A lakásvagyon műszaki állagának javítása érdekében az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) otthonfelújítási támogatási program indítását javasolja és azt, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) indítsa újra a Zöld Otthonteremtési Programját, amelyet felújításokra is igénybe lehessen venni – közölte az ÉVOSZ március 12-én.
A közlemény idézte Koji Lászlót, az ÉVOSZ elnökét, aki elmondta Magyarországon is jelentkezik az Európában tapasztalható “lakhatási krízis”. Ennek magyaros változata a lakásvagyon műszaki állagának gyors romlása, öregedése, ahol a tulajdonos nem költ megfelelően a lakásfelújításra, a lakhatás minőségére. A lakosság lakáscélú megtakarítása nem elegendő a feladatok finanszírozásához, mindenképp hitelekre van szükség. Magas kamatok mellett a lakosság azonban nem vesz fel lakáscélú hitelt, kivárás tapasztalható – hangsúlyozza a szakszövetség elnöke, aki egyúttal jelezte, az országban elsődlegesen a forráshiány szab korlátot a lakásgazdálkodásnak. Ezért az ÉVOSZ mindenekelőtt az otthonfelújítási támogatási program elindítását javasolja. Úgy vélték egy program tavaszi indítása lehetőséget ad arra, hogy az idei fűtési szezonra már elkészüljenek az energiamegtakarítást célzó munkálatok. Továbbá fontosnak tartják, hogy az MNB indítsa újra a Zöld Otthonteremtési Programját és azt lehessen felújításra is igénybe venni. Ezen felül az ÉVOSZ szorgalmazza, hogy a rendezett költségvetési kapcsolatokkal működő vállalkozásoknál a munkaadó adó- és járulékmentesen adhasson új építésű lakásnál egy munkavállalójának egy alkalommal maximum 10 millió forint, míg felújításnál 5 millió forint munkáltatói hitelt vagy vissza nem térítendő támogatást. Kiemelték, hogy a családi otthonteremtési támogatási programok, tágabb értelemben a lakásépítés lendületben tartását az szolgálná mind a keresleti, mind a kivitelezői kapacitás szempontjából, ha a támogatási és kedvezményes áfa előírások feltételrendszere hosszabb távon stabilan kiszámítható lenne. Ezért határidő megkötése nélkül javasolják alkalmazni az 5 százalék áfa rendszerét az újépítésű lakóingatlanoknál. Arra is kitértek, hogy a lakosság közvetlen megrendelésére készülő lakásépítéseknél és lakóingatlan-felújításoknál tapasztalható a legmagasabb szintű fekete foglalkoztatás, amit elsődlegesen az írásos szerződések nélküli munkavégzés nagy száma tesz lehetővé. Ez a jelenség rontja a tisztességes vállalkozók versenyhelyzetét, valamint nagy kockázatot hordoz magában a megrendelő és kivitelező számára egyaránt. Számításaik szerint tavaly mintegy 260 milliárd forint értékű lehetett az a lakásfelújítási munka, amit szóbeli megállapodás mentén kiviteleztek. Ennek a kivitelezői szolgáltatásnak az áfatartalma körülbelül 70 milliárd forint, amitől az állami költségvetés elesik – mutatott rá közleményében az ÉVOSZ. (MTI)
