11° C
Ma 2024. október 12., szombat, Miksa napja van.
11° C
Ma 2024. október 12., szombat, Miksa napja van.

Bejelentkezés

e-Mérnök Rendszer



Letöltés
MMK Középtávú stratégia
2021-2025


Főoldal 5 história 5 Októberi mérnök-kalauz

Októberi mérnök-kalauz

szept 29, 2022 | história

Technikatörténeti érdekességek, műszaki- és mérnöki évfordulók 2022 októberében.

 

140 éve született Vécsey Béla mérnök

Fogarason, 1882. október 3-án született Vécsey Béla (1882-1965) kohómérnök, a műszaki tudományok kandidátusa. Az oklevelét 1908-ban szerezte, majd ezt követően a diósgyőri Állami Vas- és Acélgyárban helyezkedett el. Részt vett a gyár korszerűsítésében, tervei szerint épült az üzem új gázgenerátor-telepe. 1919-ben a gyár egyik igazgatója lett, emiatt 1919 után nyugdíjazták és magáncégeknél vállalt munkát. A Hubert és Sigmund acélgyárat nemzetközi színvonalú üzemmé fejlesztette és bevezette az indukciós kemencében való nemesacélgyártást. Eredményeket ért el a hazai bauxitok és a szarvaskői wehrlit feldolgozási lehetőségeinek feltárása terén is. 1949-ben a Vasipari Kutató Intézet egyik szervezője, majd a metallurgiai osztály vezetője lett. Számos szakkönyve, tanulmánya és szabadalma ismeretes.

 

110 éve született Gillemot László mérnök

Budapesten, 1912. október 7-én született Gillemot László (1912-1977) Kossuth-díjas gépészmérnök, akadémikus, anyagtudós, a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Mechanikai Technológiai Tanszékén és jogutódján 1949-től tanszékvezető egyetemi tanára, 1954-1957 között a BME rektora. 1948 és 1969 között alapító igazgatóként irányította a Fémipari Kutatóintézet munkáját. Nevéhez fűződik a modern magyar fémipari és kohászati kutatás alapjainak megteremtése: anyag-szerkezettani és anyagvizsgálati kutatásai úttörő jellegűek voltak. Jelentősek voltak a hegesz­tések röntgenvizsgálatával kapcsolatos vizsgálatai is.

175 éve született Fekete Zsigmond mérnök

Tordán, 1847. október 14-én született Fekete Zsigmond (Sólyom-Fekete Zsigmond) vízépítő mérnök. Tanulmányait a Műegyetemen végezte 1874-ben. 1878-tól a Temes-Bega-völgyi Vízszabályozó Társulat mérnöke, 1881-től országgyűlési képviselő volt. 1893-1901 között a Földmívelésügyi Minisztérium dunai osztályának főnökeként ő dolgozta ki a magyar folyók csatornázási terveit. 1904-től haláláig a magyar vízrajzi szolgálat főnöke volt. Mint szakíró behatóan foglalkozott a vízhozammérések elvi kérdéseivel, valamint az ország kora középkori vízrajzának történetével. Budapesten, 1914. március 1-én hunyt el. (Képünkön a Temes-Bega palota)

125 éve született Szabó Sándor mérnök

Vízaknán, 1897. október 14-én született Szabó Sándor (1897-1960) építészmérnök. Nevéhez fűződik a tihanyi szerpentin, a tihanyi és szántódi kikötő, Balatonfüred és Tihany közötti nyárfasor telepítése. Részt vett a 71-es út építésében. 1944-ben került Veszprémbe az Állami Építészeti Hivatalhoz, itt műszaki főtanácsos, később hivatalvezető lett. 1950-1952 időszakban a Veszprém Megyei Tanács Építési Osztály vezetője volt. Az utolsó munkahelye a Székesfehérvári Közúti Főigazgatóság főmérnöki beosztása, amelyet 1960-ig töltött be.

125 éve született Máttyus Sándor mérnök

Sztárán, 1897. október 17-én született Máttyus Sándor (1897-1984) gépészmérnök, vízellátási szakember. A budapesti Műegyetem elvégzése után (1924) a Fővárosi Vízműveknél a víztermelés üzemeltetésével, fejlesztésével és a műszaki kivitelezések vezetésével foglalkozott. Mint műszaki igazgató jelentette meg 1940-ben a Vízművek üzemi problémái című, számos új megoldást tárgyaló könyvét. Többek között az ő áldozatos munkájának volt köszönhető, hogy a Vízművek a főváros ostroma alatt is üzemelt, és a felszabadulást követően a helyreállítási munkák rövid idő alatt befejeződtek. 1955-60-ban a BME-n elsőként adta elő a vízellátás tantárgyat. Ugyancsak az ő nevéhez fűződik a víztároló medencék kényszer-keringetésű szellőztetésének első alkalmazása. Több gépészeti találmányát alkalmazták a szivattyúk járókerekének kialakításánál, ill. a szivattyútelepek csőzárainál. Számos egyetemi jegyzet és tudományos szakcikk szerzője volt.

