Elkezdődött Németországban az utóbbi évtizedek legnagyobb szabású áramhálózati fejlesztése, a SuedLink nagyfeszültségű távvezeték kiépítése, amelyre tízmilliárd eurót fordítanak.
A 700 kilométer hosszú vezeték az ország északi részén a szél erejének felhasználásával – elsősorban a tengeri szélerőműparkok révén – előállított, alacsony termelés esetén pedig norvégiai vízerőművekből importált áramot továbbít a délen fekvő ipari központok felé, amelyeknek energiaellátását az atomerőművek lekapcsolása miatt át kell szervezni. Az eredeti tervek szerint a beruházással már tavaly el kellett volna készülni. Az új menetrend szerint 2028-ra épülhet ki a SuedLink. A munkálatokat Robert Habeck gazdasági miniszter, alkancellár jelenlétében indították el az Elba torkolatánál – Hamburg térségében – fekvő Wewelsfleth-nél, ahonnan egy ötkilométeres alagúton vezetik át a kábeleket a folyó túlpartjára. A beruházásnak ez a szakasza önmagában 250 millió euróba kerül.
A miniszter kiemelte, hogy a megújuló energiaforrások kiaknázásának ösztönzése révén az eddiginél jóval több áramot termelnek majd az észak-németországi szélerőműparkok, holott a hálózat már a jelenlegi termelés megfelelő továbbítására sem alkalmas. Ezért a SuedLink kiépítése elengedhetetlen, azonban a beruházás nemcsak Németország, hanem a szomszédos országok energiabiztonságát is erősíti. A nagyjából négy atomerőmű termelésének megfelelő mennyiségű – tízmillió németországi háztartás ellátására elegendő – villamos energia továbbítására képes hálózat két nagyfeszültségű egyenáramú vezetékrendszerből áll, amelyek egymás mellett haladnak az ország középső részén, Türingia tartományban fekvő Gerstungenig, ahol szétválnak, délkeleti irányban Bajorország, délnyugati irányban Hessen és Baden-Württemberg felé.
A tervezést és az útvonal kijelölését számos településen heves viták és bírósági eljárások követték. A hatalmas – helyenként 75 méter magasságúra tervezett – acéloszlopok és a rajtuk futó vezetékek körüli aggodalmak miatt több szakaszon föld alatt telepítik a kábeleket, ami tovább növeli a költségeket. A beruházás az úgynevezett energiapolitikai fordulat egyik legfontosabb eleme. A szövetségi parlament (Bundestag) 2011-ben, a fukusimai atomerőműben történt katasztrófa után határozta el az akkori, Angela Merkel vezette kormány javaslatára, hogy Németország szakít a nukleáris energiával, vagyis fokozatosan, 2022 végéig leállítják mind a 17 atomerőművet, és az így kieső termelést hosszabb távon a megújuló forrásokra épülő energiatermelés kiterjesztésével pótolják. Az utolsó három erőmű leállítását az Oroszország Ukrajna elleni háborújával összefüggő földgázellátási feszültségek miatt elhalasztották egy bő negyedévvel, 2022. április 15-re. (MTI)
