12° C
Ma 2024. november 09., szombat, Tivadar napja van.
12° C
Ma 2024. november 09., szombat, Tivadar napja van.

Bejelentkezés

e-Mérnök Rendszer



Letöltés
MMK Középtávú stratégia
2021-2025


Főoldal 5 KARANTÉNNAPLÓ MÁJUS

KARANTÉNNAPLÓ MÁJUS

Hogyan működnek a mérnökirodák a vírus árnyékában?
Milyen kihívásokat jelent napról-napra a karantén,
lehetséges egyáltalán e rendkívüli körülmények közepette mérnökként dolgozni?
Felkért szerzőink gondolatai.

 

MÁJUS 4.
Gyurkovics Zoltán

„Vesztegetek” néhány szót a hosszú hétvége történéseire. Hisz május elseje volt, majd Anyák Napja. Ünnepekben, ünneplésekben gazdag hétvége is lehetett volna!

Nézzük sorjában!

„Zengjen a dalunk pajtás,
Fákon újul a hajtás,
Fogadjuk a tavaszt dallal!
Itt van május elseje,
Énekszó és tánc köszöntse…”

Volt idő, amikor csak erre a mozgalmi dalra ébredt az ország népe. Kötelező kelléke volt a hajdani magyar május elsejéknek. Úgy, mint a nap délutánján a sör-virsli-vurstli találkozók! Egyébként egy olyan nemzetközi ünnepről van szó, amelynek napját 1955-ben még XII. Piusz pápa is ünnepnapnak ismerte el.
Most nyirkos, szeles, az elmúlt napokhoz képest hűvös időre ébredtünk. A dal sem szólt már természetesen. A május elsejék hangulata megváltozott. Idén pedig kiváltképpen a járványhelyzet miatt. A híradásokból hallottam, hogy a szakszervezetek szerveztek május elsejére ünnepeket idén is. ONLINE! Nagy bulik lehettek!

Vasárnap, szeszélyes, csapadékmentes időben volt Anyák Napja!
Reményik Sándor: Ének anyámról (részlet)

„Ifjan még sorsa ellen lázadó,
Később csupa bölcs rezignáció:
Virágot ápolgatott, olvasott,
Ha házi gondja olykor elfogyott.
A fecske megérkezett csicseregve.
S nem hallotta – ő, pedig úgy szerette.”

Lényegesen nagyobb keserűséget okozott, hogy az Anyák Napját sem lehetett megünnepelni hagyományos-méltó módon. A veszélyhelyzet keserűséget okozott köszöntőnek és köszöntöttnek egyaránt. SKYPE-on köszöntötték feleségemet fiai és unokái. Látták egymást, láttuk egymást, de nem tudott bensőségessé válni így az ünnep! Ne legyenek többé ilyen családi ünnepek! Az unokák, a dédunokák helyett is én mentem el Anyámhoz. A temetőbe immár harmadik alkalommal!
Ma, a hét első „munkanapján” úgy zökkentem vissza a dolgos hétköznapokba, hogy a hétvége ritmusa sem törte meg a karanténi monotóniát!
Készülünk az első épületgépész online képzésünkre. Ebben az ügyben délelőtt a két előadóval egyeztettem részletekbe menően. Jelenthetem, hogy előadásra egy törzsanyaggal készen állunk! Délután a képzési naphoz elengedhetetlenül fontos közvetítés-technika hozzáférésének a lehetőségeit elemeztem. Fontos, hogy ez ne mondjon majd csődöt, a lehetséges változatok elemzését végeztük szervező kollégákkal.
Eközben jutottak eszembe olyan kérdések, amelyek megoldásával mindenképpen foglalkozni kell! Ilyen pl. a képzésre szervezhető optimális hallgatói létszám kérdése. Ennek megválaszolása részben pénzügyi-, részben pedig technikai kérdés! Durva számítások alapján harminc – inkább negyven – főnél kevesebb résztvevővel online képzés szervezése a területi kamaráknak nem kifizetődő. Éppen azért lenne jelentősége a területi kamaráknak összefogni a szervezésben, mert bizony egy-egy szakterületekre ekkora létszámban szakmagyakorló nincsen egy-egy megyében!
A felső határnak inkább – kicsit a választható webes rendszer függvényében – a technikai-biztonság szab határt. Kimondható általánosságban, hogy a szervezhető létszám felső határa 100 fő. (MMK elnökségin szerdán ez a kérdés biztosan fel fog merülni.)
Ma tehát döntően kamarai napom volt. Az eddig elmondott feladatok kiegészültek néhány ITM által útjára indított programterv véleményezésével, amelybe bevontam az elnökség tagjait is.

