Három piaci szereplő fogott össze annak érdekében, hogy a keresletoldali szabályozás elvét egy „pilot” projekt keretében tesztelje. Együttműködésük úttörő módon nyitja meg annak a lehetőségét, hogy az épületek gépészeti rendszereikben rejlő rugalmas tartalékokat kihasználva időszakosan csökkentsék a fogyasztást a digitális szabályozáson keresztül.
Az elmúlt bő egy évben elfogadott hazai stratégiai dokumentumok nyitották meg annak a lehetőségét, hogy teljesen új energiapiaci szereplők jelenjenek meg a kiegyenlítő-energia piacon, válaszolva a napelemek és töltőállomások terjedésével megjelenő kihívásokra. Az aggregátorok fogyasztóoldali szabályozáson alapuló szolgáltatást nyújthatnak most már a hazai környezetben is, ahol nem energiatermeléssel, hanem az energiafelhasználás időbeli elmozdításával tudnak meghatározó szerepet vállalni a hálózatkiegyenlítés feladataiban. Hatalmas előnyük, hogy a kiserőművek bekapcsolásával szemben a fogyasztó oldali beavatkozás nem jár többlet emisszióval. Az egyensúlyt a fogyasztás mérséklése, és nem az extra termelés teremti már meg. Ezt nevezzük keresletoldali szabályozásnak. Rendszerszinten a kiegyenlítő energiához tartozó széndioxid-kibocsátás mintegy 60 százaléka kerülhető el.
Az energo hungary innovatív startup még mintegy másfél évvel ezelőtt kereste meg a Daikin Hungary-t a fogyasztóoldali szabályozási ötletével. Termékeny talajra talált a kezdeményezés, hiszen a Daikin teljes termékportfóliója alkalmasnak bizonyult az okoshálózati funkciókra. Kellően rugalmassá tehetők a hőszivattyús berendezéseket alkalmazó épületgépészeti rendszerek a hálózatkiegyenlítésben való részvételre.
A CPI Hungary a fenntarthatósági alapelvek mentén csatlakozott a kezdeményezéshez a rendszer integrálásakor, melynek révén nem csak lokálisan, hanem egy országos hálózattal együttműködve tud tenni a környezetéért és a fenntartható jövőért.
A Balance Hall irodaház okoshálózati pilotja ezen három piaci szereplő együttműködésével jött létre. Az irodaház a CPI Hungary tulajdonában áll és egyben üzemeltetését is ellátja. A szabályozott berendezések a Daikin Hungary által méretezett és gyártott VRV rendszerek. A szabályozás helyi vezérlőrendszertől független technológiai megoldását az energo hungary valósította meg. A projekt keretében az irodaház intelligens vezérlésének szabályozhatóvá tételét valósították meg, majd végezték el első tesztjeit valós körülmények között. Ezzel működésbe lépett az első olyan rendszer, amely hálózati igény alapján időszakosan mérsékelni tudja a létesítmény fogyasztását. Az első éles beavatkozás mindhárom résztvevő várakozását felülmúlta. A VRV rendszer teljesítményfelvételét több mint 90 százalékkal sikerült időszakosan mérsékelni, mely az esemény végeztével rendeltetésszerűen tért vissza az eredeti működési szintre. A pilot első fázisának eredményeként bizonyításra került, hogy a rendszerek a hálózat számára megfelelő gyorsasággal és kellően hosszan képesek módosítani az energia-igényükön, valamint, hogy az épületekben a beavatkozások gyakorlatilag nem érzékelhetők, nem jár komfortveszteséggel az épületben tartózkodók számára.
Az együttműködés példaértékű a hazai innovációs együttműködések között, hiszen három lényegesen különböző piacon dolgozó szereplő talált egymásban szinergikus partnereket.
A CPI Hungary FM igazgatója, Győri Gyula rámutatott: „Az épület szabályozhatósága most egy új szintre lépett. Kitárult a lehetőség arra, hogy az országos villamosenergia rendszerek szabályozásának részesei legyünk és ezáltal csökkentsük a károsanyag kibocsátást az épületeinken, így hozzájáruljunk az Európai Unió és a hazai széndioxid-kibocsátás csökkentési terveihez.”
Ercsey Tamás, mint az elsőnek bejegyzett hazai független aggregátor, az energo hungary vezetője elmondta: „A sikeres pilot új szemléletet ad kihívásaink megoldásához. Az épületek hőtároló kapacitásai révén a jövő fenntartható hálózatának “akkumulátorai” lehetnek. A fogyasztók beruházás és kompromisszumok nélkül lehetnek aktív szereplői a hálózat egyensúlyban tartásának, ezért ráadásul pedig új bevételeket is kapnak. “
„Nagy tartalékok és lehetőségek vannak a Daikin teljes termékportfóliójában, melyek kiaknázásában szívesen vagyunk partnerek most is, a jövőben is” – mondta Zuggó Balázs, a Daikin Hungary ügyvezető igazgatója. „Felkészült szakmai csapattal, mérnöki szaktudással, proaktív gondolkodással és szolgáltatás-orientált mentalitással járulunk hozzá az okoshálózati létesítmény-pilot folytatásához.”
