A 2022 áprilisában tartott választásokat követően önálló minisztérium alakult az építési és beruházási tevékenységek irányítására, ellenőrzésére és szabályozására. A miniszter nem sokkal kinevezése után közvetlen munkatársaival egyeztetést tartott a szakmai szervezetek képviselőivel, ennek keretében a Magyar Mérnöki Kamarába is ellátogatott, erről a Mérnök Újság korábban beszámolt. Ez az egyeztetés-sorozat volt az alapja a további jogalkotói munkának, az állami beruházások intézményrendszeréről, anyagi és eljárásjogi szabályairól szóló új, a beruházásokat szabályozó kerettörvény előkészítésének.
Sajnos a Magyar Mérnöki Kamarával történt további közvetlen egyeztetések nélkül készült el a törvény koncepciója, amelynek alapján Magyarország kormánya 2022. őszén törvénytervezetet szándékozik az Országgyűlés elé terjeszteni, annak érdekében, hogy az 2023. január 1-jén hatályba léphessen. A törvény célja, hogy – a megvalósításukhoz kapcsolódó jogi garanciák megteremtésével – javítsa az állami építési beruházások hatékonyságát, és kiszámíthatóságát, következetesen támogassa a hazai vállalkozásokat, úgy a tervezés, mint a megvalósítás és az építőanyagok gyártása területén.
A rendelkezésünkre álló koncepció definiálja az állami építési beruházások résztvevőinek körét, meghatározza feladatukat és felelősségi körüket. Az anyagban szerepelnek a beruházások lebonyolítói mellett a tervezői és az 1 milliárd forintot meghaladó beruházások esetében kötelező tervellenőri feladatok is.
A beruházási feladatokkal kapcsolatos szakmai iránymutatások megalkotásának fontos kormányzati szereplője az állami beruházások érdekegyeztető fóruma az Állami Beruházási Érdekegyeztető Tanács, melynek tagjai az állami beruházásokért felelős miniszter, valamint a Magyar Mérnöki Kamara, a Magyar Építész Kamara, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége, Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Magyar Művészeti Akadémia, a Magyar Közút Nonprofit Zrt., a Magyar Út- és Vasútügyi Társaság, az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. és a Közbeszerzési Hatóság által delegált tagok. Fontos eleme a javaslatnak, hogy ez a szervezet döntéseit egyhangú szavazással kell meghozza. Ennek a szervezetnek a feladata, hogy az állami építési beruházások folyamatait és résztvevőit, azok feladatait, egymáshoz való viszonyukat, felelősségüket az Építési Beruházási Folyamatok Rendszerének kidolgozásával meghatározza.
A törvény koncepciója szerint:
Az állami építési beruházások előkészítésében részt vesz
- a projektvezető
- a beruházás-lebonyolító
- a tervező;
- a műszaki ellenőr;
- a tervellenőr;
- a költségszakértő;
- az üzemeltető;
- előzetes piaci konzultáció során a lehetséges kivitelezők.
Az állami építési beruházások megvalósításában részt vesz:
- a projektvezető
- a beruházás-lebonyolító
- a tervező;
- a tervellenőr;
- a kivitelező,
- a költségszakértő;
- az üzemeltető;
- a műszaki ellenőr.
A beruházások koordinálást és a hatékony megvalósítását pedig az ennek érdekében létrehozott projektszervezet kell végezze, amelyet az állami beruházásokért felelős miniszter állít fel, és ezzel gondoskodik az adott beruházás sikeres megvalósításáért együttesen felelős szereplői kör kijelöléséről.
A koncepció tartalmazza az állami beruházások végrehajtásának előkészítési, döntési rendszerét, melynek alapja az Állami Beruházási Keretprogram, mely szakpolitikai-ágazati koncepciókra és ágazati beruházási tervekre épül. A törvény alapján elfogadandó első állami beruházási keretprogram a 2035. december 31-ig tartó programozási időszakra szól.
Kiemelten érdemes foglalkoznunk a tervezés kérdéseivel. Fontos, a koncepcióban egyértelműen rögzített, hogy a kiválasztott tervező a teljes beruházási folyamatra kiterjedő, a beruházás megvalósításához szükséges valamennyi tervezői szolgáltatásra kap megbízást, amely alapján biztosítani tudja a projekt megfelelő alapgondolatának megvalósítását. Ettől a főszabálytól csak kivételes és indokolt esetben lehet eltérni.
Szabályozásra kerül, hogy a magasépítési beruházások esetében főszabályként kötelezően ötletpályázat útján kell a koncepciótervet készítő tervezőket kiválasztani, a nyertes pályázókkal teljes körű felhasználási jogra kell a szerződést megkötni. Ennek lezárása után a tervező kiválasztását célzó közbeszerzési eljárás során a legjobb ár-érték arány, valamint a minőségalapú kiválasztás szempontjának érvényre juttatása érdekében az ajánlati ár az értékelés során nem vehető nagyobb mértékben figyelembe, mint a többi értékelési szempont együttesen. A törvény tartalmazni fogja az esetleg felmerülő részekre bontás szabályait és lehetőségeit is.