Ma egy olyan zenét kínálok, amely beatzene kezdetét jelentő időkhöz vezet vissza. A Shadows kellemes instrumentális számát ajánlom figyelmetekbe: https://www.youtube.com/watch?v=ck1-vVIFt3U
És legyen még egy a hosszú hétvége után. Joe Cocker, a legenda. Változott a zenei világ a Shadows óta.

A kicsit enyhített rendszabályok ellenére is azt kívánom, hogy tudjatok vigyázni magatokra! Maradjatok még otthon, mert OTTHON LENNI JÓ, DE MÉG FONTOS IS!

 

MÁJUS 5.
Gyurkovics Zoltán


Elgondolkodtatóak az európai hírek a járványhelyzettel kapcsolatban. Megdöbbentő a negyvenmilliós Anglia 30 ezerhez közelítő, ma már csökkenő elhalálozási számmal, miközben a gazdaság – a hírek szerint – 80%-on zakatol. Vagy Svédország helyzete, amelynek lakossága valamivel több, mint hazánké. A halottak száma 1.000 körüli úgy, hogy lényegében nem állt le a gazdaság. Nálunk több, mint 300-an haltak meg úgy, hogy a gazdaság működése szinte leállt. Nyilván nem csak engem foglalkoztat a „mi lett volna, ha …” gondolata. Számunkra a svédekkel való összehasonlításnak lehetne értelme. Részben a lakossági számok közel azonossága miatt, részben pedig, ha a járványkezelés két szélsősége példájaként tekintünk a két országra. Mi lesz a vége itt és ott? Jön-e a fertőzés új hulláma itt és ott? Mibe „kerül” a járvány itt és ott? Ezek olyan kérdések, amelyekre választ idén nem hiszem, hogy kapunk. Talán egy – de inkább – két év múlva. Az egyenlet többismeretlenes. Ezek közül csak egy, hogy hogyan áll majd ezeknek az országoknak a gazdasága – mondjuk – a 2019-es szintjeikhez viszonyítva. Legfontosabb az emberélet. Gondolja, mondja az egyszerű földi halandó, miközben felviszi a hangsúlyt … Nem irigylem a politikusokat!
Most magamat sem, mert fogorvosi ellátásra van szükségem. Aggódom, mert a végrehajtási rendelkezések szerint nem csupán az én döntésemen múlik az ellátásom.
Holnap MMK elnökségi ülés lesz. Második a web világában szervezve. Elég sok, tizenegy napirendi pontunk lesz. Viszont sok, és jól előkészített anyagot kaptunk, akár gyorsak is lehetünk. Ha valami jót a webes konferenciákról, egyeztetésekről el lehet mondani, talán azt, hogy időtakarékosabb. Kevesebb a mellékes beszélgetés, a témától való elkalandozás!
Hűvös, szeles, az előző naphoz képest kellemetlen az idő. Alkalmas az irodai munkára. Elfoglaltságom éppenséggel van bőven. FAP pályázati munkák előkészítése, az első online képzésünk – reményeim szerint május 13-ára történő – szervezése, tagozati elnökségi ülésünk előkészítése stb.

Nagy kedvencem Cseh Tamás. A Horvátország című filozófikus hangulatú számát ajánlom: https://www.youtube.com/watch?v=3tlWqKvT_hg

Legyetek továbbra is éberek, kívánom, hogy tudjatok vigyázni magatokra! Maradjatok még otthon, mert OTTHON LENNI JÓ, DE MÉG FONTOS IS!

