A Klímabarát Települések Szövetsége által tavaly meghirdetett pályázaton Szeged első helyezést ért el – Kaposvárral holtversenyben – a megyei jogú városok kategóriában, és elnyerte a Klímabarát település címet – tájékoztatott az önkormányzat május 12-én.
A közlemény szerint a díjat május 12-én adták át a szövetség vezetői – Kovács Lajos elnök és Teveli-Horváth Dorottya szakmai vezető – Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármesternek és Mihálik Edvin Zöld Város programért felelős tanácsnoknak. Szegeden két évtizede zajlanak jelentős – összességében több tízmilliárd forint költségű – környezetvédelmi beruházások, amelyek sorából kiemelkedik a lakótelepi panelrekonstrukció. Ennek nyomán a szegedi panellakások háromnegyede újult meg, és csökkent ingatlanonként 40 százalékkal az energiafelhasználásuk. A nagy költségigényű programok sorába tartozik a villamos nagyprojekt is, amely teljesen új lendületet és pályát adott a szegedi elektromos közösségi közlekedésnek.
Szeged a kerékpárosok városa. A folyamatosan bővülő kerékpáros infrastruktúrának köszönhetően már majdnem minden ötödik helyváltoztatás kerékpárral történik. 2018 óta több mint tíz kilométer kerékpárút és kerékpársáv épült a városban, és a fejlesztések folytatódnak.
Az önkormányzat klímavédelmi megfontolásból valamennyi intézmény felújításánál érvényesítette és érvényesíti az energiahatékonysági szempontokat. Szeged vállalásai között szerepel, hogy a 2008-as bázisévhez viszonyítva 2030-ra 40 százalékkal mérsékli a károsanyag-kibocsátását. Ennek érdekében zajlik az a 22 milliárd forintos program, amelyben a szegedi távfűtési rendszert állítják át geotermikus energiára. A geotermikus fűtési rendszernek köszönhetően évente 23 ezer tonnával kevesebb szén-dioxid kerül a levegőbe. Ezzel Reykjavík után Szegeden jön létre Európa második legnagyobb zöld távhőszolgáltató rendszere.
Szeged folyamatosan gyarapítja a faállományát, amelynek száma jelenleg nyolcvanezerre tehető. Bel- és külterületeken egyaránt fásít az önkormányzat, amely fontos feladatának tartja a város körüli véderdő telepítését a szállópor magas helyi koncentrációja miatt. (MTI)
