Holló Csaba
Egy épület fizikai megléte idején ciklikusan változó folyamatokat él át. Ez a folyamat időben változó élettartamú részekre tagolható, de az egyes részek a folyamatból nem kiemelhetők és nem kihagyhatók. Minden épület tervezésénél erre kéne figyelni, ami sajnos a paneles szerkezetű lakóépületek tervezésnél sem érvényesült. Ez a folyamat az alábbi: tervezés – építés – üzemeltetés, (karbantartás) – felújítás és korszerűsítés tervezése – felújítás és korszerűsítés kivitelezése – üzemeltetés, (karbantartás) – felújítás és korszerűsítés tervezése és így tovább egészen a bontás tervezéséig és kivitelezéséig.
A paneles szerkezetű épületek zárt rendszer elv alapján készültek, tervezés és kivitelezés szempontjából egyaránt. Szigorúan a szerkezetek három típusba voltak besorolva; a tartószerkezet a primerszerkezet, a nem teherhordó térelhatárolás a szekunder szerkezet, az installációk a tercier szerkezetek.
A primer szerkezettel szembeni igény az, hogy az épület teljes fizikai élettartama alatt biztonságosan állékony maradjon, még rendkívüli terhek hatására is (gázrobbanás, földrengés) az épületnek állékonynak kell maradni legalább életmentési időszakra, a szerkezeten ekkor lehet sérülés, de az kijavítható. Ezt az igényt a meglévő paneles épületek tartószerkezetei eddig bőven teljesítették. (Ehhez hozzájárult az is, hogy a méretezéskor figyelembe vett mértékadó terhelések az eddigi élettartam alatt nem létek fel Magyarországon és különösen földrengés szempontjából vélhetőn nem is valószínűsíthetőek belátható időn belül.) Ezideig nem hallottunk arról, hogy üzemszerűen használt paneles szerkezetű lakóépületet