Ábrahám Rita


Szegény embert az ág is húzza! Hétfő reggel 7:45 kor kolléganőm kétségbeesett hívásával indult a nap. 15 cm víz áll az iroda minden helyiségében és a pincében is. Csőtörés! Komoly csapatmunkával és 2,5 óra vízmeréssel, szivattyúzással vízmentessé tettük a munkaterületet. Ismét hála a teljes csapatnak, hogy közös erővel mentettük, amit lehet. Mekkora a kár? A tavaly teljesen felújított irodánk belső nyílászárói, az átvizesedett falak, bútorok. Még nem mertem összeszámolni. Pont most amikor minden kiadásunkat csökkenteni kell. Mi jön még?!
Mikor már kezdem azt hinni, hogy rosszabb már nem lehet, az élet igazolja, hogy nem vagyunk még a lejtő alján. Újabb intézkedésekre lesz szükség a kiadások csökkentése érdekében. Sajnos bármennyire is próbálok pozitív maradni, bármennyi ajánlatkérés, megkeresés érkezik hozzánk, sajnos a bevételi oldal messze elmarad az ilyenkor szokásostól. Egyre több kiállított számlánk várja az ügyfelek általi teljesítést. Megkértem a kollégákat, hogy mindenki írja le nekem, mekkora összeggel tud egy hónapot túlélni. Sajnos elképzelhető, hogy a bérek csökkentésére lesz szükség a további források megérkezéséig. Ragaszkodom a kollégákhoz. Bár többen felajánlották, hogy munkanélkülire mennek vagy részmunkában segítenek, nem szeretném azt a családi kört megbontani, amit felépítettünk. Úgy érzem, ha elfogadom a felajánlásukat, azzal cserbenhagyom őket. Kell, hogy legyen más megoldás!
Ha nem egyenlítik ki a számláinkat, marad a hitel. De jelen helyzetben nem vagyok nyugodt emiatt sem. Kiszámíthatatlan a gazdasági helyzet és nem látom a garanciákat a felvenni tervezett összeg biztonságos teljesítésére sem. Komoly fejtörést okoz ez is a napi feladatok mellett.
Nehéz racionális döntést hozni. Valószínűleg a női lélekkel jár, hogy az érzelmeink is beleszólnak a döntéseinkbe, de képtelen vagyok csak a saját boldogulásomat szem előtt tartva kezelni a válságot.
Egyre nyugtalanabb a lelkem. Komolyan őrlődőm amiatt is, hogy kamarai vállalt feladataim is háttérbe kell szorítanom azért, hogy a csapat megélhetését, a cég túlélését biztosítsam. Pokolian nehéz hónapok következnek és még mindig csak pislákol a fény az alagút végén.
De legalább látjuk a fényt! Végre naponta kell dolgoznom és a kollégáknak is egyre több a feladata. Indulnak a tervezések, bejárások, növekszik az ajánlatok száma, indulgatnak a leállított beruházások, de mindez csigalassúsággal. Ez egyrészt jó, viszont a kései fizetések miatt ez csak csekély örömöt okoz. Remélem kitartunk addig, amíg az elvégzett munka gyümölcsét megkapjuk.
Együtt sírunk, együtt nevetünk! Remélem még sok-sok éven keresztül, változatlan létszámban.

