Elengedhetetlen a megváltozott klímához és hidrológiai viszonyokhoz való alkalmazkodás – hangoztatta Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke, korábbi köztársasági elnök az ENSZ klímaváltozási keretegyezménye részes államainak csúcstalálkozójához (COP 28) kapcsolódó Víz és Klímaügyi Vezetők tanácskozásán, december 1-én.
A Dubajban zajló klímacsúcs kísérő rendezvényét Áder János Budapestről, online követte és hozzászólásában azt mondta, a testület korábban megfogalmazott célkitűzései helyesek voltak. A klímaváltozás hatásainak 80 százalékát a vízen keresztül érezzük, helyes volt annak tudatosítása, hogy a klíma, a meteorológiai és vízadatbázisok összekapcsolására és egy globális vízügyi információs rendszerre van szükség. Áder János szerint nem is lehetne aktuálisabb a testület munkája: a Kopernikusz Intézet legutóbbi jelentése szerint ugyanis november 17. volt az első alkalom, hogy az iparosodás utáni időszakban a földfelszín hőmérsékletemelkedése elérte a 2 Celsius-fokot. Mindaz, amit korábban célként megfogalmaztak, megerősíti, hogy az alkalmazkodás elkerülhetetlen a megváltozott klíma- és hidrológiai viszonyokhoz – emelte ki Áder János.
A Kék Bolygó Alapítvány kuratóriumi elnöke hozzászólásában kiemelte magyar kollégája, Kőrösi Csaba munkáját, aki szakértőként segítette őt köztársasági elnöki hivatali évei alatt. Elmondása szerint Kőrösi Csaba akkor sem fordított hátat a témának, miután megválasztották az ENSZ-közgyűlés elnökének, a klímaváltozás témáját az ENSZ gondolkodásának középpontjába emelte. Kőrösi Csabának „oroszlánrésze volt” abban is, hogy a tavaszi ENSZ-közgyűlés keretében összehívott vízügyi konferencia sikeres volt – mondta. Kőrösi Csaba mától a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány stratégiai igazgatójaként dolgozik – tette hozzá Áder János, aki a COP28 klímakonferencia résztvevőit meginvitálta a várhatóan két év múlva Budapesten rendezendő Fenntarthatósági expóra.
A COP28-on a víz- és az éghajlatügyi vezetők – köztük Áder János – arra kérik az országokat, hogy működjenek együtt a víz- és éghajlatügyi szakpolitikák összehangolása érdekében, nyújtsanak egymásnak kölcsönös támogatást az adatok, tapasztalatok és ötletek megosztása révén, a víz kérdését az UNFCCC (az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezménye) valamennyi jelenlegi és releváns munkaprogramjába építsék be a különböző léptékekben, valamint országosan a nemzeti szinten meghatározott hozzájárulásokban. A víz- és az éghajlatügyi vezetők felhívásukban sürgetik a kormányokat, hogy ébredjenek rá, hogy a víz az éghajlatváltozási megoldások része. A vezetők hangsúlyozzák annak fontosságát, hogy a globális vízügyi információs szolgáltatások révén megértsük a víz és az éghajlatváltozás közötti mély összefüggéseket. Ebben a végső felhívásban a víz- és éghajlatügyi vezetők kulcsfontosságú elveket fogalmaztak meg a víznek az éghajlatváltozási megoldásokba való integrálása érdekében. A felhívással azt szeretnék elérni, hogy a nemzeti víz- és éghajlatügyi szakpolitikák és intézkedések összhangban működjenek a globális éghajlati és vízügyi célok és célkitűzések elérése érdekében, minden szinten, a többoldalú folyamatok támogatásával.
A víz- és éghajlatügyi vezetők felszólítják a nemzeti kormányokat, hogy a nemzetközi közösség támogatásával tegyenek meg három intézkedést. Hangolják össze szakpolitikákat: a vízkészletekkel való gazdálkodás és az éghajlati intézkedések összehangolása a nemzeti éghajlati és vízügyi célkitűzések elérésének támogatása érdekében, amelyek mellett mindannyian elköteleztük magunkat. Valósuljon meg kölcsönös támogatás: a szakpolitikával és gyakorlattal kapcsolatos tapasztalatok és ötletek megosztása, valamint az elfogadott elvek és iránymutatások kidolgozása. A harmadik pont az érvényesítés: közös munka annak érdekében, hogy a víz témája beépüljön az UNFCCC valamennyi jelenlegi és releváns munkaprogramjába, valamint országos szinten a nemzeti szinten meghatározott hozzájárulásokba. (MTI)