Igen részletesen szól a koncepció arról, hogy egyértelműen szabályozni kell az engedélyezési tervdokumentáció, a kivitelezési tervdokumentáció készítésének és a tervek ellenőrzésének részleteit, egyértelműen meghatározva a tervellenőr és a műszaki ellenőr feladatait, a különböző szintű költségvetések készítésének és ellenőrzésének a szabályait.
A koncepció hivatkozik a Tervezési Szolgáltatások Rendszerére, amely az egyes tervezési fázisokhoz tartozó alap-, és különszolgáltatások tárgyi terjedelmét határozza meg, de ennek elkészítése és a törvénybe illesztése további szakmai egyeztetéseket is igényelne, hasonlóan a BIM alkalmazásának kérdéseire is, aminek alkalmazása az 1 milliárd forintot meghaladó beruházások esetében kötelező. a megfelelő rendszer kialakítása az építési és beruházási miniszter feladata, így talán elkerülhető, hogy az a tervezők részére azonos feltételekkel fog rendelkezésre állni.
Fontos előírás lesz az is, hogy az ajánlatkérő köteles a tervezővel kötött szerződésben az elkészített tervekkel kapcsolatosan korlátlan és kizárólagos, harmadik személynek átengedhető, az átdolgozás és továbbtervezés jogára is kiterjedő felhasználási jogokat szerezni a szerzői jogról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban.
Részletesen tér ki a javaslat a tervezői felelősség kérdésére azzal, hogy a tervezői felelősség alól sem a tervellenőr, sem az építtető vagy a nevében eljárók elfogadó nyilatkozata nem mentesíti. Vitatható azonban az a megjegyzés, hogy a tervellenőr és a tervező közti vitában a műszaki ellenőrnek döntő szerepe lehet.
Részletes szabályozásra fog kerülni a kivitelező kiválasztásának, a közbeszerzési eljáráshoz szükséges dokumentumok kérdése, ebben a folyamatban jelentős szerepe lesz a tervezőnek is.
Fontos eleme lesz a szabályozásnak a költségek ellenőrzésének és a felmerülő költségnövekedés kezelésének a kérdése is. A javaslat szerint az állami beruházásokért felelős miniszter az állami építési beruházásokhoz kapcsolódó költségek nyomon követése és átláthatóvá tétele érdekében az Építési Beruházások Költségtervezési Rendszerén alapuló költséginformációs rendszert hoz létre és üzemeltet, melyet nyilvánosan közzétesz. Ezt a rendszert az Állami Beruházási Érdekegyeztető Tanács szakmai iránymutatása alapján kell végezni. Ebben képletszerűen kell rögzíteni az anyagár változások elszámolásának lehetőségét is. Kitér a javaslat a beruházások monitoring rendszerére is, amit egyrészt a projektek előrehaladásának nyomon követésével, másrészt a BIM alapú műszaki monitoringgal kíván megvalósítani. Erre a kétféle monitoring rendszerre a beruházásokért felelős miniszternek kell a megfelelő informatikai rendszert kialakítania.
Az Állami Beruházási Érdekegyeztető Tanács vonatkozó szakmai iránymutatása alapján kell egy-egy projekt befejezése után a tervezőket és a kivitelezőket értékelni, és szükség esetén kamarai vizsgálatot kezdeményezni. Ez a kérdés felveti annak fontosságát, hogy a kamara dolgozzon ki egy, az etikai szabályzatba beépített minőségellenőrzési rendszert, ami folyamatosan is alkalmazható lehet.
A hasonló, korábbi szabályozásokhoz képest egy üdvözölhető újdonság, hogy a koncepció kitér a képzés, oktatás képesítés kérdéseire is. A cél, hogy az Állami Beruházási Érdekegyeztető Tanács bevonásával felülvizsgálja az építőipari beruházásokban részt vevő szakemberek kvalifikációjára és rendszeres szakmai képzésére vonatkozó állami, kamarai és piaci képzések rendszerét, hogy a képzéseket elvégzők valóban a valós igényeknek megfelelő szaktudással és ismerettel rendelkezzenek.
A jelen ismertetés elsősorban a kamarai tagsággal rendelkező szakmagyakorlók szempontjaira figyelemmel készült. Tekintettel arra, hogy a törvény tervezetének szövege később kerül bemutatásra, annak ismeretében tudjuk a Magyar Mérnöki Kamara feladatait meghatározni, hogy az Építési és Beruházási Minisztériummal szoros együttműködésben az évtized végéig hazánk az állami beruházások mennyiségét és minőségét tekintve a kontinens élmezőnyébe kerüljön.
Szőllőssy Gábor
A törvényjavaslat hivatalos szakmai- és sajtóbemutatójára október 11-én kerül sor.