MÁJUS 6.
Gyurkovics Zoltán

Ma félig kamarai napom volt. Vagy talán egészen az? Ma ugyanis MMK elnökségi ülésünk volt, holnap pedig tagozati lesz, amire fel kellett készülnöm.
Az MMK elnökségi – megint a hálón megtartva – kimerítő volt. Nem csak időtartamában – csaknem három óra – de tartalmában (11 napirendi ponttal) – is. Talán a legérdekesebb és közérdeklődésre leginkább számot tartó elemeket emelem ki.
Minden év májusában szokott lenni a kamara küldöttgyűlése. Erre most a veszélyhelyzet miatt nem kerülhet sor. Viszont éppen a veszélyhelyzeti rendelkezések teszik lehetővé, hogy a küldöttgyűlés helyett – korlátozott jogosultsággal – egy rendkívüli elnökségi üléssel lehessen a kamarai évet lezárni. A kamarai év gazdálkodási évet jelent. Egy gazdálkodási évet pénzügyi beszámolókkal lehet keretbe foglalni. Beszámol a kamara vezetése a gazdálkodásról. A nagyon jól előkészített beszámolók utolsó simításaira került ma sor.
Ugyancsak beszámolóköteles a kamara Felügyelő-, valamint az Etikai- és Fegyelmi Bizottsága is. A két bizottsági elnök nagyon részletes beszámolóit vita nélkül elfogadhatónak gondoltuk.
Az egyik szakmai tagozat javaslattal élt, miszerint a kamara honlapján lévő mérnöknap díjak rendszeres karbantartását be kellene tervezni rendszeres jövőbeni feladatként. A jelenlegi helyzet emelésre nem éppen időszerű, de beszédes számok kerültek egymás mellé az előterjesztő indoklásában. Miközben a szakmunkás bérminimum 2007 és 2020 között 144%-kal emelkedett, addig a különböző kategóriák szerinti mérnökök napidíja ugyanebben az időszakban 29-30%-kal! Adjunk magunkra, ne az motiválja gondolkodásunkat, hogy „úgysem érvényesíthető” – összegzéssel zárva a vitát abban maradtunk, hogy ezzel bizony foglalkozni kell!
Beindulnak – a járvány erre a folyamatra nagy kényszerítő erőként hatott – az online kötelező szakmai képzések. Tagozatok feladata egy-két képzés „onlájnosítása”. Tagozatunk két eredetileg már akkreditált anyagot készített elő. Az első képzésünkre BPMK szervezésében 13-án, szerdán kerül sor.
A karantén egy fárasztó napját lényegében szobában töltöttem. Szerencsére nem volt szabadba csalogató az idő. Csekély vigasz…

Kicsit magam is szeretném feldobni a nektek ajánlott könnyed Bagosy Brothers Company számmal!

Vigyázzatok Magatokra! Maradjatok továbbra is otthon, mert OTTHON LENNI JÓ, DE MÉG FONTOS IS!

MÁJUS 7.
Gyurkovics Zoltán

Talán a két nappal ezelőtti, május 5-i blogbejegyzésem hangvételén is érződött egy visszafogott félszegség. A járvány és a gazdasági válság együtt járó fogalom. Nem érzi az ember ildomosnak a következményről, a gazdasági váláságról addig elmélkedni, amíg a halálozások száma magas. Borzasztó, de mégis kell. Pláne annak a riasztó hírnek az árnyékában, hogy Olaszországban ismét emelkedő a tendencia!
Vagy azoknak a jeleknek az árnyékában, amelyeket az erőn felüli védekezés érdekében hozott kormányzati intézkedések ellenére, vagy mellett látni lehet. Az önkormányzatokat sújtó elvonások, átvezetések kritikus helyzetet teremtenek működésükben. A gépjármű adó elvonása kisebb településeken akár a büdzsé 50%-os csökkenéséhez vezethet. Az iparűzési adó megfizetésére adott szeptember végi haladék szintén a kiszámíthatóság biztonságát gyengíti. Az önkormányzatok tartalékai csekélyek, amin ront a településeket is sújtó növekvő munkanélküliség. Olvastam egy polgármester szerintem nagyon kifejező, talán szépnek is minősíthető mondatát: „Az önkormányzatok szemében már látszik a nyomor arca.” Ha van igazságtartalma ennek a helyzetelemző költői mondatnak, akkor muszáj beszélni a járványhelyzet árnyékában is a már nem is csupán következmény, hanem párhuzamosan futó gazdasági helyzetromlásról is.
A mérnöki kamara kapott és kap lehetőségeket az ún. mentőcsomagok véleményezésére. Egy korábbi alkalommal kifejezett kérést fogalmaztunk meg a munkahelymegtartó program kapcsán. Kifejezetten kértük, hogy létszámfüggetlen legyen a mikró vállalkozásokat is érintő rendelkezés csomag. A néhány napja kapott változat megint minimum 5 főben határozza meg az aktív létszámot. Mintegy 500.000 olyan vállalkozás – zömében családi – van nálunk, amely közül – KSH felmérések szerint – harmaduknak nincs egymillió forintot meghaladó összeg a bankszámláján! A támogató programok igénybevétele bonyolult, bürokratikus ügyintézéssel látszik csak elérhetőnek.
Ezek a példák is azt igazolják, hogy a járványhelyzet okozta károk enyhítésére hozott rendelkezésekről, azok várható hatásáról folyamatosan és őszintén kell beszélni. Ez elengedhetetlen azért, hogy a lakosság megértse, elfogadja és támogassa azokat.
Ma tagozati elnökségi ülést tartottunk. Azt ígértem a teljes létszámban becsatlakozott elnökségi tagoknak, hogy két órán belül végzünk. Pontosan három óra lett belőle. Mindazonáltal magukra is vethetnek a fene nagy aktivitásukért! A viccet félretéve, eredményes, tartalmas ülés kerekedett belőle. Érdemi eredmények, döntése születtek. Két kiemelendő a napirendi pontok alapján:

