-1° C
Ma 2025. február 15., szombat, Kolos és Georgina napja van.
-1° C
Ma 2025. február 15., szombat, Kolos és Georgina napja van.

Bejelentkezés

e-Mérnök Rendszer


* Elfelejtett jelszó
Emlékezzen rám


Letöltés
MMK Középtávú stratégia
2021-2025


Főoldal 5 fókusz 5 Mesterséges mellékfolyóval igyekeznek megmenteni a kiszáradástól az Urmia-tavat

Mesterséges mellékfolyóval igyekeznek megmenteni a kiszáradástól az Urmia-tavat

febr 24, 2023 | fókusz

Mesterséges mellékfolyó kialakításával igyekeznek Iránban megmenteni a világ második legnagyobb sós vizű tavát, az ország északnyugati részén lévő Urmia-tavat, a vízpótlórendszer első elemét február 24-én adta át ünnepélyes keretek között Ebrahim Raíszi iráni elnök.

 

Az iráni elnöki iroda tájékoztatása szerint a létesítmény egyebek között 35,7 kilométernyi alagútból és 11 kilométernyi csatornából áll. A rendszer segítségével a közelben található Kaniszib-víztározóból évente 300 millió köbméter víz kerül a tóba az első szakaszban, az építkezés második fázisának befejeztével, a március 21-ikével kezdődő új perzsa naptári évben pedig már évi 600 millió köbméter. A Taszním iráni félhivatalos hírügynökség azt közölte, Raíszi videókonferencia keretében felavatott egy másik, a Sahíd Kázemi nevű gát felől a tóba vizet elvezető csatornát is, amelyen ugyancsak évi 300 köbméter víz jut el a kiszáradás fenyegette tóba. Szakértők szerint körülbelül öt évig tarthat, míg a tó vizét sikerül úgy felduzzasztani, hogy az ismét elérje az ökológiai fenntarthatóságot.

A Nyugat-Ázsia legnagyobb környezetvédelmi beruházásának számító munkálatokat 2015-ben, Haszan Róháni elnöksége idején kezdték, a befejezést azonban pénzügyi nehézségek lassítják. A vállalkozásra mind ez idáig már 35 ezermilliárd rijált (27 milliárd forint) költöttek, a Tehran Times című angol nyelvű iráni napilap pedig azt közölte, hogy újabb 5000 milliárd rijált (csaknem négymilliárd forint) irányoztak elő. Az egykor a Közel-Kelet legnagyobb sós vizű tavaként ismert állóvíz sorsa iránt aggódva a kilencvenes évek elejétől kongatják a vészharangot. Egyes becslések szerint a tó csaknem 90 százaléka eltűnt, veszélybe sodorva ezzel a térségben lakó mintegy hatmillió, nagyrészt mezőgazdaságból élő ember megélhetését és egészségét is. A tó sorsa miatt az utóbbi évben több tüntetés robbant ki, az itt élők azt vetik Teherán szemére, hogy a térségben indított gazdaságfejlesztési programjai során nem vette figyelembe a környezetvédelmi szempontokat, tetézve ezzel a károkat. A tó környékén emellett számos kutat ástak engedély nélkül.

Iránt évek óta szárazság sújtja, a globális felmelegedés pedig tovább fokozza a nyári párolgást. (MTI)

fókusz

Egymillió fajt fenyeget a kihalás veszélye

A klímaváltozás a jég visszahúzódása, illetve a gleccserek fogyatkozása révén is szembetűnő – szögezte le a geológus szakma véleményére hivatkozva Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kék bolygó című podcastjának december...

história

Decemberi mérnök-kalauz

Technikatörténeti érdekességek, programok, műszaki- és mérnöki évfordulók 2024 decemberében.   Mérnök-kamarai szakmai továbbképzések Az év utolsó napjához közeledve a kötelező szakmai továbbképzések teljesíthetősége érdekében a Magyar Mérnöki Kamara egyes szakmai...

digitális mérnök újság


Mérnökigazolvány
Kamarai kedvezmények


Keresés

Melyik kategórián belül szeretne keresni?(Kötelező)