6° C
Ma 2024. november 21., csütörtök, Olivér napja van.
6° C
Ma 2024. november 21., csütörtök, Olivér napja van.

Bejelentkezés

e-Mérnök Rendszer



Letöltés
MMK Középtávú stratégia
2021-2025


Főoldal 5 história 5 Májusi mérnök-kalauz

Májusi mérnök-kalauz

ápr 27, 2023 | história

Technikatörténeti érdekességek, műszaki- és mérnöki évfordulók 2023 májusában.

 

140 éve született Wilczek Ernő mérnök

Kaposváron, 1883. május 6-án született Wilczek Ernő (1883-1950) gépészmérnök. 1905-ben végzett a Budapesti Műszaki Egyetemen. Több franciaországi és angliai vállalatnál működött, mint az egyen- és váltakozó áramú generátorok szerkesztője. 1910-ben a Ganz-féle Villamossági Gyár szolgálatába lépett. A géptervezési osztály vezetőjeként Bláthy Ottó Titusz (1860-1939) gépészmérnök, feltaláló munkatársa volt. Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) által alapított Elektrotechnika c. szakfolyóiratnak 1919-től szerkesztője, majd főszerkesztője volt. Jelentős tevékenységet fejtett ki a szabványosítás területén is. 1938-tól a Szabványbizottság elnöke, 1949-től a Magyar Szabványügyi Intézet igazgatóhelyettese lett.

 

30 éves az esztergomi Suzuki autógyár

A Magyar Suzuki Zrt. egy japán többségi tulajdonban levő magyarországi autógyár, melyet 1991-ben alapítottak. A gyárépületét – Csaba László építész tervei alapján – az esztergomi óváros déli határában, a korábbi Labor MIM „C” telephelyén 14 milliárd forintból építették fel. A központi telephely a 117-es főuttól mintegy 3 kilométerre északra helyezkedik el, az 1111-es és az 1117-es találkozása közelében; utóbbit a köznyelvben nevezik Suzuki útnak is, mert a vállalat közúti forgalmát legnagyobbrészt ez az út szolgálja ki. A közúti megközelítés mellett vasúton is jól elérhető, a Budapest-Esztergom-vasútvonal Esztergom-vasútállomástól iparvágány vezet a gyártelep nyugati széléig, s ott saját rakodóállomása is van. A termelés 1992-ben indult meg, majd 1993. május 7-én felavatták az esztergomi autógyárat.

Energiapolitikai eszmecsere

Az Energiapolitika 2000 Társulat a hazai energiapolitika kérdéseinek megvitatására havi rendszerességgel Budapesten tartja az Energiapolitikai Hétfő Esték címet viselő előadás-sorozatát. A május 8-ai, 17-19 óra közötti immáron 228. szakmai előadás témaköre: Paksi Atomerőmű további üzemidő hosszabbítása. Felkért előadó: Czibula Mihály projektvezető. Bővebb infó: www.enpol2000.hu

 

90 éve született Tarnay Katalin mérnök

Nyíregyházán, 1933. május 8-án született Tarnay Katalin (1933-2020) villamosmérnök. Első munkahelye a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár (BHG) volt. Ezt követően a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Központi Fizikai Kutató Intézetében (KFKI) 36 évig dolgozott. Itt nukleáris mérésekkel és adatátviteli hálózatok protokolljaival foglalkozott. Kutatóként az obnyinszki és a dubnai nukleáris kutatóintézetekben gammaspektroszkópiai mérésekkel, majd a Nemzetközi Alkalmazott Rendszerelemzési Intézetben (International Institute for Applied Systems Analysis – IIASA) a számítógéphálózatok modellezéssel és a Nemzetközi Bankközi Pénzügyi Telekommunikációs Társaságnál (Society for Worldwide Interbank Financial Telecommunication – SWIFT) pénzügyi teszteljárásokkal foglalkozott. Kutatási eredményeiből kandidátusi és akadémiai doktori fokozatot szerzett. A KFKI Mérés- és Számítástechnikai Kutató Intézet (MSZKI) megszűnte után a Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézetben (MTA SZTAKI) laborvezető, majd a NOKIA Magyarország Kft.-ben tesztelés stratégiai tanácsadó volt 2003-ig. Kutatással és munkával párhozamosan 1980-tól az egyetemi oktatásban is részt vett, eleinte a Budapesti Műszaki Egyetemen (BME), majd a Veszprémi Egyetemen (VE) tanított egyetemi tanárként. Emellett egy félévet oktatott a Montreáli Egyetemen, előadássorozatot tartott a pekingi Tsinghua Egyetemen és Indiában, a bangalore-i Műszaki Egyetemen is. A hazai egyetemeken kutatócsoportokat szervezett, PhD témavezető volt; tanítványai közül tízen szereztek sikeresen fokozatot. A BME-en kezdetben szakmérnököket oktatott számítógéphálózatokra és protokollokra, majd a nappali képzés keretében magyar nyelven és idegen nyelven is tanított, elsősorban adatátvitelt és kommunikációs protokollokat, valamint több előadássorozatot tartott PHD hallgatóknak. Pályafutása során szerkesztőbizottsági tagja volt a Híradástechnika, Elsevier Computer Standards and Interfaces, valamint a Reseuaux et Informatique Repartie lapoknak. Részt vett szervezőként és előadóként hazai és nemzetközi konferenciákon. Konferencia-kiadványokat és egyéb szakmai könyveket lektorált és publikált. Az Amerikai Egyesült Államokban (USA) 2011-ben és 2013-ban is jelent meg szakkönyve, melynek munkálataiban szerzőként és szerkesztőként is részt vett.