FAP pályázat-indításunknak alapvető akadálya nincsen, indulhat az összeállítás tervezése, a fő irányok kijelölése. A munkacsoport felállt.
Régi igény ajánlott díjszámítás összeállítása. Ez már bonyolultabb kérdés. Úgy döntöttünk, hogy az elnökségi munkacsoport azzal a szemlélettel végzi a munkáját, hogy az beágyazódhasson egy komplex építménytervezői díjszámításba. Esetünkben ez azt jelenti, hogy a legfontosabb szakági tervezőkkel – statika, elektromos – kiindulási alap közös legyen. Ez Kamarán belüli kapcsolatok miatt nem okozhat gondot, de fontos az építész tervezőkkel való együttműködés is. Ez pedig már kamaraközi kapcsolatot kíván. Az a bizonyos közös alap ugyanis a DÍJALAP. A várható bekerülési költség, ami determinálja az összes tervezési dj mértékét! Ez ugyanis a díjkalkulációk alfája és omegája. Az együttműködés természetesen a felosztási arányok miatt is fontos!

Koraeste még egy fogorvosi beavatkozáson is át fogok esni, remélem szerencsésen és minimális megpróbáltatásokkal! Őszintén szólva már szurkolok, hogy valóban átessek a kezelésen, mert annyira ellentmondásosan nyilatkoznak a megnyitott rendelők fogorvosai a sajtóban, hogy teljesen elbizonytalanodtam. Az biztos, hogy az én „műtétemnél” aeroszol képződésre kell számítani. Holnap tudok csak beszámolni az eredményről.

Kezd alakulni a hétvégi időjárás. A mai, jobbára zártterű foglalkozásaim során csak azt láttam, hogy kint ragyogóan süt a nap, de a táncoló faágak erős szelet jeleznek!
A járvány okozta helyzet ellenére, vagy pont azért, jó tudni, hogy „most élsz, most vigyázz, hogy jól csináld”!

