Az általános gazdasági nehézségek kedvezőtlen fordulatot hoztak az építőipar pénzügyi helyzetében. Az ágazat lendülete megtört; az előző évekre jellemző likviditás már a múlté. Kivárás és óvatosság jellemzi a piacot, a kifizetetlen számlák és lánctartozások pedig egyre nagyobb gondot okoznak a szektorban.
„Az építőiparban az átlagos fizetési határidő 60 nap. Partnereink a megelőző években még sok esetben a skontóért, azaz a számlák határidő előtti gyors fizetéséért járó kedvezményért harcoltak, mellyel az akkori banki kamat környezetben cégük finanszírozásában jelentős megtakarítást is elérhettek. Erre az évre a skontó eltűnt a rendszerből. Jóformán csak a nagy társulások és a rendkívül tőkeerős cégek élnek rendszeres skontóval” – számolt be tapasztalatairól Nagy Lenke, a Mapei Kft. gazdasági és pénzügyi vezetője.
A szakember beszámolója szerint újra feltűntek a kifizetetlen számlatartozások, és elindult egy lánctartozás-szerű folyamat. Ennek következtében a piac egyre óvatosabbá válik, újra megjelent a projektekben az előlegfizetés gyakorlata a szerződéskötéseknél, például a gyengébb hitelminősítéssel rendelkező vállalkozások esetében, ahol magas kockázatot jelentene egy nagy értékű áruszállítás.
Kapacitáshiány helyett fedezethiány
Míg korábban a kapacitáshiány okozott problémát, most a fedezethiány jelent nehézségeket. Az elmúlt évek építési boomja miatt kiáramlottak a gazdaságból azok a pénzek, amelyek az infrastrukturális és lakossági beruházásokat finanszírozták. Nincs önerő, magasak a kamatok, az emberek nem akarnak hitelt felvenni – véli Nagy Lenke.
Az állami beruházások visszafogása, az Európai Uniós források körüli bizonytalanság és az otthonteremtési támogatások megnyirbálása, a központi állami ösztönző rendszerek átalakítása elbizonytalanította a piacot. A jelenlegi inflációs és hitelkörnyezetben a lakosság kivár, elhalasztják a lakásvásárlást, a felújítást és az építkezést. A céges beruházások visszaesése némileg visszafogottabb, mivel a vállalatok működése általában szervezett, rövid-középtávon kevésbé befolyásolja őket a tervezett fejlesztések elhalasztása terén.
Elindul a körbetartozás lavina?
A 2008-2009-es válság után jelentős emelkedés volt az építőipari vállalkozások számában, amit ismételten tapasztalható volt a covid és az azt követő években. Azonban ez nem pozitív, inkább problémát vetíthet előre, a tapasztalat és megfelelő szakmai képzettség nélkül, alacsony hatékonysággal működő, likviditási problémákkal küzdő vállalkozások megjelenése az ágazatban. 2023-ban már a trend megfordult, a felszámolások és kényszertörlések száma emelkedik. Még nem tudni, mennyire súlyosbodik a körbetartozás problémája, elindul-e a lavina? A tavalyi év végén a lánctartozás mértéke 200 milliárd forintra tehető. Az a kérdés, hogy ez mennyire fog elhatalmasodni?
A kialakult helyzetben a Mapei Kft. óvatosabb hitelkezelésre készül, ugyanakkor minden segítséget megad a partnerei számára, mint a halasztott fizetés és egyéni partnerkezelés – mondta Nagy Lenke a vállalat pénzügyi vezetője.