 

120 éve született Széll László mérnök

Makón, 1903. május 9-én született Széll László (1903-1976) Ybl-díjas építészmérnök. Felsőfokú tanulmányait 1922-1927 között a Műegyetemen végezte, ahol ő maga is tanított. Szakterülete elsősorban az építéstechnológia volt. Iskola- és gyárépületek, lakóházak tervezése egyaránt megtalálható a munkái között. Sok iskolaépület készült a tervei nyomán. Tagja volt a Magyar Építőművészek Szövetségének. Korszerű épületszerkezetekkel és építéstechnológiával kapcsolatosan publikációi jelentek meg. Főbb művei: – Magasépítéstan I-II. Bp., 1951. – Építéstechnológia I. Bp., 1970. – Építéstechnológia. Bp., 1972. (egyetemi tankönyv) – Homlokzatképzések. Bp., 1973. – Magas- és lapostetők. Bp., 1975.

 

175 éve alakult a BME OMIKK egyik jogelődje, a BME Központi Könyvtár

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár (BME OMIKK) két könyvtár, a BME Központi Könyvtárának és az OMIKK egyesülésével 2001. július 1-én alakult meg a BME keretein belül. Néhány infó a BME Központi Könyvtár életéből: 1848. május 9-én Eötvös József kultuszminiszter egy ötkötetes könyvet küldött a BME egyik elődintézményének, a József Ipartanodának. Ezt az időpontot tekintjük a könyvtár megalakulásának, amely az 1930-as évekig a hazánk egyetlen technikai és természettudományi szakkönyvtára volt. 1909-ben költözött jelenleg is otthonául szolgáló épületébe, melyet Pecz Samu műegyetemi professzor tervezett. A könyvtár vezetését kezdetben az egyetem professzorai látták el, 1936-ban nevezték ki az első főállású igazgatót. A könyvtárat eleinte csak az egyetem tanárai használhatták, a hallgatóság előtt 1869-ben nyitotta meg kapuit. 1884-től már az egyetemhez nem tartozók is látogathatták a könyvtárat. A II. világháborúban állományának a legértékesebb könyveket tartalmazó 5-6 %-a elpusztult, vagy elveszett, és épülete is megrongálódott. Mindezek ellenére a könyvtár 1945 szeptemberében megkezdte a rendszeres működést. 1952-től szabadpolcos részleget alakítottak ki, amelyen elsősorban szépirodalmi és ismeretterjesztő műveket helyeztek el. A könyvtár a BME könyvtári hálózatának központja, valamint a matematikai és fizikai tudományterületek országos alapkönyvtára volt. Néhány infó az OMIKK életéből: 1883. június 24-én Trefort Ágoston miniszter nyitotta meg a Technológiai Iparmúzeumot, melynek alapfeladata a gyűjtemények kialakítása mellett egy szakkönyvtár fenntartása volt. Több egyesítést követően 1952-ben elnyerte az intézmény az Országos Műszaki Könyvtár nevet, mely 1982-ben Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtárra (OMIKK) módosult. Az OMFB elnöke 1994-ben adta ki az OMIKK statútumát (alapdokumentumát), majd az 1997. évi CXL. törvény az OMIKK-ot országos szakkönyvtárként nevesítette. 1999-ben a gazdasági miniszter kiadta az OMIKK alapító okiratát.