MÁJUS 8.
Gyurkovics Zoltán

A mai nap a tegnapi elvarrása. Nem csak arról van szó, hogy ma van a tegnap holnapja – bár kétségtelen Demjén Rózsi után szabadon –, hanem arról is, hogy a tegnapi kamarai munkafolyamat ma fejeződött be. A tagozati elnökségi után területi kamarák kerestek azzal, hogy milyen épületgépész képzéseket hirdethetnek online. Egyet készítettünk elő, a premier 13-án, szerdán lesz a BPMK „rendezésében”. Tegnap még erről az egy lehetőségről tudtam tájékoztatni a Zala-, illetve a Veszprém Megyei Kamara elnökeit. Azt tudtam jelezni, hogy még egy előkészítés alatt áll, viszont – érzékelve az igényt az online képzésekre – további két olyan törzsanyagunkat készítettünk elő (az előadókkal egyeztetve), amelyek kontaktórás képzésként eleve akkreditáltak voltak. Így ma az összes területi kamara elnökét arról tudtam tájékoztatni, hogy két héten belül négy lehetőség közül választhatnak az épületgépész szakmagyakorlók.
A premiert feszült izgalommal várom. Nagy a rizikó, mert a kollégák részéről nagy a várakozás az webes szervezésű képzések iránt. Meg kell ennek felelnünk. Nem mennyiségileg, hanem elsősorban minőségileg. Az az érzésem, ennek a borzasztó járvány-helyzetnek akár az egyik pozitívuma lehet a régóta tervezett online képzések szervezésének kényszerű begyorsítása.
Ezután és ezt leszámítva lecsendesedett a napom. Kis nyaralónkba lopakodtam el azzal, hogy a hétvégét ott töltve fizikai munkával pihenem ki magam. Ma a legfontosabb munkákat végeztem el, a néhány hét alatt jelentősen megnőtt gyepet nyírtam le, illetve feleségem kérésére néhány palántát ültettem el. Jó lesz itt néhány napig. A szükséges „távolságtartással” nem lesz gond. Azonkívül, hogy a kerítésen átkiabálok a szomszédoknak, közvetlen kontaktusokra esély sincs. Megjegyzem, bicajozva tettem egy nagy kört késő délután a faluban, és azt tapasztaltam, hogy a házak nagy része igencsak megtelt. Volt, ahol nem egy, de két kocsi is állt. Talán nem mindenki gondolja úgy, hogy még a járványnak közel sincs vége, hogy továbbra is óvatosnak, fegyelmezettnek kell lennünk!
Egyfajta honfoglalás zajlik most a nyaralótelepeken. Jöjjön hát a Honfoglalás című nóta Demjén Rózsi előadásában. Ő szintén személyes kedvencem. Személyes azért is, mert a ’70-es évek legelején a méltán híres E-klubban volt módom megismerni őt. Tudtam, tudtunk vele a szombati bulikon beszélgetni. Szólókarrierjének egyik legjelentősebb állomása ugyanis az E-klub akkori zenekara, a Bergendi együttes volt. Latzin Norberttel közösen írt dalai ma is slágerek.

Jövő héten újra jelentkezem! Pihenjetek fegyelmezetten! Vigyázzatok Magatokra és egymásra, mert ma van a holnap tegnapja! Maradjatok otthon, mert OTTHON LENNI IS JÓ, DE MOST FONTOS IS!

