11 százalék. Az eredeti tervekhez képest átlagosan ekkora pluszköltséget jelent az ágazat szereplőinek az utómunkák elvégzése. Az építőipari szoftverét a magyar piacon is forgalmazó, bécsi székhelyű PlanRadar 15 európai országban* – köztük Magyarországon –, összesen 2500 cég bevonásával végzett kutatása az okok feltárása mellett megoldást is kínált a hatékonyság növelésére, a termelékenység javítására.
„Abban mindannyian egyetértünk, hogy az idő minden üzleti stratégia lényeges tényezője. Ez különösen igaz az építőiparra, ahol az utómunka korántsem ritka, és minden érdekelt félnek költséges késedelmet okoz” – mondta a kutatás eredményeit értékelve Sander van de Rijdt. A PlanRadar társalapítója és vezérigazgatója úgy látja: az utómunka által okozott előre nem látható helyzetek nemcsak gazdasági szempontból, hanem a projektek és az üzlet egészére nézve is komoly következményekkel járnak, amelyek azonban a megfelelő eszközök használatával könnyen elkerülhetők.
A kutatásban Európa-szerte 2500 PlanRadar-ügyfél vett részt. A válaszadók többsége a projektek szereplői közötti kommunikáció hiányosságait jelölte meg kiemelt problémakánt (a 15 országból 12-ben ez volt az utómunkák elrendelésének elsődleges oka), amit szorosan követett a szervezetlenség és a megfelelő dokumentumkezelés hiánya, valamint a minőségellenőrzés mulasztásai. A felmérés eredménye szerint az utómunkák miatt nemcsak a költségek ugrottak meg, hanem a határidők is csúsztak, kárt szenvedtek a kivitelezők és a megrendelők kapcsolatai, csökkent az ügyfelek elégedettsége, romlott a projektekben részt vevő cégek szakmai megítélése.
„A piaci kihívások korában szükség van a minőségellenőrzés rendszerének megerősítésére, ami évente akár több millió euró megtakarítást eredményezhet a vállalatoknak azzal, hogy kevesebb hibát kell kijavítaniuk” – mondta Ibrahim Imam. A PlanRadar társalapítója és vezérigazgatója megoldásként az építőipari folyamatok digitalizációját ajánlotta, kiemelve, hogy a PlanRadar használata az építőiparban jelentősen mérsékeli az utómunka kockázatát. Mindez lehetővé teszi, hogy a vállalatok csökkentsék a felesleges költségeiket, ami a növekedés és a siker fontos eleme.
A kutatásból az is egyértelműen kiderült, hogy az utómunkák a közvetlen gazdasági, valamint a vállalatok megítélésében keletkező szakmai károk, a presztízsveszteség mellett sok esetben vezetnek szerződésszegés miatt indított pereskedésekhez, kártérítési követelésekre alapozott eljárásokhoz. Ráadásul az anyagpazarlás a környezetet és így az egész társadalmat is hátrányosan érinti. A képzett munkaerő hiányával küszködő vállalatoknak azt sem szabad figyelmen kívül hagyniuk, hogy az utómunkák károsan befolyásolják a dolgozók hozzáállását a munkához, frusztrációt okozhatnak, ami rontja a termelékenységet, a hatékonyságot.
A kutatás magyarországi eredményei
A magyarországi válaszadók 63 százaléka látja úgy, hogy a projektek szereplői közötti kommunikáció, információcsere hiányosságai jelentősen befolyásolják az elvégzendő utómunkákat. A cseh és a szlovák építőipari szereplők is hasonló mértékben küzdenek ezekkel a gondokkal. A probléma súlyát jól mutatja, hogy az ebben az összevetésben még a legjobb helyezést elérő német, osztrák és svájci cégek eredménye is megközelíti a 43 százalékot.
Az építési folyamatok dokumentálásában és szervezésében valamivel jobban áll Magyarország, a válaszadók nagyjából 36 százaléka tartja úgy, hogy az ezen a területen jelentkező hiányosságok kiemelten fontos szerepet játszanak az utómunkák elrendelésében. Érdekesség, hogy a Németország-Ausztria-Svájc triónál ez az arány kimondottan magas, a 62 százalékot közelíti.
A minőségellenőrzés hiányosságaiban szintén az élen állunk a csehekkel és a szlovákokkal karöltve, 57 százalékos eredménnyel, a nem megfelelő tervezés kategóriában pedig a középmezőnyhöz tartozunk, 35 százalékos aránnyal.
A képzett munkaerő hiánya, némileg meglepő módon nálunk nem okoz akkora gondokat, mint a lista élén álló olaszoknál, a briteknél vagy a spanyoloknál. Nagyjából a németekkel, az osztrákokkal, a svájciakkal és a lengyelekkel vagyunk egy szinten. A legkisebb gondot az építőanyagok minősége okozza.
