A megemelkedett energiaköltségek miatt jelentősen veszített a versenyképességéből a környezeti szempontból leginkább fenntartható szállítási mód, a vasúti áruszállítás, ezért a Technológiai és Ipari Minisztérium javaslata alapján körülbelül 40 százalékkal csökkenhet a vasúttársaságok pályahasználati díja a hálózat-hozzáférési díj (HHD) felárának tervezett eltörlésével – írta Vitézy Dávid, a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) közlekedésért felelős államtitkára legfrissebb Facebook-bejegyzésében.
Azt írta, hogy a vasúti infrastruktúra használatáért a rajtuk teher- vagy személyszállító vonatokat közlekedtető vállalatok különböző díjakat fizetnek a pálya, az állomások, a felsővezeték karbantartásának fedezésére a MÁV-nak, mint pályavasútnak. Az EU szabályai szerint ezek a tételek két részből állhatnak, az alapdíj nem lehet nagyobb, mint a vonatok által közvetlenül okozott költségek, de ha a pálya működtetőjét (Magyarországon ez a MÁV és a GYSEV) másképp nem lehet finanszírozni, felár is beszedhető.
Ez utóbbi felárakat javasolják eltörölni legalább átmenetileg, így ezentúl a vasúti cégek helyett a szén-dioxid-kvótabevételekből fedeznék ezeket a költségeket, hogy a magyar vasút, elsősorban az áruszállítás versenyképesebb lehessen, akár a közúttal, akár más országok vasútjával összehasonlítva. Ezek a felárak – a szakaszoktól függően – egyes esetekben meg is haladják az alapdíjat, akár a dupláját is elérik – ismertette az államtitkár. „Arra számítunk, hogy a jelentős árengedmény nyomán nőni fog a vasúti áruszállítás Magyarországon, így több lesz a bevétel az alapdíjakból, így a pályavasutak is jól járnak, az elengedett felárbevétel egy része a többlet alapdíjakból megtérülhet. Ez pedig nem csak a vasútnak, de a környezetnek is kedvező” – fogalmazott Vitézy Dávid. Közlése szerint a díjcsökkentéssel évente 8-9 milliárd forinttal lehetnek kisebbek a vasúti árufuvarozók terhei. Hozzátette, hogy a magán, jellemzően árufuvarozó vállalkozói vasutak által fizetett alapdíj plusz felár összesen 22 milliárd forint, a felár a 2021-es adatok szerint 39,2 százalékos teher volt. A Covid-világjárvány hatásait kompenzálandó az Európai Unió megengedte a pályahasználati díjak részleges vagy akár teljes elengedését, illetve elhalasztását idén év végéig. Számos ország élt ezzel a lehetőséggel, Ausztria, Németország, Franciaország, Olaszország, Szlovákia valamekkora részben eltörölte vagy visszaadja ezeket a díjakat, más országok, például Szlovénia közvetlenül támogatja a vasútvállalatokat.
Az államtitkár emlékeztetett, hogy az európai uniós klímavédelmi célok szerint 2030-ra 30 százalékkal kell növelni a vasúti fuvarozás volumenét, ez Magyarország esetében 25 millió tonna átterelését jelentené a tehervonatokra. Ez alapján egy évben 135 ezer helyett 192 ezer tehervonatnak kellene közlekednie. Ugyancsak az EU-s célok szerint 2050-ig nettó nullára kellene levinni a szén-dioxid-kibocsátást a közlekedésben, ez pedig csakis a villamos vontatású tehervonatokkal lehetséges az áruszállításban, hiszen a szárazföldön messze ez a legkisebb emissziójú módozat. Hangsúlyozta: a vasúti áruszállítás visszaesése káros folyamat, a cél ennek az ellenkezője, minden tehervonatot ötven-hatvan kamionnal lehet helyettesíteni, ennyi szennyezi a levegőt, rongálja az utakat. Egy tehervonat árutonna-kilométere kevesebb mint hatodannyi szén-dioxid-kibocsátással jár, mint a közúti szállításé. (MTI, fotó: Facebook/Vitézy Dávid)