175 éve született Kauser József építész

Pesten, 1848. május 10-én született Kauser József (1848-1919) építész, századforduló jelentős historizáló alkotója. Technikai kiképzését atyja, Kauser János pesti kőfaragómester mellett kezdte, előbb a budapesti Királyi József Műegyetemen, 1868-ban a zürichi Műegyetemen folytatta, majd a párizsi Szépművészeti Akadémián fejezte be 1873-ban. Építészeti gyakorlatát Párizsban kezdte 1873-ban a Palais de Justice új részének építésén. 1874-ben már Budapesten dolgozott. Több mint ötven köz- és magánépületet tervezett. Ybl Miklós (1814-1891) építész, a historizmus európai jelentőségű képviselője halála után ő fejezte be a budapesti Bazilika belső kiképzését. Ő műve volt a régi Népszínház szerkezeti átépítése, a László Kórház, a Pallas Nyomda, a Szabadság-hegyi Széchenyi- és Eötvös-szobor architektúrája.

 

Villamos forgógépek – MEE szakmai nap

A Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) Villamos Gép, Készülék és Berendezés (VGKB) Szakosztály 17. alkalommal, idén május 10-12. között az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar üzemi szervezetével közösen Budapesten szervezi meg az éves szakmai napját. A szakmai nap témája: a villamos forgógépek. Bővebb infó: www.mee.hu/cikk/5263

 

Német-magyar üzleti találkozó

Németország magyar vállalkozásokat szeretne meggyőzni a kinti üzletépítés előnyeiről. Jók a magyar vállalkozások esélyei a német piacon! Bajorország és Nürnberg házhoz jön! mottóval május 11.-én Budapesten rendezi a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara az idei német-magyar üzleti találkozót.

Bővebb infó: www.ppkonferencia.hu/konferenciakozpont/nemet-magyar-uzleti-talalkozo

 

Közvilágítási ankét

A Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) Világítástechnikai Társaság (VTT) idei közvilágítási ankétját a fény nemzetközi napjához (május 16.) kötve Cegléden, május 11-12. között rendezi. Immáron 52. alkalommal tanácskoznak a hazai közvilágítás tervezői, kivitelezői, üzemeltetői és a közvilágításért felelős önkormányzatok küldöttei. Ők azok a szakemberek, akik gondoskodnak a települések köz-, közlekedés és vagyonbiztonságát szolgáló közvilágítás működéséről. Feladataik közepette részt vesznek a világítástechnikai szabványok alkotásában és alkalmazásában is. Bővebb infó: www.vilagitas.org

 

125 éve született Lampich Árpád mérnök

Budapesten, 1898. május 11-én született Lampich Árpád (1898-1956) gépészmérnök, repülőgép-tervező, a magyar repülőmodellezés úttörője. Mint műegyetemi hallgató 1923-ban harmadmagával megalapította a műegyetemi Sportrepülő Egyletet és megépítette az egylet első gépét, az L–1-et (1924), mely 12 LE-s Thorotzkai-motorjával a világon az első motoros vitorlázó repülőgép volt. A legkisebb sportrepülőgépek kategóriájába tartozó „Róma” nevű, 18 LE-s motorral felszerelt, 200 kg önsúlyon aluli gépével (1925) 1927–30 között három alkalommal (egy ízben saját maga) világrekordot állítottak fel. Gépeinek egy részét Bánhidi Antallal és Thorotzkai Péter motorszerkesztővel együtt tervezte. Az 1930-as években Bécsben a Hopfner Flugzeugbau szerkesztőmérnöke, majd a bécsújhelyi repülőgépgyár műszaki igazgatója volt. Hazatérve a Győri Vagongyár repülőgép-osztályán, majd a Sportárutermelő Vállalat vitorlázó-repülőgép-üzemében dolgozott Esztergomban. A 40-es évek végén építette meg munkatársaival a Győr II-t, az első magyar fémépítésű teljesítményvitorlázó gépet.

 

125 éve született Jendrassik György mérnök

Budapesten, 1898. május 13-án született Jendrassik György (1898-1954) gépészmérnök, feltaláló, az MTA levelező tagja, a hazai motorgyártás és motor-fejlesztés elismert szaktekintélye. Tanulmányait a charlottenburgi és a budapesti Műegyetemen végezte 1922-ben. A Ganz-gyár tanulmányi osztályába lépett, s itt alkotta meg első találmányát, a gyors járatú, négyütemű, sűrítő nélküli kis Diesel-motort, amelyet Ganz–Jendrassik-motor néven gyártottak. Velük indult meg a hazai vasutak (elsőként egy DSA sínautó, 1927) és a Duna-tengerhajózás dízelesítése. Motorjait több országban is gyártották, s nemzetközileg is ismertekké váltak. 1927-ben a Ganz-gyár motorszerkesztési osztályának vezetője, 1942-ben a gyár vezérigazgatója lett. 1937-ben jelent meg másik nagy jelentőségű találmánya, a világ első kis gázturbinája (100 LE), melyet három más gázturbina-találmánya követett. Gázturbináinak gyártására Ganz-gyári állását megtartva, megalapította a Találmány Kifejlesztő és Értékesítő Kft-t. Motor- és gázturbinákra vonatkozó magyar szabadalmainak száma megközelíti a 80-at. 1947-ben megvált a Ganz-gyártól és Londonba költözött. Itt előbb a Metropolitan Vickers, majd a Power Jets vállalatoknál tovább dolgozott a gázturbina fejlesztésén. Utolsó találmánya egy, a turbinával kapcsolatos nyomáscserélő volt.

