Az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény általános vitájával folytatta munkáját május 23-án az Országgyűlés.
Lázár János építési és közlekedési miniszter jelezte: két nagy törvénycsomagot terjeszt az Országgyűlés elé az állami beruházásokról, amelyek újra szabják a beruházások rendjét. Most az állami építési beruházások rendjének megtárgyalására tesz javaslatot, és még ebben az ülésszakban beterjeszti a magyar építészetről szóló teljes joganyagot felölelő törvényt. Hangsúlyozta: a javaslat a helyi hagyományok figyelembevételével, az építészeti örökségmegőrzés céljával, az épített környezet tiszteletben tartása mellett, a polgári jóízlést tükröző állami beruházási rendszert hoz létre, amelyben elsődleges szándék a hatékonyság növelése. Emellett fontosnak nevezte a kiszámíthatóság garantálását, illetve a fenntarthatóság biztosítását. Alacsony környezetterhelés mellett akarunk megvalósítani állami beruházásokat – fogalmazott. Kiemelte: törvényjavaslatot tesz egy állami ágazati beruházási koncepció megalkotására és létrejön egy állami építési beruházási keretprogram, amely 2035-ig tartalmazza az összes tervezett beruházást. Minden minisztériumnak kötelessége lesz egy tízéves beruházási-fejlesztési listát összeállítani. Ami ezen nincs rajta, az nem tud megvalósulni – hívta fel a figyelmet. A miniszter rámutatott: Közép-Európában az államnak mindig döntő szerepe volt az állam fejlesztésében. Magyarországon 2010 óta 28 ezer milliárd forintot fordított az ország építésére, ami az összes beruházás harminc százaléka. Tehát minden harmadik beruházás, amely hozzájárult a gazdasági növekedéshez, állami forrás volt. Jelezte: az elmúlt évek beruházásainak eredményeként Magyarország elérte az EU átlagos fejlettségének 77,5 százalékát. Az előttünk álló időszakban azonban az ország fejlesztését a korábbinál sokkal rosszabb körülmények közt kell végrehajtani, így kevesebből kell többet építeni.
Budapest, 2023. május 23.
Lázár János építési és közlekedési miniszter expozét tart az állami építési beruházások rendjéről szóló vitában az Országgyűlés plenáris ülésén 2023. május 23-án.
MTI/Soós Lajos
A háború, az infláció és a költségnövekmények miatt tavaly augusztusban ötezer milliárd értékű állami beruházást függesztettek fel, amelyek nagy részétől az állam el fog állni. A tárcánál jelenleg 3254 milliárd forintnyi beruházás van folyamatban 114 projektben, és 184 beruházás van tervezési szakaszban 203 milliárd forint összegben. A tárcavezető célként fogalmazta meg, hogy magyarok munkájából magyarok haszna legyen, ezért a javaslat patrióta, szigorú és korszerű lesz. Mindent megtesznek, hogy az EU szabályrendszerében a magyar vállalkozások minél nagyobb mértékben férjenek hozzá az állami beruházásokhoz. De nem elég magyarnak lenni, jónak is kell lenni – mondta. Ismertette: a törvényjavaslat néhány kivétellel azokra a beruházásokra vonatkozik, amelyekben a költségvetési – beleértve az EU-s forrást is – támogatás mértéke eléri vagy meghaladja az ötven százalékot.
Már a törvény koncepcióját is 25 szakmai szervezet véleményezte, a parlament elé kerülő anyag bírja ezek támogatását – mondta. A szakmai szervezetektől érkezett 900 észrevétel mellett a társadalmi vitában is mintegy ezer javaslatot kaptak, amelyeknek a felét befogadták. Lázár János az Európai Bizottság négy biztosát is megkereste, és európai irányelvvel nem ellentétes a javaslat, ám technikai és politikai észrevételeik vannak – tette hozzá. A legjelentősebb változások közt szólt a szakmai szervezetek tagjaiból és civilekből szervezett állami beruházási érdekegyeztető tanácsról, amely négyötödös többséggel hozza meg a döntését. Fontosnak nevezte, hogy csak kiviteli terv birtokában lefolytatott engedélyezési eljárást követően lehessen beruházást indítani, valamint bevezetné, hogy az állami beruházásoknál egy érvényes közbeszerzéshez minimum két ajánlatra legyen szükség, a nyertes ajánlattevő nem üzleti titkot tartalmazó ajánlatát pedig nyilvánosságra hozzák. Hozzátette: nem a legolcsóbb, hanem a legjobb ajánlatot kell majd adni. (MTI)
