A The Smart City in a Digital World címmel kiadott kötet szerzője a konvencionális választ meghaladva nem a fejlett technológiát, hanem a jól működő demokráciát és emberi közösségeket azonosítja az okosvárosok legfontosabb alkotóelemeiként. A Pallas Athéné Kiadó által megjelentetett Okosvárosok a digitális világban lapjain az okosváros szakkifejezés egyre inkább az észszerű város fogalmává kezd átalakulni. A 2008-as globális pénzügyi összeomlást követően a nagy cégek a városokat célozták meg, hogy technológiákat adjanak el, értékes adatokat gyűjtsenek, és olyan fejlesztésekre fókuszáltak, amelyek látszólag a városlakók érdekeit szolgálják. A biztonságosabb utcák, a tisztább levegő, a hatékonyabb közlekedés, az elérhető, azonnali kommunikáció népszerű hívószavak, de a felszín alatt egészen mást találunk. Kiterjesztik a megfigyelést, magántársaságok kezébe helyezik a városok irányítását, szűkítik a demokráciát és hozzájárulnak az éghajlatváltozás súlyosbodásához is.
Vincent Mosco, a kanadai Queen’s University professzora könyvében amellett érvel, hogy továbbra is nagyon fontos az emberi irányítás, illetve a valóban „okos” város kiindulópontja nem a fejlett technológia, hanem az eleven demokrácia és közösségek, valamint az elkötelezettség amellett, hogy az állampolgárok az ellenőrzésük alatt tarthassák a technológiát. Ezért meg kell értenünk azokat a különféle technológiákat, amelyek az okosvárosok globális mozgalmát működtetik. Fel kell mérnünk a technológia által vezérelt városokkal szemben növekvő ellenállást is. A régi városok átalakítását és teljesen új városok létrehozását célzó projektek esettanulmányainak bemutatásával a mű nemcsak alternatív megközelítést kínál az okosváros definiálásához, hanem útmutatást is ad a digitális világban zajló városi élet jövőjéhez.
