Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF2) hétmilliárd eurós keretösszegű közlekedésfejlesztési felhívására január közepéig nyújthatnak be pályázatokat a tagállamok, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) javaslata alapján Magyarország tizenhét projekthez kér összesen közel 110 milliárd forint támogatást a pénzügyi ciklus első kiírásában – közölte az ITM december 29-én.
A több mint 430 milliárd forint összértékű fejlesztések közé tartozik a Déli körvasút második üteme, ultragyors elektromos töltőhálózat kiépítése, három biztonságos, őrzött kamionparkoló kialakítása az M1 és M35 mentén – írták. Az Európai Bizottság szeptemberben tette közzé az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz első közlekedési pályázati felhívását. A CEF2 az új uniós pénzügyi időszakban is a transzeurópai hálózatok kiépítésének és korszerűsítésének felgyorsítását szolgálja a közlekedési, energetikai és digitális területeken. Új elemként önálló költségvetéssel támogatja a polgári és katonai kettős célú hasznosításra alkalmas mobilitási projekteket.
Magyarország és 14 másik tagállam az úgynevezett kohéziós nemzeti borítékban meghatározott összegű CEF forrásra jogosult. Magyarország esetében ez 802 millió eurót tesz ki. A jelenlegi pénzügyi időszakban e keret 70 százalékát különítik el az egyes országok számára 2023-ig. A fennmaradó 30 százalék 2024-től a kohéziós országok versenyében talál majd gazdára. A jelenlegi felhívásra beérkező pályázatok közül jövő nyáron választják ki a támogatásra érdemeseket. A projektjavaslatokról döntő kormányhatározat december 28-án jelent meg a Magyar Közlönyben.
A magyar pályázatok egyike a Déli Körvasút második üteme, a Kelenföld-Ferencváros vasúti vonalszakasz kapacitásbővítésének befejező tervezési, területszerzési és építési munkái. Egy előkészítési projekt tizenkét dunántúli vasútállomás infrastruktúrájának fejlesztését alapozhatja meg úgy, hogy a polgári célok színvonalasabb kiszolgálása mellett azok eleget tehetnek az Európai Unió és a NATO által elvárt szintű katonai mobilitási feltételeknek is.
Biztonságos kamionparkolókat alakíthatnak ki az M1 autópálya Tatabánya Óváros és Győr kijáratainál, a debreceni Észak-Nyugati Gazdasági Övezetben összesen legfeljebb 658 férőhellyel. Az ultragyors elektromos töltőhálózat vállalati kezdeményezésű projektjeiben mintegy 70 helyszínen épülhet ki több mint kétszáz töltőpont. A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren 165 e-töltőállomást telepíthetnének a földi kiszolgáló járművek, a reptéri személyzet és vállalkozások számára.
2024 decemberétől az európai hálózaton csak zajcsökkentett vasúti tehervagonok közlekedhetnek korlátozás nélkül. Egy javasolt fejlesztésben e határidőig több mint félezer vagon öntöttvas féktuskóit cserélnék csendesebb műanyagra – részletezték a közleményben.
Felidézték, hogy Magyarország a korábbi kiírásokban 670 milliárd forint összértékű közlekedési beruházások megvalósításához nyert el támogatást. Az ITM sikeres pályázatainak köszönhetően a CEF forrásaiból eddig közel 350 milliárd forint hasznosul belföldi közlekedési fejlesztésekben. A többi között megépült az új Duna-híd Komáromnál, végig négysávossá bővült az M15, ezzel Budapesttől Pozsonyig már teljes értékű a sztrádakapcsolat. A támogatott beruházások sorába tartozik a Kelenföld-Pusztaszabolcs és a Rákos-Hatvan vasúti vonalszakaszok korszerűsítése, a Déli összekötő vasúti híd felújítása, harmadik vágányának megépítése is. A CEF fedezi a varsói gyorsvasút hazai szakasza környezetvédelmi munkarészeinek költségeit is.
Jövőre és 2023-ban a mostanihoz hasonló nagyságrendű kiírások megjelentetése várható – olvasható a közleményben. (MTI)
