Több mint 3,5 milliárd forintot fordítottak a Rába-völgy árvízvédelmi fejlesztésére európai uniós és hazai források felhasználásával – közölte a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság október 4-én.
A fejlesztés – amely 9 különböző helyszínen zajlott – a Rába folyó teljes magyarországi szakaszát értintette Szentgotthárdtól Győrig. A projekt célja az volt, hogy komplex árvízvédelmi fejlesztésekkel javuljon a Rába völgyében élők épített és természeti környezetének árvízvédelmi biztonsága. A tájékoztatás szerint a fejlesztéssel az árvízvédelmi művek biztonságosabbá, az árvízkárok sikeresebben megelőzhetővé válnak, ami kedvezően hat a térség gazdaságára, hiszen a biztonság alapfeltétele egyebek között a turizmus fejlődésének és a településfejlesztési törekvéseknek is.
A vízügyi szakemberek részletezése szerint a szentgotthárdi árvízvédelmi szakaszon, Szentgotthárd belterületén a Rába bal partján 739 méter hosszúságban megerősítették a támfal vastagságát, illetve új vasbeton támfal is épült. A folyó jobb partján 110 méter, továbbá a Lapincs jobb parti védtöltésének 180 méter hosszúságú szakaszán magasították és megvastagították a töltést, valamint a két zsilipet is átépítették. A körmendi folyószakaszon 382 méter hosszúságban szintén vasbeton támfal épült, illetve 741 méter hosszan erősítették meg a támfalakat. Az úgynevezett Büdös-árok keresztezésénél új szivattyútelep épült, illetve a 86-os számú főúton a Rába-híd alatt a környezet rendezésével, padkasüllyesztéssel javították a meder vízelvezető képességét.
A sárvári árvízvédelmi szakaszon a Rába bal parti védtöltése mentén, az Aranyos-éri zsilipnél mobil szivattyúk elhelyezésére alkalmas szivattyúállást alakítottak ki. Az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatósághoz tartozó Pápoc, Ostffyasszonyfa és Kenyeri településeken 6400 méter hosszan épült meg állandó árvízvédelmi töltés, Csöngén és Kemenesszentpéteren pedig tereprendezéssel alkalmi védekezésre alkalmas magaspartokat alakítottak ki.
Győr belterületén a Rába bal parti töltése mellett elkészült az a mentett oldali szivárgó kútsor, amely árvízi helyzetben csökkentheti a talajvizet. A projekt során a szentgotthárdi gátőrház, illetve a körmendi és sárvári védelmi központ is megújult, az árvízvédelmi beruházás részeként korszerűsítették az észlelőhálózatot, átépítették a körmendi és a sárvári vízmércét, szenzoros távmérő állomásokat, hidakra szerelhető radaros távmérő vízszintregisztráló eszközöket és lapvízmércék telepítettek. (MTI, fotó: Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság)
