A munkaterület körbe kordonozásával július 31-én délelőtt megkezdődtek a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új belvárosi campusának kivitelezési munkálatai a Magyar Rádió egykori székházának helyén.
A helyszínen tartott sajtótájékoztatón Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára elmondta: az elmúlt 35 évben ekkora értékű oktatási intézményi beruházás nem történt Magyarországon, amivel a projekt az egyik legnagyobb volumenű, Budapest léptékben is meghatározó állami beruházás. Az államtitkár elmondta: szeptemberben kezdődnek meg a jövő tavaszig tartó a bontási munkálatok a területen. A feladatot elnyerő cég kiválasztásakor szempont volt, hogy a lehető leggyorsabban, a legkisebb szállópor-kibocsátás mellett, a legszigorúbb rezgésvédelmi és veszélyesanyag-kezelési szabályokat betartva vállalja a munka elvégzését. Lánszki Regő elmondta: az eredetileg 200-250 milliárd forintosra tervezett és 2027-ben lezárni kívánt projekt tartalma időközben változott, kivették belőle például a szintén ide tervezett, de végül a közelben megépülő kollégiumot, így a korábban kalkulált 62 ezer helyett mintegy 57 és fél ezer négyzetméteres tér épül az egykor a közrádió által használt, 18 ezer négyzetméteres ingatlanon. Néhány hónapon belül elkészülnek az érintettekkel folytatott egyeztetések nyomán elhatározott változások engedélyeztetéséhez szükséges dokumentumok, majd a kiviteli tervek, így a bontás befejeződése után megkezdhetik az építési munkálatokat. Az államtitkár hangsúlyozta: nyitottak minden olyan racionalizálási javaslatra, ami nem jelent minőségi engedményt. Mindazon változtatási igényeket, amelyek magát az egyetemi campus beruházását ellehetetlenítik, nem tudtuk akceptálni – jegyezte meg a tervváltoztatásokról szóló egyeztetésekről. Hozzátette: a jelenleg lepusztult zárványterületen olyan innovatív, térben minden irányba nyitott oktatási intézményt hoznak létre, amelyben a mostani hétről 20 százalék fölé emelkedik a zöldterületek aránya, így itt – olasz mintára – kis terek laza hálózatával jöhet létre egy kifejezetten élhető városrész. Eközben, jegyezte meg, a területen áll mindhárom palotát felújítják, funkcióval töltik meg a szomszédos Magyar Nemzeti Múzeumhoz is méltó módon. Lánszki Regő hangsúlyozta: nem fordulhat elő, hogy a munkálatok miatt bármelyik környékbeli lakás károsodik, vagy funkciója sérül.
Minden ide elköltött egy forint a környéken további négy-öt forintnyi értéknövekedést fog jelenteni – hangsúlyozta az államtitkár. Lánszki Regő arra emlékeztetett: eredeti funkciójában a tudatos tervezés eredményeként létrejött Palotanegyed „egy kitalált, jól működő városrész” volt, de a Magyar Rádió beköltözésével változtak a belső arányok, ráadásul egyes épületekben azbesztet használtak, amit el kell távolítani. Megemlítette: a rádió Bródy Sándor utcai homlokzatát – annak történelmi fontossága miatt – megtartják. Hozzátette, az épületek egy részének modern átalakítása olyan jelentős pluszköltség mellett akkora megalkuvásokat tenne szükségessé, „ami egyszerűen összeegyeztethetetlen azzal, amit mi szeretnénk”, vagyis a racionalitás és a fenntarthatóság legmesszebb menő figyelembevételével.
Egy ilyen ikonikus épületnél a legfontosabb, hogy úgy legyen mai, hogy mégis egyfajta kortalanságot tudjon mutatni – jelentette ki az államtitkár, célnak azt nevezve, hogy maradandó alkotás szülessen. Azt gondolom, hogy ez a terv ezt messzemenőkig tudja biztosítani – tette hozzá. (MTI)