310 éve született Hell József Károly feltaláló

Szélaknán, 1713. május 5-én született Hell József Károly (1713-1789) gépész, a bányagépek szakértője, korának egyik legnevesebb újítója, gép-szerkesztője. A gépészet alapismereteit apja, Hell (Höll) Máté Kornél (1653-1743) bányagépmester segítségével ismerte meg. Mikoviny (Mikovini) Sámuel (1698-1750) mérnök, matematikus, polihisztor tanítványa 1738-ban konstruált egy „himbás-szekrényes” szivattyút, 1749-ben egy „vízoszlopos” szivattyút, a vízemelést sűrített levegővel megoldó léggépet (1753), szellőzőgépet (1756), létrehozta a tűzgép javított változatát (1758), tökéletesítette az ércfel-dolgozók zúzóit (1766). Számos vízenergiával hajtott ötletes szivattyút készített, amelyek a felvidéki bányákban hosszú időn át jó hatásfokkal működtek. Hell József Károly az európai bányagépesítési technika egyik kiemelkedő alkotója volt, újításai segítségével biztonságosabbá és gazdaságosabbá vált az érckitermelés.

 

200 éve született Czimeg János mérnök

Szegeden, 1823. május 15-én született Czimeg János (1823-1876) bányamérnök, tanácsos, feltaláló és tervező. A felsőfokú tanulmányait Selmecbányán végezte, majd 1848-ban a forradalom és szabadságharc alatt a honvédség mérnökkari osztályának tagjaként részt vett a főváros megerősítésében. 1849-ben kénytelen volt emigrálni, és Párizsban saját találmányainak (ezüstözött tükör stb.) hasznosítására ipari üzemet létesített. Hazatérve Czimeg János készítette el a szegedi Széchenyi tér rendezésének tervét.

 

Budapesti szakkiállítások

Az IPAR NAPJAI és az AUTOMOTIVE kiállítás-együttes május 16-19. között a HUNGEXPO Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központban lehetőséget teremt arra, hogy a piac szereplői kicseréljék a tapasztalataikat és megismerjék a jó gyakorlataikat a jelenlegi gazdasági helyzetben való hatékony működésről. A résztvevőknek lehetőségük nyílik az üzletkötésre, és arra, hogy felépítsék, megerősítsék kapcsolataikat meglévő és új partnereikkel is. Az idei kiállításokat számos, a szakmai partnerek és kiállítók által szervezett, magas színvonalú program kíséri. Bővebb infó: https://iparnapjai.hu/

 

50 éves a Tisza II. Vízlépcső

Kisköre legújabb kori történetének kiemelkedő létesítménye a Tisza II. Vízlépcső. Az itt létesült erőmű az ország legnagyobb víz-erőműve, ugyanis a Tisza-folyó megújuló energiájából a villamos energiát négy darab egyenként 7.000 kW teljesítményű csőturbina-generátoregység termeli, amely együttes kapacitása 28 MW. Az erőmű környezetével összhangban évente átlagosan 85-90 millió kWh villamos energiát termel. A termelt villamos energia 22 kV-os, illetve 132 kV-os feszültség szintű hálózatokba kerül. A vízerőmű építményének célja a Tisza felduzzasztása és a Tisza-tó létrehozása volt. Az áramtermelés csak mellékes szerepet játszott. 1967-ben kezdődtek meg az előkészítő munkák, a kivitelezés 1974-ig tartott. Az erőmű hivatalos üzembehelyezése 1973. május 16-án volt. 2014-ben a felvizet az alvízzel összekötő hallépcső épült. Az erőmű fő feladata a Tisza-tó vízszintjének megfelelő szabályozása az üzemrendnek megfelelően és az árhullámok kezelésére is felhasználható. Egy 85×12 méteres hajózsilip teszi lehetővé 1.350 tonnás hajók és uszályok átzsilipelését.