 

120 éve született Nemes Gerzson mérnök

Jászkiséren, 1902. október 17-én született Nemes Gerzson (1902-1988) vízmérnök. Mérnöki oklevelét 1928-ban szerezte Budapesten. 1928-1948 között több tiszai vízitársulat szakaszmérnöke, illetve a Balatoni Nagyberek Lecsapoló Társulat igazgató mérnöke, majd a Közép-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóságnak, illetve jogelődjeinek műszaki vezetője volt. Főbb munkaterületei az árvízvédelemhez (töltések és műtárgyak építéséhez) tartoztak, emellett tevékeny részt vállalt egyes régiók öntözési feladatainak megoldásában. Szakirodalmi munkássága a technikatörténetírás terén jelentős, a Közép-Tiszavidék és a Jászság vízügytörténeti monográfiái az ő nevéhez fűződnek. 1978-ban MTESZ-díjjal, 1977-ben a Magyar Hidrológiai Társaság tiszteleti tagságával ismerték el úttörő munkáit.

 

90 éve született Gyékényesi György István mérnök

Gyékényesen, 1932. október 20-án született Gyékényesi György István (1932-1973) űrkutatási mérnök. A középiskolát Magyarországon, egyetemi tanulmányait az USA-ban végezte. Az akroni egyetemen (Ohio állam) gépészmérnöki, a Case technológiai intézetben (clevelandi műegyetem) magiszteri fokozatot, a Michigan állami egyetemen (East Lansing, Michigan állam) bölcsészdoktori diplomát szerzett. Egyetemi tanulmányai után az IBM-hez került gépészmérnökként. 1962-től űrkutatási mérnök volt a NASA (National Aeronautics and Space Administration) Lewis kutatóközpontjában Clevelandben. Megkapta a NASA Apollo jutalmát. Tagja volt a Phi Kappa Phi egyetemközi tudományos társaságnak, az amerikai Rochet társaságnak, a gépészmérnökök amerikai társaságának (ASME). Publikált a Nemzetőrben és az Itt-Ott c. folyóiratban. Több verse is megjelent. Váratlan halála sikeres pályát tört ketté.

 

210 éve született Tóth Ágoston Rafael mérnök

Marcaliban, 1812. október 24-én született Tóth Ágoston Rafael (1812-1889) hadmérnök, honvédezredes, térképész, a magyar térképtudo­mány történetének nemzetközileg is kiemelkedő személyisége, az MTA levelező tagja. Tanulmányait a bécsi hadmérnöki Akadémián végezte. A szabadságharc kitörésekor a honvédség kötelékébe lépett. Előbb Kolozsvár, majd Beszterce parancsnokává nevezték ki. Később a déli hadsereg parancsnoka, ezért Világos után kötél általi halálra ítélték, de ezt 18 évi várbörtönre változtatták. Az 1856-os amnesztia után a Széchenyi-uradalomban nyert alkalmazást, majd vármegyei mérnök, utóbb a keszthelyi gazdasági intézet tanára lett. A kiegyezés után a közmunka- és közlekedésügyi minisztérium topográfiai osztálya – a Honvéd Térképészeti Intézet elődje – megszervezésére és vezetésére kapott megbízást. Közben a budapesti Tudományegyetem katonai tanfolyamának egyik előadója is volt. Ő készítette az első magyar szintvonalas térképek egyikét, és számos domborművet is alkotott. A magyar tudománytörténet őt tartja a modern magyar katonai térképészet úttörőjének.

 

 120 éve született Erdey-Grúz Tibor vegyész

Budapesten, 1902. október 27-én született Erdey-Grúz Tibor (1902-1976) kétszeres Kossuth-díjas vegyész. Tanulmányait a budapesti Tudományegyetem Bölcsészkarán végezte, s egész életét ebben az intézményben töltötte. A II. sz. Kémiai Intézetben volt tanársegéd, adjunktus, majd 1941-től c. rk. tanár. 1949-ben nevezték ki az újonnan alakult fizikai kémiai tanszék professzorává. A fizikai kémia volt kizárólagos alkotói területe, elsősorban az elektrokémia. Fizikai kémiai praktikum (Proszt Jánossal) és Elméleti fizikai kémia (Schay Gézával) című könyveiből kémikus nemzedékek tanultak. A hazai elektrokémiai kutatás egyik kiváló művelője volt, jelentős felismeréseket tett a hidrogén-túlfeszültség értelmezésében, az elektrolitikus fémleválás vizsgálatában, a fémes kristályok elektrolitikus növesztése terén, vizsgálta a fémek anódos oldódását, továbbá az ionvándorlás jelenségeit. Jelentős volt tudományos-közéleti szereplése is. Az MTA 1943-ban levelező, 1948-ban rendes tagjává választotta, 1950-1953 és 1964-1970 között az Akadémia főtitkára, 1970-1976 között elnöke volt. 1952-1953 között felsőoktatási, 1953-1956 között pedig oktatási miniszter volt.

