Az Open Books Kiadó jelentette meg a Neumann János – Az ember a jövőből című életrajzi kötetet, Kepes János fordításában, Dömölki Bálint és Simonovits András szakmai lektorálásával. A szerző, Ananyo Bhattacharya fizikus és tudományos író a 120 éve született magyar zseni pályáján kalauzolja végig az olvasót, alaposan elmélyedve Neumann egyes kutatási területeinek lenyűgöző részleteiben, ám azok számára is megannyi izgalmat tartogatva, akik egyszerűen egy kivételes elme életútját, karakterét, dilemmáit és gondolkodását szeretnék megismerni. Neumann zsenialitása abban állt, hogy képes volt szintetizálni kora elméleti tudását a kvantumfizikától és magfizikától a játékelméletig és a számítógépig.
Az információs korszak talán el sem kezdődött volna, valószínűleg nem használnánk mobiltelefonokat és internetet, nem volnának atomerőművek, önműködő automaták és számítógép vezérelte rendszerek, ha nem születik meg 1903-ban Budapesten egy zseni. A nemzetközi porondra lépő magyar tudós nem pusztán a matematikában, de annak gyakorlati alkalmazásában is számos területen lenyűgözőt alkotott. Miután részt vett az Amerikai Egyesült Államok híres-hírhedt Manhattan-tervében, a játékelmélet alapjainak lefektetésével örökre átírta a közgazdaságtan, a politikatudomány, a pszichológia, az evolúcióbiológia és a hadtudomány törvényeit. Közreműködött a hidrogénbomba elkészítésében, majd megalkotta a világ feltehetőleg első programozható számítógépét. A nem sokkal ezután kidolgozott automataelmélete tudósok generációit inspirálta az önreprodukáló gépek előállításában. Felfedezte az emberi agy és a számítógép működése közötti párhuzamokat, óriási lépést téve a mesterséges intelligencia (MI) megalkotása felé.
