Németországban már közismert fogalom a „dunkelflaute”, vagyis azok a tartós időszakok, amikor nem fúj a szél és nem süt a nap, vagyis nem termelnek az időjárásfüggő megújulóenergia-termelő létesítmények – hívta fel a figyelmet Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium (EM) energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára legfrissebb Facebook-bejegyzésében november 13-án.
Az államtitkár jelezte: most is egy ilyen időszakot élünk, már napok óta a körülbelül 80 gigawattnyi (GW) német naperőművi és a körülbelül 70 GW-nyi szélerőművi kapacitás csupán töredéke termel áramot. A német piac mérete és központi elhelyezkedése miatt ez egész Európára jelentős hatással van, a tőzsdei árak is a német EEX tőzsdéhez igazodnak. A „sötétszélcsend” időszakában a magas atomenergia részaránnyal működő francia piacon megawattóránként (MWh)120 euró körüli tőzsdei árak alakultak ki, míg az atomenergiát elutasító német piacon közel 500 eurós csúcsárak is kialakulnak a délutáni órákban – emelte ki. Steiner Attila ismertette: Németország olyankor, amikor nincs szél- és naperőművi termelés sem, olcsó francia atomenergiát importál, valamint drága szén- és gázerőművi termeléssel biztosítja az ellátást. Ezzel azonban megdrágítja a vele szoros összeköttetésben álló országok áramárát is. A német-osztrák piac egymással szorosan integrált piacok. Ennek köszönhetően Ausztriában is megawattóránként 400 euróig felpattantak az árak – még annak ellenére is, hogy szükségletei csaknem háromnegyedét víz- és napenergiából tudta előállítani. Az államtitkár rámutatott, Magyarország fontos tranzitország, jellemzően közvetlenül Ausztriából és Szlovákiából tud villamos energiát importálni – közvetve német villamos energiát is –, és Magyarországtól is importál Románia, Ukrajna, illetve az egész Balkán. Magyarország importja a német piachoz árazó osztrák és szlovák nagykereskedelmi árakon történik, de ez véges mennyiség. A hazai erőművek állják a sarat, azonban közülük is rendszeresen vannak ütemezett karbantartáson lévő egységek, ami időszakosan csökkenti a hazai termelői kínálatot, illetve emiatt szükség van a gázerőművek közül a rosszabb hatásfokú gépekre is, továbbá a tartalék erőművekre – közölte az államtitkár.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy noha a tagállamok energiamixének megválasztása nemzeti hatáskör, azonban a német energiamix komoly közvetett hatást fejt ki Európa legtöbb országára. Németország ideológiai alapú energiamix-megközelítése, vagyis egyoldalúan az időjárásfüggő termelőkre történő támaszkodása – különösen a „sötétszélcsend” esetén – nem csak saját magát, de a vele integráltan együttműködő kelet-közép-európai régió gazdaságait is magával rántja – hangsúlyozta bejegyzésében az illetékes államtitkár. Az árszintek alapján egyértelmű, hogy azok a gazdaságok tudnak versenyképesek maradni, amelyek áramszektora erős és sokoldalú erőművi fundamentumokon áll. Ennek jegyében Magyarország sem ideológiai alapon választja az energiamixét, hanem hosszú távon is megtartani és fejleszteni tervezi az atomenergiát, kombinált ciklusú gázerőműveket épít, valamint „megyünk tovább a fotovoltaikus, szélenergiás és energiatárolási projektjeinkkel is” – fogalmazott Steiner Attila. „Az esetlegesen időszakosan megugró európai nagykereskedelmi piaci árak hatásának tompítása érdekében továbbra is fenntartjuk a rezsicsökkentést, ezzel garantálva a magyar családok számára a villamos energia megfizethetőségét, legyen bármekkora ugrás is a tőzsdei árakban” – hangsúlyozta az EM államtitkára. (MTI, kép: FB/Steiner Attila)