 

125 éve született Geleji Sándor mérnök

Nagykikindán, 1898. május 17-én született Geleji Sándor (1898-1967) Kossuth-díjas kohómérnök, egyetemi tanár, akadémikus, akinek a nevéhez fűződik a technológus kohómérnökök képzésének megteremtése. Felsőfokú tanulmányait a soproni Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskolán végezte, ahol 1926-ban szerzett oklevelet. 1926-1935 között a Magyar Rézhengerműveknél, 1935-től 1949-ig a Csepeli Fémmüveknél dolgozott. 1946-tól a soproni kohómérnöki karon a kohógéptan tanszék tanára lett. 1949-től csak oktatói, tudományos munkásságot folytatott. 1952-től a kohómérnöki kar Miskolcra költözésével munkásságát a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen folytatta. Itt a kohászat gépészeti és elméleti mechanikai problémáival foglalkozott. Célja az alakítógépek és szerszámok addig jobbára empirikus méretezését felváltó elméleti összefüggések megteremtése és az elméleti összefüggések megvalósításához szükséges adatok kísérleti meghatározása volt. Elsősorban a meleg- és hideghengerlés érdekelte. Az egyéb fémalakító műveletek közül a különböző csőgyártó, rúdsajtoló, rúd-, cső- és huzalhúzó, a szabad és süllyesztékes kovácsoló, mélyhúzó műveletek erőviszonyait, s a műveleteket végző gépek és szerszámok kialakítását tanulmányozta. Szakirodalmi működésének eredménye 21 könyve, m. és idegen nyelveken, valamint értekezések. Kezdeményezője és főszerkesztője volt a 15 kötetes Vaskohászati Enciklopédiának.

 

160 éve született Kubik Gyula mérnök

Egerben, 1863 május 17-én született Kubik Gyula (1863-1928) mérnök, a századforduló egyik legjelentősebb vasútépítő mérnöke. Mérnöki oklevelét a párizsi École nationale des ponts et chaussées műszaki főiskolán szerezte. Nevéhez több jelentős vasúti intézmény megépítése fűződött, például a Miskolc-Mezőcsáti helyi érdekű vasút vonalát tervezte, engedélyeztette és építette. 1919-ben a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet elnöke lett. Tanácsköztársaság gazdasági és műszaki politikájának támogatása, a vármegyei műszaki biztosi kinevezés elfogadása miatt 1920-ban eltávolították az egylet éléről.

 

A vértesi erőmű újraindítása c. szakmai előadás

A BME mérnök hallgatóinak egy csoportja 2002-ben az egyetemi oktatóik segítségével megalapították az Energetikai Szakkollégiumot. E szervezet május 18-án délután 18:15 órától a BME Q épület QBF13-as termében a vértesi erőmű újraindítása témakörben tart rendezvényt. Bővebb infó: www.eszk.org

 

120 éve született Dobolyi Tibor mérnök

Szászcsanádon, 1903 május 19-én született Dobolyi Tibor (1903-1983) vízépítő mérnök. Műegyetemi tanulmányai után 1931-ben a Középtiszai Ármentesítő és Belvízlevezető Társaságnál kezdett dolgozni. 1938-1949 között az Országos Öntözésügyi Hivatal fő-építésvezetőjeként működött közre az alföldi öntözési program megvalósításában. 1950-1954 között a Tiszalöki Vízlépcső építési munkáinak beruházója, illetve irányítója volt. 1958-1968 között a Vízügyi Beruházási Vállalat (VIZIBER) vezetőjeként jelentős szerepet játszott a tiszalöki vízerőmű és hajózsilip, a Keleti-főcsatorna és a Borsodi Regionális Vízmű megépítésében. Szakcikkeiben és tanulmányaiban a vízépítés és a vízgazdálkodási tervezés gyakorlati feladataival foglalkozott. Több egyetemi és főiskolai tankönyvet is írt.

 

130 éve született Schweitzer Pál mérnök

Miskolcon, 1893. május 20-án született Schweitzer Pál (1893-1980) gépészmérnök. 1917-ben fejezte be gépészmérnöki tanulmányait Budapesten, 1920-tól az Amerikai Egyesült Államokban (USA) élt. Kezdetben gépgyári munkásként dolgozott, majd szerszámtervező, 1922-ben már motorkonstruktőr lett. A dízelmotorokról írt két tanulmányának megjelenése után tanársegédnek hívták meg a State College-i állami egyetemre. A hallgatók számára motorkísérleti laboratóriumot létesített, itt alapozta meg a gyakorlati oktatást és itt folytatta kísérleteit. 1929-ben egy évig Drezdában képezte tovább magát. USA-ba visszatérve egyetemi tanárrá nevezték ki. Több mint 30 találmányára kapott szabadalmi oltalmat. Előadókörutakat tett Európában és Japánban. 1964-ben látogatott haza először. A budapesti műszaki egyetemen egyik legjelentősebb találmányáról, egy elektronikus szabályozóról, az Optimizer-ről tartott bemutatót és előadást. A dízelmotor fejlesztés egyik legkiválóbb egyénisége volt.

