A Mérnök Újság novemberi számában megjelent „vitaindító” cikk szerzői az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendeletre (a továbbiakban: miniszteri rendelet) hivatkozva azt állították, hogy e rendelet hatálybalépésével az építési engedélyezési eljárásokban az energetikai számításokat csak energetikai tanúsítói jogosultsággal rendelkező szakmagyakorló végezheti.
A Mérnök Újság márciusi számában tovább gyűrűzik az energetikai tanúsítói tevékenységgel kapcsolatos „vita”, melynek alapját a felek eltérő jogértelmezése adja. Dr. Csoknyai Tamás és dr. Szalay Zsuzsa az újság márciusi számában mindössze egyetlen jogszabályi hivatkozással indokolják álláspontjukat és egyben cáfolják a Mérnök Újság január-februári számában megjelent válaszcikk jogszabályi hierarchiával levezetett konklúzióját, mely azt hivatott alátámasztani, hogy az építési engedélyezési eljárásban az épületek energetikai számítását csak tervezői jogosultsággal rendelkező szakmagyakorló készítheti el, ill. a tervezési folyamatban csak tervezői jogosultsággal rendelkező szakmagyakorlók közreműködhetnek.
A „vitának” a Mérnök Újság hasábjain történő lezárásaként szükséges néhány pontban felidézni az energetikai tanúsítói tevékenységre vonatkozó szabályokat:
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 38/C. § (1) bekezdése szerint „Az energetikai tanúsítói tevékenység az energiát használó épület energetikai jellemzőinek vizsgálata alapján, annak eredményéről energetikai tanúsítvány kiállítása.”
Ezzel összhangban az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 23. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy „Az energetikai tanúsító feladata az energiát használó épület energetikai jellemzőinek vizsgálata alapján, annak eredményéről hiteles tanúsítvány kiállítása az Országos Építésügyi Nyilvántartás (a továbbiakban: OÉNY) elektronikus programjának segítségével.”
A fent idézett két jogszabályi hely egyértelműen azt tartalmazza, hogy az energetikai tanúsító (az ilyen jogosultsággal rendelkező személy) a meglévő (megvalósult) épület állapota, jellemzői és üzemeltetése figyelembevételével elvégzett számítások alapján tanúsítja az épület energetikai besorolását, azaz az energetikai tanúsító nem tervez, hanem a tervek alapján megvalósult épület energetikai állapotát tanúsítja.
Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 39. § (8a) bekezdése szerint az építtetőnek a használatbavételi engedély iránti kérelem benyújtásáig, a benyújtáshoz a Miniszteri rendelet hatálya alá tartozó új épületek esetében az energetikai tanúsítványt az OÉNY-ben ki kell állíttatnia.
Így az energetikai tanúsító tehát az engedélyezési eljárás befejező fázisában, a már megvalósult épületről állít ki energetikai tanúsítványt.
Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet (a továbbiakban: Miniszteri rendelet) 7. § (1) bekezdése az épületek energetikai jellemzőinek meghatározását az általa választott számítási módszer alkalmazásával a tervező feladatává teszi és döntésére bízza.
Az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet jelentős módosításon, átalakításon ment keresztül. A rendelet módosítását bevezető 200/2023. (V. 25.) Korm. rendelet indokolása szerint a módosítás célja egy új energetikai tanúsítványi minta és arculat meghatározása volt, nem pedig jogosultsági kérdések szabályozása.
A módosítás kapcsán a 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet 9. §-a kiegészült a következő (4) bekezdéssel:
„(4) Az energetikai követelményeknek való megfelelést igazoló számítást, melyet nem szükségszerűen követ tanúsítvány kiállítása, és mely az energetikai tanúsítványtól különállóan, illetve attól függetlenül is elkészíthető, tanúsítói jogosultsággal rendelkező szakember végezheti el.”
A szerzők a Mérnök Újság márciusi számában megjelent válaszcikkükben a 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet 9. § (4) bekezdésére hivatkozva megismételték korábbi álláspontjukat, mely szerint „Az energetikai követelményeknek való megfelelést számítással kell igazolni, amelyet a 176/2008 rendelet idézett változása miatt ezentúl csak tanúsítói jogosultsággal rendelkező szakember végezhet el.”
A fentebb idézett és dőlt betűvel szedett jogszabály helyet azonban a szövegkörnyezetében – és nem abból kiragadottan – kell értelmezni.
A teljes fejezet szabályozási szövege az alábbi:
„A tanúsítást végző
9. § (1) Energetikai tanúsítói (a továbbiakban: tanúsító) tevékenységet az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben és az építésügyi és építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló kormányrendeletben meghatározott feltételekkel lehet folytatni.
(2) A honvédelmi és katonai, valamint nemzetbiztonsági célú épületek tanúsítását az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő olyan tanúsító végezheti, akinek a külön jogszabályban meghatározott szintű nemzetbiztonsági ellenőrzését elvégezték.
(3) A tanúsító az általa készített tanúsítványt, valamint az azt alátámasztó dokumentációt (számítást) a megbízónak történő átadástól számított 10 évig megőrzi.
(4) Az energetikai követelményeknek való megfelelést igazoló számítást, melyet nem szükségszerűen követ tanúsítvány kiállítása, és mely az energetikai tanúsítványtól különállóan, illetve attól függetlenül is elkészíthető, tanúsítói jogosultsággal rendelkező szakember végezheti el.”
A fenti szövegkörnyezetből kitűnik, hogy a 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet 9. §-a az energetikai tanúsítást végző tanúsítási tevékenységét szabályozza (nem pedig más célú és tartalmú tevékenységről szól).
A vitatott tartalmú (4)-es bekezdést megelőző (3) bekezdésből egyértelműen kitűnik, hogy a fejezetben használt „számítás” kifejezés az energetikai tanúsítvány alapjául szolgáló, azt alátámasztó számítást jelenti, a tanúsító tehát a megbízójának nem csak a tanúsítványt, hanem az azt alátámasztó dokumentációt (számítást) is átadja. A szabályozási környezetben sehol sincs szó a szerzők által említett kiterjesztett szabályozási értelmezésről.
Bizonyára elkerülte a szerzők figyelmét az a tény is, hogy a 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet alkalmazási köre – mint ahogyan a címe is utal rá – az épületek és az épület önálló rendeltetési egységei energetikai jellemzőinek tanúsítási eljárására kell alkalmazni [1.§ (1) bek.]. A rendelet 2.§-a tartalmazza a tanúsítás szabályait, amelyek egyértelműen megépült épületre vonatkoznak.
Összegezve az energetikai tanúsításra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket: a megépült épület energetikai állapota tanúsítását végzőknek minden esetben rendelkezniük kell energetikai tanúsítói jogosultsággal, de az épületek, építmények engedélyezési tervdokumentációjában szereplő energetikai munkarész (tervek és ennek részeként az energetikai számítások) a továbbiakban is kizárólag tervezői szakmagyakorlási jogosultsággal készíthető, melyhez tanúsítói jogosultság nem szükséges, mint ahogy a tervező által készített dokumentáció megfelelőségének igazolásához sem.
Dr. Czipáné Kovács Mária titkár Hajdú-Bihar Vármegyei Mérnöki Kamara
egyetért:
Magyar Mária jogi szakokleveles okl. építészmérnök, építésügyi tanácsadó
