A magyar gazdaság energiaintenzitásának csökkentése versenyképességi kérdés. A sikeres energiaátmenet kulcsa az energiahatékonyság növelésében rejlik, amihez kiváló eszköz a 4 milliárd forintos uniós támogatásból megvalósuló Integrált Energiahatékonysági Projekt – mondta Kovács Pál a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) energetikáért felelős elnökhelyettese a MEKH és a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) projektnyitó rendezvényén.
Energiahatékonyság és -megtakarítás, az energiahatékonysággal kapcsolatos ügyintézési eljárások egyszerűsítése, felhasználóbarát informatikai megoldások megvalósítása – ez a célja a 2023 végén záródó – európai uniós forrásból megvalósuló – projektnek, amelynek része egy közintézményi tanácsadó hálózat létrehozása, a hitelesítési és nyomonkövetési módszertanok kidolgozása, a fűtési és hűtési rendszerek potenciáljának országos felmérése, valamint a lakosság energiatudatosságának megerősítése is.
A projekt nyitórendezvényén Kovács Pál, a MEKH energetikáért felelős elnökhelyettese rámutatott, hogy a gazdaság energiaintenzitásának csökkentése és az energiahatékonyság növelése versenyképességi kérdés. Hozzátette, a MEKH és a TIM megvalósítási szakaszba lépett közös Integrált Energiahatékonysági Projektje a magánfelhasználók és a közintézmények számára is hasznos eszközöket biztosít majd az energiahatékonysági fejlesztések megvalósításához.
A Nemzeti Energiastratégia célkitűzése, hogy az ország végsőenergia-felhasználása 2030-ban se haladja meg a 2005-ös értéket, a dokumentum azt is meghatározza, hogy amennyiben a végsőenergia-felhasználás meghaladja a 2005-ös szintet, akkor a különbség kizárólag karbonsemleges energiaforrásból származhat.
Kovács Pál kiemelte, hogy az Integrált Energiahatékonysági Projekt a most induló fejlesztések eredményeképpen hozzájárul a hazai energiahatékonysági célok teljesítéséhez, az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer fejlesztéséhez és az energiahatékonysági alternatív szakpolitikák hatékonyságának fokozásához. Az Energiahatékonysági Nyilvántartási Rendszer bevezetésén keresztül pedig célja egy optimális és felhasználóbarát informatikai működtetési feltételrendszer kialakítása is – tette hozzá.
A projekt keretében megtörténik a megfelelő hitelesítési és nyomonkövetési módszertanok kidolgozása; az energiahatékonysági intézkedésekből származó megtakarítások számszerűsítését segítő jegyzék elkészítése és bővítése; és kialakításra kerül egy felhasználóbarát nyilvántartási rendszer, valamint egy mindenki számára elérhető energiahatékonysági tudástár is. A projekt része továbbá a hazai fűtési-hűtési rendszerek és hőpiacok feltérképezése, aminek eredményei egy nyilvánosan elérhető hőtérképen is megjelennek.
Az Integrált Energiahatékonysági Projekt 2023. novemberig tart, költségvetése 4 milliárd forint, melyből a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal 3 milliárd forinttal, a Technológiai és Ipari Minisztérium 1 milliárd forinttal részesedik.