MÁJUS 11.
Gyurkovics Zoltán

A hétvégét lakóhelyemről távolabb, de szintén önkéntes karanténban töltöttem. Nem csupán kertészkedtem és pihentem, hanem a kamarai – tagozati – munkával is foglalkoztam kicsit. Egész pontosan a tagozati honlapunkkal. Erről a honlapról, az e-gépész-ről – kialakításáról, folyamatos frissítéséről – kaptam már elismerést tagozati elnöktársaim közül néhánytól. Ennek örülök természetesen, de számomra, a tagozat elnöksége számára fontosabb a kollégák, a Tagozat tagjainak véleménye
A hozzászólásokkal, javaslatokkal lehet teljesebb a tartalom. Az lenne a cél, hogy értelmes szakmai-, vagy szakmapolitikai viták platformjává váljon a felület. Azért is nagy a lehetőség erre, mert Hírlevelünket hetente – évente pontosan 50 alkalommal – négyezren kapják meg. Elvileg tehát minden lehetőség adott a párbeszédre. Igyekszem odafigyelni arra, hogy az aktuális hírek, tevékenységünkkel kapcsolatos információk eljussanak tagjainkhoz. Ha a kollégák ezt nem így látják, az természetesen az én hibám is! De…
Minden hozzászólást örömmel veszek. Kiváltképpen az olyan kritikus hangvételűeket, amelyekből a jobbító szándék szól, vagy legalább érződik. Van azonban olyan tétel, amely nem lehet vitaalap. Ilyen például, hogy „minek a Kamara”, hogy „meg kellene szüntetni”, mondván anélkül is tervezhettünk anno. Az ilyen megjegyzésekkel több okból nem lehet mit kezdeni.
Fontosnak gondolom, hogy a tervező/szakértő mérnökök számára végre – több mint 60 év után – újra létrejött egy szakmai érdekvédelmet is ellátó szervezeti keret. Keret, amelyből 1996-os alakulást követően közösen kell kialakítanunk egy jól működő szervezetet. Hogy a működésünk nem elvárt színvonalú, az működésünk szabályozásán múlik, és természetesen rajtunk is. Rajtunk, szakmagyakorló mérnökökön. Elemi vágyunk, hogy a mérnöki munka elismertsége a társadalomban a jelenleginél magasabb szintű legyen. Kik tehetnek azért valamit, hogy ez megváltozzon? Maguk a mérnökök! Mi, akik a helyzetet méltatlannak gondoljuk. Tehetünk a hivatásunkból adódó önérzetünk vezérelte aktivitásunkkal, következetességünkkel, egymás tiszteletével, a kollegialitással. Köztestületi jogosultságokkal bíró szervezetünk, a Magyar Mérnöki Kamara keretet biztosít erre. A tagadás, a „minden úgy rossz, ahogy van” nem lehet
opció, nem lehet vitaalap!
A működésen belül a legérzékenyebb pontok egyike a kötelező szakmai képzések kérdése. Olyan sommás véleményekre nehéz lenne válaszolni, hogy rossz, vagy hogy nincs rá szükség. Hogy ne tűnhessek demagógnak, nem az a válaszom erre, hogy 2013-ban a 266-os Kormányrendelet a kamara kezébe adta a kötelező szakmai képzések szervezését. Nem lehetőségként, feladatként. Őszintén szólva kevesen gondolták, gondoltuk korábban, hogy a 2000-es évek eleje, a századváltás szakmánkat ennyi újdonsággal, ilyen nagy innovációval lepi meg. Mi, akik jóval a századforduló előtt kerültünk ki az egyetemről, a főiskolákról, még azzal a tudattal kezdtük a tervezői, kivitelezői, beruházói, szolgáltatói tevékenységünket, hogy az alapképzést megkaptuk, de az anyagismertet, vagy a szakmagyakorlási szabályokat majd menet közben, a szakmagyakorlásunk során tanuljuk meg. Ma már látjuk, hogy minden tekintetben egyszerűbb világ volt az. Hogyne lenne hát szükség az új ismeretek, technológiák, innovációk és szakmagyakorlási technikák megismerésére munkánk során és mellett! Erre a gondolatra építettük a kezdetektől fogva a képzési rendszerünk kialakítását. Hogy ezt nem így látják sokan, elfogadható. Hogy lehetne jobban is csinálni, nem vitatható. Ha ötleteket, javaslatokat, netán téma-ötleteket kaptunk, azokat igyekeztünk megvalósítani. Ezért is kezdjük el visszahozni ipari partnereinket a képzésekbe, hiszen az innováció a gyártott és/vagy forgalmazott termékeikben kézzelfogható, kézbe vehető. Ezért fontosnak gondoljuk a képzések szabadabb formában történő megvalósítását is. Ezeket a TALÁLKOZÁSOK szellemében és formájában szervezzük. Legtöbbször a jelentős szakmai társadalmi szervezetekkel, esetleg társtagozatokkal közösen. Minden ilyen alkalommal – kiállítások, és szakmai partnereink előadásai mellett – kötelező szakmai képzéseket is szervezünk.
2020-ra két olyan szakmai törzsanyagot állítottunk össze, amelyeket ipari partnereink – a két szakmai napot összesen négyen – jegyeznek.
Sokan igényelték, hogy a kontaktórás képzések helyett, vagy mellett legyenek online képzések is. Beindítottuk ezt is. (Elismerem, ennek beindítását a járvány miatti veszélyhelyzet gyorsította fel…) Május 13-án lesz a premierünk, két héten belül pedig további hármat szervezünk.
Természetesen törekvéseinket, vagy egyáltalán a kamarában folyó munkát lehet vitatni, én személy szerint az ilyen észrevételeket – őszintén mondom – jónéven is veszem. Egy bizonyos keretből való kilépést azonban nem tudok elképzelni.
A veszélyhelyzetei szabályok lazítása – a híradások szerint – szabadosságot is eredményezett. Az önként vállalt és fegyelmezetten megélt karanténból kiszabadulva ismét találkoznak az emberek egymással. De azonnal meg is feledkeznek – tisztelet a nagyszámú kivételnek – a fenntartott rendszabályok betartásáról. A távolságtartásról, de főképpen a maszk használatáról.
Az új hetet kissé megváltozott körülmények között új reményekkel kezdjük. Tudva azt is, hogy még sok van hátra. Tudva azt is, hogy a gazdaság motorjának felpörgetése elemi szükséglet. Tudva azt, hogy az ezzel kapcsolatos döntések nagy rizikót is jelenthetenek. Ezért fontos, hogy a fokozatosan enyhülő rendszabályokat betartsuk. Tartsuk be, hogy egy előrelépést ne kövesse majd egy visszalépés.