 

 

40 éve történt Pakson az első üzemanyag-berakás

A Paksi Atomerőmű Vállalat vezetése, mint engedélyes 1982. október 31-én délelőtt megkapta az Állami Indítóbizottság nukleáris hatósági engedélyét – a megépült és több ellenőrzésen átesett – 1. reaktorblokk nukleáris üzemanyagának berakására. Az orosz mérnökök, fizikusok támogatása mellett a már kiképzett, vizsgázott paksi szakemberek délután elkezdték az orosz fűtőelem kazetták elhelyezését. 1982. december 14-én az 1. blokk első alkalommal került kritikus állapotba, és 1%-os, alacsony teljesítményen megindult az önfenntartó láncreakció. Ezt követően 1982. december 28-án megtörtént az 1. blokk párhuzamos kapcsolása az országos hálózatra, így mi magyarok is beléptünk a nukleáris bázison villamosenergiát termelő országok népes sorába. A 2. blokk párhuzamos kapcsolása 1984. szeptember 6-án, a 3. blokké 1986. szeptember 28-án, a 4. blokké 1987. augusztus 16-án történt. Alaperőműként működő 4, egyenként 500 MW-os paksi blokk által eddig megtermelt villamos energia összesített mennyisége 2020. május 19-én érte el az 500 milliárd kilowattórát. E mennyiség egy hétig képes biztosítani a világ villamosenergia fogyasztását, ill. hazánk villamosenergia igényét akár 12 évig tudná fedezni. Egy átlagos háztartás 230 millió év alatt fogyasztaná el, elektromos autókba töltve pedig mintegy 260 millió kilométer megtételére lenne elegendő ennyi áram. Az 1. blokk indulása óta a Paksi Atomerőmű biztosítja Magyarországon az olcsó áramot, és az elmúlt években jellemzően a bruttó hazai villamosenergia-termelés közel felét adja.

Felhasznált irodalom:

 

MMK Történeti (Bizottság) Munkacsoport: Magyar mérnökök évfordulói 2022-ben
Internet: mmk.hu/kamarai/historia

Évfordulóink a műszaki és természettudományokban
MTESZ Tudomány- és Technikatörténeti Bizottsága sorozatának egyes kötetei

História – Tudósnaptár – Természettudósokhoz kapcsolódó évfordulók
Internet: tudosnaptar.kfki.hu/historia

Nagy Ferenc szerk.: Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig
1997. – BETTER – MTESZ – OMIKK

Kenyeres Ágnes szerk.: Magyar Életrajzi Lexikon I-IV.
1967-1990. – Akadémiai Kiadó

Fejér László szerk.: Vizeink krónikája
2001. VMLK Budapest

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és jogelőd Magyar Szabadalmi Hivatal kiadványai
Internet: sztnh.gov.hu

Millenáris Tudástár: „Álmok Álmodói 20” kiállítás digitalizált dokumentumai
Internet: tudastar.almokalmodoi.hu

Mérnöki évfordulók, emléknapok és programok – 2014. január 1-től havi bontásban
 Internet: mmk.hu/kamarai/historia

Egyéb életrajzi és műszaki források

 

 

Készítette: Sipos László József villamosmérnök, minőségügyi szakmérnök

Magyar Mérnöki Kamara (MMK) Történeti (Bizottság) Munkacsoport tagja

kamarai hírekkiemelt kamarai hírek

Műszaki Értelmiség Napja, Debrecen

A Hajdú-Bihar Vármegyei Mérnöki Kamara – a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Kar, valamint a Magyar Tudományos Akadémia DAB Műszaki Szakbizottsága közreműködésével – a Magyar Mérnöki Kamara védnöksége alatt október 15-én konferenciát...

kitekintő

New Yorkban lebegő úszómedencét építenek a Brooklyn hídnál

Hamarosan egy különleges úszómedence lesz New York új attrakciója, melyet a 35-ös mólónál építenek meg Manhattan Lower East Side-ja közelében, a Brooklyn hídnál. Ám a megvalósítás előtt a biztonságos úszás megteremtése érdekében, a város az állammal közös...

digitális mérnök újság


Mérnökigazolvány
Kamarai kedvezmények