Magyarország mára évente csaknem ezermilliárd forintot költ kutatás-fejlesztésre, és ha ez az ütem tartható, akkor 2030-ra az első tíz k+f innovációval bíró országok közé fog kerülni – mondta a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke egy szakmai konferencián december 8-án Budapesten.
Birkner Zoltán hozzátette: 2021-ben 907 milliárd forintot fordítottak kutatás-fejlesztésre, ez 18 százalékkal több, mint az azt megelőző évben. Mint mondta, az elmúlt években a kutatás-fejlesztés erősítése, az új egyetemi struktúra kialakítása, valamint a kutatóhálózati helyek és a piaci szereplők kapcsolatának szorosabbra fűzése mind az ország innovációs erősítését hozza magával. A Dél-Pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet Transzlációs Medicina Kutató Központ munkáját és elért eredményeit bemutató konferencián Birkner Zoltán kiemelte: ahhoz, hogy magas hozzáadott értékű ipar legyen, sokkal többet kell fordítani innovációra. Kitét arra, hogy az állam számos programmal, pályázattal segítette ezt a területet, ilyenek voltak például a témakiválósági programok, amelyet 100 milliárd forint értékben támogattak, vagy a nemzeti laborhálózati program 160 milliárdja, amiben markánsan megjelenik az egészségügy és az egészségipar. Az NKFIH elnöke szerint minél jobban össze kell kötni a tudományt, azok eredményeit a gazdasággal és az iparral, vagyis erősíteni kell a kapcsolatot a tudástermelés és a tudáshasznosítás között. Ennek egyik kiváló példájaként említette a dél-pesti kórház transzlációs medicina kutató központját.
Vályi-Nagy István, a Dél-Pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet főigazgatója a transzlációs medicina kutató központját (tmkk) bemutatva elmondta, a központ célja, hogy a gyógyító és kutatómunkában összegyűlt adatokat elemezze, azokat (már a beteg beazonosíthatósága nélkül) a különböző kutatóhelyek vagy más országos intézetek és egészségipari szereplők számára elérhetővé tegye, így ezek az adatokat felhasználhatják későbbi egészségipari fejlesztéseikhez. A transzlációs medicina lényege, hogy az egészségügyi ellátás során összegyűlt adatok, alap- és klinikai kutatási eredmények mihamarabb visszajussanak a gyógyításba – tette hozzá.
A főigazgató kitért arra, képesnek kell lenni a mesterséges intelligencia segítségével elemezni a páciensek egészségügyi ellátás során keletkezett adatait, ezekből „dinamikus regisztereket” építeni. A Dél-pesti Centrumkórházban elsősorban a hematológiai és koronavírus-betegek adatai állnak rendelkezésre. Kimutatták, hogy például a Covid esetében különbség van immunológiai és genetikai szempontból az enyhe, középsúlyos és súlyos betegek között – ismertette. Vályi-Nagy István szerint azzal, hogy az információmennyiség és minőség folyamatosan növekszik, az egészségiparban is csak akkor tudunk versenyképesek lenni, ha megfelelő pénz és támogatás áll rendelkezésre.
Boér Gábor, a Belügyminisztérium egészségügy finanszírozásért és fejlesztésért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, hogy a transzlációs medicina eredményeinek mihamarabbi visszacsatolása a gyógyításba hozzájárul az egészségben eltöltött évek számának emelkedéséhez. A kormány fő törekvése a lakóhely közeli ellátások erősítése a háziorvosok kompetenciáinak kihasználásával, aminek nyomán növelhető a városi és megyei szakellátási intézmények tehermentesítése – mondta, hozzátéve, cél továbbá a koronavírus-járvány alatt megerősödött reagálóképesség megtartása és megerősítése. Ezeket a célokat szolgálják az új digitális megoldások is, amelyekkel szemben különböző követelményeket kell támasztani. Ezek: a valid információk, adatvezérelt ellátás, adatfelhasználások hatékonyságának javítása, innovációt támogató környezet, a mesterséges intelligencia napi gyakorlatba építése – sorolta. A digitális átmenet napjaink egyik meghatározó folyamata, és az egészség társadalmi biztosítása új, a jelenlegi egészségügyi alrendszereket meghaladó eszközrendszert igényel – emelte ki. (MTI)