Vigyázzatok Magatokra és szeretteitekre. Továbbra is fokozottan vigyázzatok!

Egy emberöltőt töltöttem a Balaton felvidéken gyönyörű-, baráti környezetben. Nem múló emlékem egy zánkai bornapi rendezvényhez kötődik. Egy roma együttes forró hangulatú előadást mutatott be, amelynek csúcspontja a zenével, énekkel, tánccal bemutatott „Cigány himnusz” volt. („Zöld az erdő, zöld a hegy is, a szerencse jön is megy is …”) Nosztalgikus emlékezettel ajánlom figyelmetekbe az alábbi klipet:

MÁJUS 12.
Gyurkovics Zoltán

Ma mindenképpen rövidebb beszámolóra készülök. Csendesebb napon vagyok túl.

Kicsit még a tegnapi témán, a honlapunkon folyó vitákon gondolkodtam, például azon a zsigeri kérdésfelvetésen, hogy „mit is kapok én a kamarától?”. A kérdést feltenni érdemes, szükséges, érthető és fontos. És fontos az is, hogy találunk-e rá választ? Ez a nagy kérdés! Valóban nem kap semmit az ember a pénzéért?
Őszintén átgondolva, nem eleve dühödt daccal, előítéletes tagadó álláspontot elfoglalva kell a választ keresni. Ha így sem jönnek megnyugtató, de legalább elfogadható válaszok, akkor lehetne rendszerhibáról beszélni. Ehhez eljutni csak úgy lehet, ha vesszük magunknak a fáradtságot arra, hogy részt veszünk a kamara munkájában. Tapasztalatokat szerzünk és osztunk meg másokkal, a működtetés fórumait kihasználjuk a részvételünkkel, a jelenlétünkkel, a hozzászólásainkkal, a kérdéseinkkel, az ötleteinkkel, javaslatainkkal, a provokált jobbító szándékú vitákkal. Bármit bírálhatsz, kritizálhatsz, aminek része vagy, illetve akarsz lenni. „Először magadban kell létrehozni a változást, amit a világtól követelsz.” (Mahatma Gandhi)
Reménykeltő hír a sajtóból, miszerint mindenféle szirénhangú jóslat-, vírusjárvány-, vagy bármi más okozta (világ)válság ellenére Magyarország mintegy 2%-os gazdasági növekedést fog idén is produkálni. A járvány- és a gazdasági helyzet alakulása „V” vonal-menti, azaz felpattanó, igen gyorsan helyreálló lesz. Matolcsy György, az MNB elnöke nyilatkozott így. Reményt adó jel, bíztató fény az alagút végén. Úgy legyen!
Javuló hírek a vírushelyzettel kapcsolatban. Remény mutatkozik a szigorú veszélyhelyzeti intézkedések további enyhítésére. Örömteli, talán nem fog utólag korainak bizonyulni.
Nagy nap előtt állunk. Holnap, 13-án a tagozati képzési rendszerben egy kettős premierrel új lapot nyitunk! Ennek részleteiről azonban majd holnap számolok be.

Holnap bizonyos értelemben tehát új nap kel fel. Hallgassunk egy nagy klasszikust a ’60-as évekből az The Animals előadásában!