Világújdonság: egy berlini start-up olyan eljárást fejlesztett ki, amellyel „negatív” kibocsátású biogázt lehet előállítani. Ezt az teszi lehetővé, hogy a biogáztermelést a szén bioszénben való tárolásával kombinálják. Ez fontos lépés a dekarbonizáció felé vezető úton.
Az eljárás valójában nagyon egyszerűnek tűnik: a mezőgazdaságból származó szerves anyagokat, például a szalmát vagy a trágyát baktériumok erjesztik. Ezáltal biometán keletkezik. Ezt a bioüzemanyagot aztán betáplálják a helyi földgázhálózatba, és elérhetővé teszik különböző felhasználók számára. Az erjesztési folyamat azonban erjedési maradékot hagy maga után, amely általában trágyaként kerül a földekre – alapesetben. Nem így a berlini Carbon Farming Germany GmbH esetében. A fiatal berlini cég olyan pirolízisen alapuló technológiát fejlesztett ki, amellyel ez a növényi hulladék karbonizálható. Az eredmény a bioszén. A még mindig nagyon nedves erjedési maradékot azonban először meg kell szárítani.
A légkörből származó szén a bioszénben megkötve
A faszénbe kötött szén olyan mértékben stabilizálódik, hogy már nem tud reakcióba lépni a légköri oxigénnel. Michael Feldmann alapítók szerint mivel ez a szén eredetileg a légkörből származik, majd a növényekben megkötődött, mely folyamat még negatív kibocsátást is eredményez. „Ezeket az adatokat mi számoljuk ki, szigorú nemzetközi kritériumok szerint független tanúsítvánnyal látjuk el, és beszámítjuk az amúgy is üvegházhatású gázok szempontjából semleges biometánunkba” – mondják az alapítók. Általában van egy bökkenő: mind a biogáz biometánná történő feldolgozása, mind az erjesztési maradékok karbonizálása olyan kipufogógázokat termel, amelyek még mindig jelentős mennyiségű CO₂-t tartalmaznak. Ez általában egyszerűen kikerül a légkörbe. Nem így a szén-dioxid-gazdálkodás esetében: „A zöld CO₂-t felfogjuk, azaz visszanyerjük, és partnereink segítségével tartósan a föld alatt tároljuk. Ez még több negatív kibocsátást eredményez, amelyet szintén beleszámítunk az üvegházhatású gázok szempontjából negatív biometánunkba.”
Talajjavítás tápanyagokban gazdag bioszénnel
Az eljárás másik előnye, hogy a bioszén visszakerül a szántóföldre. Javítja a talaj szerkezetét, és a gazdák humuszfokozóként is értékelik. Cserébe a gazdák a szalmát teljes egészében betakaríthatják. A bioszén egyre inkább felhasználásra kerül a betongyártásban is.
Az olyan fontos tápanyagok, mint a nitrogén, a foszfor és a kálium a szenesedés során visszamaradnak, és a bioszénnel együtt visszakerülnek a talajba. Ezen túlmenően a széntermelő bioszén által létrehozott negatív kibocsátások a független tanúsítás után felhasználhatók a nehezen elkerülhető vagy már meglévő CO₂-kibocsátások ellensúlyozására. A Carbon Farming Germany GmbH első kísérleti üzemét a tervek szerint 2026-ban helyezik üzembe. Az alapítók azt remélik, hogy akkortól évente mintegy 75 000 tonna CO₂-t távolíthatnak el a légkörből az éghajlat-semleges üzemanyag előállításával.
Kép: https://carbonfarming.earth/unsere-technologie