 

160 éve született Winkler Lajos kémikus

Aradon, 1863. május 21-én született Winkler Lajos (1863-1939) kémikus, akadémikus. Aradon volt gyógyszerész-gyakornok, majd gyógyszerészetet tanult a pesti Tudományegyetemen. A felsőfokú tanulmányai után Than Károly (1834-1908) professzor mellett működött, mint tanársegéd. 1893-tól a pesti tudományegyetemen az analitikai és gyógyszerészi kémia magántanára, 1909-1933 között e szakterületek professzora, emellett az I. sz. Kémiai Intézet igazgatója volt. Az analitikai kémiában eredeti elemzési módszereket dolgozott ki, s elsősorban gázanalízissel, precíziós gravimetriával, valamint víz- és gyógyszervizsgálatokkal foglalkozott. Méréseihez nagy pontosságú készüléket szerkesztett, új alapokra helyezte a súly-elemzést, értékesek bromid- és jodid-meghatározásai. Leírta a gázok oldhatósága és belső súrlódásuk között – róla elnevezett – összefüggést. Kutatási eredményeit a gyógyszervizsgálatban is alkalmazta, módszereit a Magyar Gyógyszerkönyv 3. és 4. kiadásában ismertette, ezen a téren a Gyógyszerkönyv 1. és 2. kiadása kémiai részeit szerkesztő Than Károly méltó örökösének mondható.

 

Védelmi és irányítástechnikai fórum

Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) egyik legnagyobb érdeklődés mellett zajló rendezvénye a Védelmi és irányítástechnikai fórum (VIF). Balatonalmádiban március 23-25. között rendezik a 8. VIF-et, a MEE Energetikai Informatika Szakosztálya és a MAVIR ZRt. Szekunder szakszolgálati osztály és az OVRAM Relévédelmi csoportjának szakmai közreműködésével. Bővebb infó: https://vif.mee.hu/

 

Gép-, és berendezésgyártási konferencia

Érdemes belekóstolni a gépgyártás, a gépbiztonság és jelölés legfrissebb trendjeibe. A „Fókuszban a gépgyártás és a berendezésgyártás” címmel, „A jelen hatékonysága, a jövő technológiája” logóval május 24-25. között Győrben rendeznek szakmai konferenciát. Bővebb infó: www.phoenixcontactevent.hu

 

130 éve született Rittinger János Pál mérnök

Dunabogdányban született Rittinger János Pál (1893-1972) mérnök. Mérnöki irodája volt, majd a Magyar Államvasutak osztálymérnökeként tevékenykedett. 1926-tól a székesfehérvári kultúrmérnöki hivatalban Tolna és Veszprém megyék talajerózió elleni védekezési munkáit vezette és vízmosás-megkötéseket irányított. 1936-tól lett hivatal vezetője, majd 1939-ben megbízták a losonci kultúrmérnöki hivatal megszervezésével és irányításával, ahol a Rima rimaszombati és a Tugár-patak losonci szakaszának szabályozását vezette. 1942-től a miskolci, a debreceni és a nagyváradi kerületben a Földművelésügyi Min. kultúrmérnöki osztályának kerületi felügyelője. Előbb az Ér-völgy és a Kraszna-völgy szabályozását 1947-től min. biztosként az Ecsedi-láp lecsapolásának munkálatait irányította. 1944–46-ban segédkönyvet adott ki kultúrmérnökök számára. 1949-től a Kőbányaipari Vállalat mérnökeként az Uzsapusztához tartozó mintegy 30 bánya munkáját vezette. 1952-ben a Vízügyi Tervező Vállalat megalakulásakor tért vissza a vízügyi szolgálat kötelékébe és a vízgazdálkodási keretterv előkészítésének munkájába kapcsolódott be. 1957-ben vonult nyugalomba, de munkáját tovább folytatta előbb a Vízügyi Tudományos Kutató Intézetnél (VÍTUKI), majd a Vízügyi Dokumentációs Központnál (VÍZDOK).

