2° C
Ma 2024. december 07., szombat, Ambrus napja van.
2° C
Ma 2024. december 07., szombat, Ambrus napja van.

Bejelentkezés

e-Mérnök Rendszer


* Elfelejtett jelszó
Emlékezzen rám


Letöltés
MMK Középtávú stratégia
2021-2025


Főoldal 5 jogszabályfigyelő 5 Településtervezési tárgyú jogszabályváltozások

Településtervezési tárgyú jogszabályváltozások

máj 12, 2021 | jogszabályfigyelő

A Magyar Közlöny 2021. május 10-én, hétfőn megjelent 84. száma tartalmazta a – mintegy 35 törvényt módosító – a településtervezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi XXXIX. törvényt.

 

A módosított jogszabályok közül kiemelendő az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása, amely érinti az értelmező rendelkezések egyes elemeit, meghatározza a beépítésre nem szánt terület, a beépítésre szánt terület, az új beépítésre szánt terület kijelölése, a fejlesztési akcióterület, a településterv, valamint a fővárosi településfejlesztési terv fogalmát.

1. A tervtanácsokra vonatkozó szabályok

Az építészeti értékvédelem érdekében szakmai tanácsadó testületként településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsok működhetnek, amelyek feladata különösen

a) a településrendezési terv előírásainak – ennek hiányában az illeszkedési szabályoknak –, valamint az országos településrendezési és építési követelményeknek érvényesítése,

b) az önkormányzat településkép-védelmi feladatainak előkészítése és munkájának segítése,

c) a településkép és a települési környezet védelme,

d) az építészeti örökség és az építészeti értékek, az építészeti minőség és a táji jellegzetességek védelme.


2. A településfejlesztésre és a településrendezésre vonatkozó szabályok

Az Étv. módosítása alapján a településfejlesztés és a településrendezés célja a lakosság életminőségének és a település versenyképességének javítása érdekében

a) a fenntartható fejlődést szolgáló településszerkezet és a jó minőségű környezet kialakítása,

b) a közérdek érvényesítése az országos, a térségi, a települési érdek és a jogos magánérdekek összhangjának biztosításával,

c) a természeti, táji és építészeti értékek gyarapítása és védelme, az erőforrások kíméletes és környezetbarát hasznosításának elősegítése.

A rendelet új 8. §-a szerint a településtervet, – országos digitális nyilvántartásra alkalmas módon – a területfejlesztési dokumentumokkal és a területrendezési tervekkel összhangban, az országos településrendezési és építési szakmai előírások figyelembevételével, továbbá azok elkészítéséről szóló, e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban meghatározottak szerint kell elkészíteni.

A jogszabály alapján a települési önkormányzat a település tervszerű, fenntartható, valamint gazdaságos fejlesztése és üzemeltetése érdekében, a település egészére integrált, stratégiai és területi alapú, a környezeti, társadalmi és gazdasági adottságokra alapozott településfejlesztési tervet készít, amely tervben rövid, közép- és hosszú távra rendszerbe foglalja településfejlesztési szándékait, ennek keretében

a) meghatározza a település jövőképét,

b) a jövőkép megvalósítása érdekében meghatározza az integrált fejlesztési célokat és a célok elérését szolgáló feladatokat,

c) az egyes integrált fejlesztési célokhoz és a feladatokhoz rögzíti a fejlesztési céladatokat és a fejlesztési akcióterületeket, egyben javaslatot tesz – a település térbeli, fizikai rendszerébe illesztve – az akcióterületek hasznosításának jellegére és módjára, a megőrzendő és a fejlesztési célokat szolgáló egyéb területek meghatározásával együtt, valamint

d) meghatározza az a)–c) pontban foglaltak térbeli, időbeli és gazdasági rendszerét.


3. A helyi építési szabályzatra vonatkozó szabályok

A településfejlesztési tervben foglaltakkal összhangban, az abban meghatározott településfejlesztési célok megvalósítása érdekében önkormányzati rendeletként

a) a települési önkormányzat képviselő-testülete helyi építési szabályzatot,

b) a fővárosi kerületi önkormányzat képviselő-testülete kerületi építési szabályzat elnevezésű helyi építési szabályzatot,

c) a fővárosi önkormányzat közgyűlése fővárosi rendezési szabályzatot, valamint a helyi építési szabályzatnak minősülő Duna-parti építési szabályzatot és Városligeti építési szabályzatot fogad el.

A jogszabálymódosítás tartalmazza a helyi építési szabályzat minimálisan kötelező tartalmi elemeit, amelyek az alábbiak:

a) az építési övezet és az övezet, valamint érintettség esetén a szabályozási vonal ingatlan-nyilvántartási alaptérképen alapuló térképi megjelenítését;

b) az építési övezetre és az övezetre az építési helyet, a megengedett legnagyobb beépítettséget, a megengedett legnagyobb beépítési magasságot, a legkisebb zöldfelületi mértéket, a közműellátás és járműelhelyezés követelményeit, valamint az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket;

c) a telekalakítás szabályait;

d) érintettség esetén az országos és helyi építészeti örökségvédelemmel, régészettel, környezet- és természetvédelemmel, valamint honvédelemmel kapcsolatos rendelkezést, továbbá a veszélyeztetett területekre, a természeti csapások elleni védelemre, a katasztrófavédelemre, valamint a honvédelmi és katonai célú területekre vonatkozó védőterületet és védőtávolságot.

A helyi építési szabályzat, a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt helyi építési szabályzat E-TÉR-be történő feltöltését a polgármester, illetve a főváros esetében a főpolgármester kezdeményezi.

A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény módosítása szerint a településképi rendelet a  település teljes közigazgatási területére, részterületére vagy a  – településszerkezet, táji környezet, településkarakter vagy egyéb helyi adottság miatt – településképi szempontból meghatározó területekre, az építési tevékenységgel érintett építmények – ideértve a  sajátos építményfajtákat is – településképhez való illeszkedését biztosító anyaghasználatára, tömegformálására, homlokzati kialakítására és a zöldfelületek kialakításának módjára vonatkozó településképi követelményt tartalmazhat.

A hivatkozott módosítások 2021. július 1-jén lépte hatályba.

Magyar Közlöny 84. szám

fókusz

Egymillió fajt fenyeget a kihalás veszélye

A klímaváltozás a jég visszahúzódása, illetve a gleccserek fogyatkozása révén is szembetűnő – szögezte le a geológus szakma véleményére hivatkozva Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kék bolygó című podcastjának december...

história

Decemberi mérnök-kalauz

Technikatörténeti érdekességek, programok, műszaki- és mérnöki évfordulók 2024 decemberében.   Mérnök-kamarai szakmai továbbképzések Az év utolsó napjához közeledve a kötelező szakmai továbbképzések teljesíthetősége érdekében a Magyar Mérnöki Kamara egyes szakmai...

digitális mérnök újság


Mérnökigazolvány
Kamarai kedvezmények


Keresés

Melyik kategórián belül szeretne keresni?(Kötelező)