Megújul a tiszalöki vízlépcső, a kiemelt fontosságú vízépítési létesítmény rekonstrukciójának keretében az egyes számú gáttábla felújítása már a végéhez közeledik.
A „Tiszalöki Vízlépcső és hajózsilip rekonstrukciója” kiemelt projekt a Nemzeti Vízstratégia részeként, a Széchenyi 2020 program keretében 5,057 milliárd forint értékben, vissza nem térítendő európai uniós támogatás segítségével valósul meg. A fejlesztés célja a műtárgy műszaki állapotának felülvizsgálata és átfogó javítása, közvetett módon pedig az észak-magyarországi régió árvízi veszélyeztetettségének csökkentése. A munkálatok érintik a duzzasztómű gáttábláinak rekonstrukcióját, gépészeti és elektromos berendezéseinek felújítását, a műtárgy vasbeton szerkezeteinek átfogó vizsgálatát és javítását, a hajózsilip és kapcsolódó létesítményeinek szerkezeti és gépészeti felújítását is.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság és az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság közös projektjének keretében 2019 júliusától tartanak a kivitelezési munkálatok, amelynek végén biztosítható lesz, hogy a ma már 65 éve üzemelő vízlépcső biztonságosan és üzemszerűen képes legyen ellátni feladatait a vízszolgáltatásban, az árvízvédelemben, a folyógazdálkodásban, a hajózás területén, a megújuló energia hasznosításában és a környezeti kockázatok csökkentésében.
A projekt várhatóan 2022 január végén fejeződik be. (MTI)
A Tiszalöki vízerőmű Magyarország második legnagyobb teljesítményű vízerőműve, Tiszalöktől nyugatra, a Tisza 518. folyamkilométerénél található. Összkapacitása 12,9 MW. A duzzasztóműből, hajózsilipből és erőműből álló építményt 1959-ben fejezték be.
A vízlépcső 3 egymás mellé épített fő létesítményből áll: a bal parti háromfőgépes vízerőműből, a középső háromnyílású duzzasztóműből és a jobb parti egykamrás hajózsilipből. Ezekhez kapcsolódnak a különböző partvédőművek és telepi létesítmények. A vízlépcső eredetileg a Tisza mederátvágásában épült és a felhagyott meder kettős kőgátas mederelzárással lezárásra került. A mederelzárás és a felhagyott meder is a vízlépcső részét képezi. A Tiszalöki Vízlépcső rendkívül jelentős vízgazdálkodási szerepet tölt be. A Tisza duzzasztása által létrejövő felvízi bögéből vízkiadás biztosítható a Tiszából a Keleti-és a Nyugati-főcsatornába. A Keleti-és a Nyugati-főcsatorna, valamint az ezekhez csatlakozó öntöző-fürtök a Tisza-Körös-völgyi Együttműködő Vízgazdálkodási Rendszer része. Ez a nagytérségi vízgazdálkodási rendszer biztosítja többek közt a Hortobágy vidékén mintegy 200 ezer ha terület gravitációs öntözését, a Körös-völgy vízpótlását, valamint a Keleti-főcsatornán keresztül Debrecen tartalék ivóvízellátását is.
A Tiszalöki vízlépcső nagy szerepet játszik a vízi közlekedésben is. A vízlépcső a duzzasztása folytán a Tiszán Tiszalöktől Dombrádig, a Bodrogon a torkolattól az országhatárig III. osztályú víziutat biztosít. A műtárgynak jelentős szerepe van az árvíz és jeges árvíz levezetésében, a vízminőségi kárelhárításban, az ökológiai vízpótlásban és az ivóvízellátásban.