 

90 éve született Almássy Endre mérnök

Budapesten, 1933 május 27-én született Almássy Endre (1933-2008) vízépítő mérnök, egyetemi oktató. 1956-1958 között a Magyar Állami Földtani Intézet (MÁFI) tudományos segédmunkatársa, 1958-1963 között a Közép Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság beosztott mérnöke, majd 1963-1987 között az Országos Vízügyi Főigazgatóság tudományos munkatársa volt. 1987-1990 között a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium Vízgazdálkodási Osztályának vezetője, 1990-1993 között a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium Vízgazdálkodási Főosztályának vezetője volt. Hidrogeológiai kutatásokkal foglalkozva elsőként mutatott rá a terep-felszín alatti vízrendszerek természetes mozgásviszonyainak törvényszerűségeire, amely azóta alapvető megközelítési módszer lett a hidrológiai nagymedencék (pl. a Kárpát-medence) vízkészlet-meghatározásában és vízgazdálkodásában. A vízgazdálkodási kutatások irányítójaként nevéhez fűződik a hazai viszonyok között elsődleges fontosságú felszín alatti vizekkel való gazdálkodás rendszerének kidolgozása. az ezzel kapcsolatos állami feladatok meghatározása. Tevékenysége nyomán a magyarországi ivóvízellátás kiegészült a felszín alatti ivóvízkészletekkel. Jelentős szerepet vállalt a Dunántúli Középhegységben erőltetetten folyó és jelentős vízgazdálkodási-környezetvédelmi károsodással járó Eocén Program leállításában. Magyarországot képviselte – többek között – az ENSZ keretei között a határvizek és nemzetközi tavak védelmére, az azokkal való gazdálkodásra irányuló sokoldalú konvenció, továbbá a Duna megóvására és fenntartható használatára irányuló konvenció kidolgozásában.

 

125 éve született Bokor Rezső mérnök

Sopronban, 1898. május 30-án született Bokor Rezső (1898-1959) erdőmérnök. Oklevelét 1924-ben szerezte Sopronban, majd ösztöndíjjal a bécsi, berlini, göttingeni tudományegyetemeken, az eberswaldi erdészeti főiskolán folytatta tanulmányait, Göttingenben doktori oklevelet nyert. 1935-ben a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi egyetem bánya-, kohó- és erdőmérnöki karán tanár, majd 1947-től az Erdészeti Kutató Intézet vezetője volt. 1949-től a Budapesten megalakult Erdészeti Tudományos Intézet osztályvezetője, 1953-tól az intézet talajbiológiai laboratóriumának vezetője lett. Foglalkozott a fásításra kerülő alföldi, szikes és homokos talajok mikrobiológiai kutatásával, fizikokémiai megjavításuk után a biológiai javítás módszerének kidolgozásával.

 

70 éve született Kuba Attila informatikus

Kecskeméten, 1953. május 30-án született Kuba Attila (1953-2006) matematikus, informatikus, egyetemi tanár. Egyetemi diplomáját 1976-ban szerezte a József Attila Tudományegyetem (JATE) matematikus szakán. 1975-1993-ig a JATE Kibernetikai Laboratóriumának tudományos munkatársa. 1993-tól az Alkalmazott Informatikai Tanszék vetője volt. Jelentős eredményeket elért tudós, iskolateremtő tanár és a tudományos közélet aktív tagja volt. Fő kutatási területe a diszkrét tomográfia, további elméleti eredményeket ért el a mérhető halmazok vetületekből történő rekonstrukciója és az abszorpciós vetületek kutatásával, jelentős eredményeket ért el az orvosi képfeldolgozás és a diszkrét geometria számos területén is. Kutatómunkáját Kalmár László-díjjal és Széchenyi-ösztöndíjjal ismerték el. Személyéhez kötődik a szegedi képfeldolgozó iskola megteremtése, Tizenhárom éven át szervezte a nemzetközi Képfeldolgozó Nyári Iskolát. Oktatómunkáját 1997-ben Fáy András (iskolateremtő mestertanár) díjjal értékelték. Számos tudományos társaságnak volt tagja, titkára, illetve elnöke.

 

