Németországban idén lépett hatályba az épületenergetikai törvény (Gebäudeenergiegesetz, GEG), amelynek célja az éghajlatkárosító üvegházhatású gáz, a CO2 arányának csökkentése az építőiparban. A jelenlegi kibocsátások mintegy harmadát a fosszilis tüzelőanyagokkal, például fűtőolajjal, földgázzal, szénnel vagy fapellettel működő fűtési rendszerek okozzák.
A hőszivattyúk környezetbarát és technikailag kiforrott alternatívát jelentenek. Helyesen méretezve és szakszerűen telepítve hatékonyak, fenntarthatóak és gazdaságilag életképesek. Sok lakástulajdonos azonban ódzkodik tőlük – egyrészt mert tart a magas költségektől, másrészt mert a megfelelő készülék kiválasztása és a telepítés túl bonyolultnak tűnik. A legjobb, ha szakértő segítségét kérjük, mielőtt döntést hoznánk egy új fűtési rendszer mellett. Mindig meg kell győződni arról, hogy az illető vállalkozó rendelkezik-e megfelelő képesítéssel. Ez az ellenőrző lista áttekintést nyújt arról, mit kell figyelembe venni a hőszivattyú teljesítményének maximalizálásához.
Mielőtt a hőszivattyú mellett döntenénk:
- Ellenőrizzük a meglévő rendszerekkel való kompatibilitást: a meglévő fűtési rendszer és a melegvíztároló egyáltalán kompatibilis a hőszivattyúval? Vagy a régi radiátorokat ki kell cserélni alacsony hőmérsékletre alkalmas modern modellekre? Az is előfordulhat, hogy a tervezés során hidraulikus leválasztót vagy pufferpalackot kell beépíteni. Miközben hosszú távon nagyobb energiahatékonyságot érhet el, ezek növelik a költségeket és a ráfordításokat is. Azoknak, akik már befektettek okosotthon-megoldásokba, érdemes meggyőződniük arról is, hogy a hőszivattyú kompatibilis-e a rendszerrel, vagy ellenőrizniük kell, hogy szükséges-e további vezérlő- és szabályozástechnika telepítése.
- Ellenőrizzük az épületállományt és a szigetelést: minél jobban szigetelt egy épület, annál jobban tud működni a fűtési rendszer és így a hőszivattyú is. Ezért a hőszivattyú beépítése előtt nemcsak a szigetelés (falak, tető, ablakok) állapotát kell ellenőrizni, hanem az esetleges javítási lehetőségeket is.
- Végezzük el a fűtési terhelés számítását: a szakszerű fűtési terhelési számítás – amely figyelembe veszi az olyan tényezőket, mint a lakóterület, az építési év és az energetikai állapot –, biztosítja, hogy a kiválasztott hőszivattyú a szükséges teljesítményt nyújtsa.
- Számítsuk ki a költségeket és az amortizációt, valamint a kutatási támogatásokat: a hőszivattyú beszerelése Németországban általában 15 000-30 000 euróval drágább, mint egy hagyományos fűtési rendszeré. Aki azonban hőszivattyúra vált, állami támogatást igényelhet, és így jelentősen csökkentheti a költségeket. Az alaptámogatás a költségek akár 35%-át is elérheti. További bónuszokkal, a hőszivattyú hatékonyságától vagy a háztartás jövedelmétől függően, összesen akár 70%-os támogatás is lehetséges. Azonban figyelembe kell venni az esetleges többletköltségeket is, például a radiátorok cseréjének szükségességét. Az amortizáció kiszámításában szakember segíthet az üzemeltetési költségek és az energiamegtakarítás figyelembevételével.
- Biztosítsuk az áramellátást: elégséges-e a meglévő elektromos infrastruktúra a hőszivattyú többlet energiaigényének kielégítésére? Ha igen, akkor szükség lehet egy további villanyóra beszerzésére a hőszivattyú villamos energiájához.
Miután a hőszivattyú mellett döntöttünk:
- A hőszivattyú típusának kiválasztása: melyik hőszivattyú a megfelelő számomra? A szakértők segítenek kiválasztani a megfelelő rendszert (levegő/víz, víz/víz, sósvíz/víz) a hely adottságai és az energiaigény alapján. Figyelembe kell venni a kül- és beltéri egységek helyigényét is.
- A hőszivattyú helyének megtervezése: a kültéri egység helyét úgy kell kiválasztani, hogy a szomszédos háztól megfelelő távolságot tartson. A beltéri egység és a puffertartály elhelyezéséhez elegendő helynek kell lennie a beltérben.
- Koordináljuk a telepítési munkálatokat: Csak tapasztalt és ideális esetben tanúsítvánnyal rendelkező szerelőket szabad megbízni a hőszivattyú telepítésével. A kiválasztott szolgáltatóval egyeztetve biztosítani kell, hogy minden szükséges alkatrész időben rendelkezésre álljon.
- Tartsuk be a zajvédelmi és a szomszédjogokra vonatkozó törvényt: a levegő-víz hőszivattyúk kültéri egységei zajjal járhatnak, amely működés közben akár 50 dB hangos is lehet. Ez nagyjából egy hűtőszekrénynek vagy halk háttérzenének felel meg. A modern készülékek azonban sokkal halkabbak lettek, és a zaj csökkentésére speciális hangszigetelés áll rendelkezésre. A zajszintnek mindig meg kell felelnie a jogszabályi előírásoknak. Tipp: Tájékoztassuk a szomszédokat idejekorán, különösen, ha szűkös a hely, vagy ha érzékenyek a zajra.
- Gördülékeny működés és karbantartás biztosítása: a telepítés után meg kell győződni arról, hogy a teljes rendszer megfelelően működik. A hőszivattyú hosszú távú hatékonyságának és élettartamának biztosítása érdekében érdemes karbantartási szerződést kötni egy erre szakosodott céggel.
Sok lakástulajdonos azért ódzkodik a hőszivattyú beszerelésétől, mert úgy érzi, hogy a műszaki követelmények túlterhelik. A valóságban azonban a hőszivattyú melletti döntés nem bonyolultabb, mint bármely más fűtési rendszer mellett letenni a voksunkat, feltéve, hogy elegendő információ áll rendelkezésre, és a tervezésbe már a korai szakaszban bevonjuk a tanúsított, képzett szakértőket. Ezen technológiával ingatlantulajdonosként nemcsak a jogszabályi előírásoknak felelhetünk meg, hanem hosszú távon hatékonyan és fenntarthatóan is fűthetünk.
Kép: Bosch Media