Miért releváns ez az információ a szakmai közönség számára?
Egy jelentős változásra és a 2050-ig tartó egy legjelentősebb trendre mutat rá a pilot eredménye, amely alapján megmozdulhatnak a dekarbonizáció irányába ingatlanszektor szereplői.
„A 2050-es karbonsemlegességhez nagyon jelentős elektrifikációra lesz szükség az ingatlanszektorban is. A villamosenergia-szektor dekarbonizálása kulcseleme a zöld energetikai átmenetnek. Kiemelten fontos előttünk álló feladat, hogyan lehet az összességében zöldülő, decentralizálódó, de egyben volatilis időjárásfüggő rendszert úgy működtetni, hogy közben az ellátásbiztonság minden pillanatban biztosított legyen” – mutatott rá a közelmúltban a közelmúltban alapított és dr. Kaderják Péter által vezetett Zéró Karbon Központ.
Az elmúlt bő egy évben elfogadott magyar stratégiai dokumentumok nyitották meg annak a lehetőségét, hogy teljesen új villamosenergia oldali szereplők jelenjenek meg a villamosenergia piacon, válaszolva a napelemek és autó töltés terjedésével megjelenő kihívásokra. Az aggregátorok a keresletoldali szabályozáson alapuló szolgáltatást nyújthatnak most már Magyarországon is, ahol nem energiatermeléssel, hanem az energiafelhasználás időbeli elmozdításával tudnak meghatározó szerepet vállalni a hálózatkiegyenlítés, évi 20 Mrd forintot meghaladó piacán.
A bemutatott pilot az együttműködők hazai elért eredményeiről számol be. A dekarbonizációs folyamatok nem évtizedes távlati célok, hanem a mindennapok aktív változása. A pilottagok szerint a legfontosabb, hogy meglássuk, hogy az dekarbonizációs, ESG befektetésekben való részvétel nem egy áldozat a klímavédelemért, hanem egy versenyképességet növelő, és meglévő tevékenységgel szinergikus, helyes irány.
Mit jelent a keresletoldali szabályozás?
A létesítmények villamosenergia ellátása mögött áll egy minden időpontban egyensúlyban tartandó rendszer. Ha a hálózaton kevesebb energia fogy, mint ami termelődik, akkor csökkenteni kell az erőművek termelését. Ha pedig több fogy a termeltnél, akkor növelni kell az erőművi termelést. Napjainkig csak környezetszennyező kiserőművek, például gázmotorok vettek részt az egyensúly fenntartásában.
Az új EU direktívák implementálásának köszönhetően viszont a hazai környezetben is előtérbe kerül a Nemzeti Energia- és Klímatervben a fogyasztó oldali kiegyenlítés modellje. Ekkor nem új kiserőművek indulnak el hiány esetén, hanem csökkenthető teljesítményű fogyasztók kerülnek aktiválásra. Az egyensúlyt a fogyasztás mérséklése, és nem az extra termelés teremti már meg. Ezt nevezzük Demand Side Response -nak (DSR-nek), vagy magyarul keresletoldali szabályozásnak.
Hogyan segít a fenntarthatóságban a keresletoldali szabályozás?
Hatalmas előnyük, hogy a kiserőművek bekapcsolásával szemben a fogyasztó oldali beavatkozás nem jár többlet emisszióval. Ha egy mai gázmotort 490 g/kWh-val, a Paksi Atomerőmű által termelt karbonmentes energia miatt pedig erősen mérsékelt, hazai hálózatról vett villamos energiát pedig 196 g/kWh CO2 kibocsátással becsüljük, akkor a rendszerszinten a kiegyenlítő energiához tartozó széndioxid-kibocsátás mintegy 60 százaléka kerülhető el. Közvetlen kibocsátás pedig teljes egészében elkerülhető.
Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) dekarbonizációs célokat támogató Climate-KIC programja keretében a svájci fenntarthatósági tanácsadó Quantis SA is validálta az energo hungary technológiájának ezen pozitív és szignifikáns klíma-hatását. A hálózat növelt szabályozhatósága és rugalmassága további volatilis, időjárásfüggő megújuló energiatermelők (például naperőművek) hálózatra csatlakozását teszik lehetővé, növeli az ellátásbiztonságot, stabilitást.