90 éve született Holnapy Dezső mérnök

Budapesten, 1933. május 31-én született Holnapy Dezső (1933-2022) építőmérnök, matematikus. 1953-1956 között demonstrátor volt a BME Ásvány és Földtani Tanszékén. 1956-1963 között építőipari kivitelezéssel, majd statikai tervezéssel foglalkozott a Bányászati Tervező Intézet Statikai Osztályán, ahol több mint 70 szerkezet tervezésében vett részt. 1989-ig különböző kutatóintézetekben a műszaki számítástechnika kutatója, osztályvezetője (Nehézipari Minisztérium Számításgépesítési Központ, Építésügyi Számítástechnikai és Ügyvitel-gépesítési Vállalat, Építéstudományi Intézet). 1965-től részt vett a műegyetemi oktatásban. 1966-ban alkalmazott matematikus diplomát kap az ELTE-n. 1965-től a BME műszaki doktora („A földkéreg töréseinek és gyűrődéseinek magyarázata a membránhéj-elmélet alapján”). 1972-től a műszaki tudomány kandidátusa (“Új numerikus eljárás felületszerkezetek gépi számítására”). 1986-tól a BME címzetes egyetemi docense. 1989-től főállásban a BME Építőmérnöki Kar Informatikai Laboratóriumában dolgozik. 1995-ben habilitál a BME-n. 1995-ben vonult nyugállományba. 1996-tól 2003-ig főiskolai tanárként matematikát tanított a Gábor Dénes Főiskolán (GDF). Kutatási területei: a matematikai nyelvészet, az absztrakt tervezés-elmélet, az intelligens rendszerek és a géppel segített tervezés. Megjelent négy könyve és négy jegyzete, több mint száz cikke (húsz idegen nyelven és négy külföldön). Több akadémiai bizottságnak (Mechanikai-, Építészettudományi-), legutóbb az MTA Gépipari Akadémiai Bizottság Méretezési Albizottságnak volt tagja. Tagja volt az European Group for Structural Engineering Applications of Artificial Intelligence nemzetközi csoportnak. Hosszú éveken keresztül a Magyar Hidrológiai Társaság, az Építéstudományi Egyesület és a NJSZT keretein belül mérnökgeológusként, hidász-statikusként és ezen tudományterületek számítástechnikusaként hirdette – a humán műveltség részeként – a mérnöki szakma nagyszerűségét.

 

 

Felhasznált irodalom:

MMK Történeti (Bizottság) Munkacsoport: Magyar mérnökök évfordulói 2023-ban
Internet: mmk.hu/kamarai/historia

Évfordulóink a műszaki és természettudományokban
MTESZ Tudomány- és Technikatörténeti Bizottsága sorozatának egyes kötetei

História – Tudósnaptár – Természettudósokhoz kapcsolódó évfordulók
Internet: tudosnaptar.kfki.hu/historia

Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) Informatikatörténeti Fórum
Internet: itf.njszt.hu

Dr. Hajtó Ödön: A mérnöki hivatásért
2021. – Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara

Nagy Ferenc szerk.: Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig
1997. – BETTER – MTESZ – OMIKK

Kenyeres Ágnes szerk.: Magyar Életrajzi Lexikon I-IV. 1967-1990. – Akadémiai Kiadó
Internet: arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) és
a jogelőd Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) kiadványai

Mérnök Újság (MÚ) és MÚ Online História rovat (Magyar Mérnöki Kamara)
Internet: mernokvagyok.hu és mernokvagyok.hu/blog/category/historia

Mérnöki évfordulók, emléknapok és programok – 2014. január 1-től havi bontásban
Internet: mmk.hu/kamarai/historia

Fejér László szerk.: Vizeink Krónikája (Vízügyi múzeum 2001.)
Internet: library.hungaricana.hu/hu/view/VizugyiKonyvek_067/?pg=0&layout=s

A Magyar Hidrológiai Társaság kitüntetettjei 1917-2017 között (MHT, 2019.)
Internet: hidrologia.hu/mht/letoltes/LEXIKON_WEB.pdf

Kozák Péter író, szerk.: © Névpont, 2022. Nemzeti életrajzi adatbázis, virtuális sírkert
Internet: nevpont.hu/

Egyéb szakmai életrajzok és műszaki források

 

Készítette: Sipos László József villamosmérnök, minőségügyi szakmérnök

Magyar Mérnöki Kamara (MMK) Történeti (Bizottság) Munkacsoport tagja

kamarai hírekkiemelt kamarai hírek

Műszaki Értelmiség Napja, Debrecen

A Hajdú-Bihar Vármegyei Mérnöki Kamara – a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Kar, valamint a Magyar Tudományos Akadémia DAB Műszaki Szakbizottsága közreműködésével – a Magyar Mérnöki Kamara védnöksége alatt október 15-én konferenciát...

kitekintő

New Yorkban lebegő úszómedencét építenek a Brooklyn hídnál

Hamarosan egy különleges úszómedence lesz New York új attrakciója, melyet a 35-ös mólónál építenek meg Manhattan Lower East Side-ja közelében, a Brooklyn hídnál. Ám a megvalósítás előtt a biztonságos úszás megteremtése érdekében, a város az állammal közös...

digitális mérnök újság


Mérnökigazolvány
Kamarai kedvezmények


Keresés

Melyik kategórián belül szeretne keresni?(Kötelező)