Az utolsó simításokat végzik a restaurátorok a Lánchíd pesti hídfőit díszítő kőoroszlánokon. Az egyenként több mint tíztonnás szobrokat megtisztították, kijavították, a hiányzó részeiket pedig pótolták, így előreláthatólag az ősszel megszépülve térhetnek vissza a helyükre. A budai oroszlánok a „ráncfelvarrás” elején járnak: a makacs szennyeződéseik eltávolításához orvosi lézert is bevetnek.
Hamarosan befejeződnek a pesti Lánchíd-oroszlánok restaurálásának műhelymunkái. Az újpesti műhelyben dolgozó szakemberek különleges, kőkiegészítő habarccsal kijavították a feltárt hibákat, valamint szénszálas csapok alkalmazásával visszaillesztették, illetve újraépítették az elkopott vagy kitört fogakat. A különálló, nagyobb darabokkal majd később, a hídnál egészítik ki a szobrokat.
Fontos, hogy a restaurátorok csak olyan részeket pótoltak, amelyek korábban is bizonyíthatóan léteztek. Nem építettek be tehát olyan fogat, amely eredetileg nem volt a szobor része. A koncepcióhoz tartozott az is, hogy az oroszlánok felszínéről nem tüntették el az idő valamennyi nyomát. Megtartották például azokat az apró gödröcskéket, amelyek a mészkő felületén az elmúlt 170 esztendőben természetesen keletkeztek. Ezért a javítások és pótlások elvégzése után a szakemberek kézi szerszámokkal alakították ki a szobrok felszínének – eredetivel megegyező – szerkezetét. A műhelyben végzett munkák utolsó állomásaként a restaurátorok most patinázást végeznek, vagyis mélyítik a nemrég beépített részletek színét, hogy azok tökéletesen illeszkedjenek a szobrok eredeti anyagához.
A szakemberek a budai oroszlánok restaurálásához is nekiláttak: megtisztították és fertőtlenítették a szobrokat, a hibák aprólékos feltárása ugyanakkor még nem ért véget. Miközben felmérik, milyen állapotban vannak a Lánchíd budai oroszlánjai – megvizsgálják, hogy a szobrok hol tartalmaznak idegen anyagot, kőbetétet vagy egyéb korábbi pótlásokat –, elkezdték eltávolítani a legmakacsabb szennyeződéseket. Mivel a mészkő a környezeti hatások miatt „elgipszesedik”, megköti a szennyeződéseket, a felszíne pedig elszíneződik, különleges, vegyszeres pakolásokat tesznek azokra a felületekre – például száj vagy a hajlatok környékére –, ahol a környezeti hatások még sötétebbé tették az oroszlánok felületét.
A budai oroszlánok megtisztításához orvosi lézert is bevetnek, hogy eltávolítsák a legmélyebben lévő, legmakacsabb szennyeződéseket. Ha ezzel végeznek, ugyanúgy járnak el, mint a pesti szobrok restaurálásakor: a szükséges megerősítések után elvégzik a hibatérképen megjelölt javításokat, és pótolják a hiányzó részeket.
A sóskúti mészkőből készült szobrokat több kőtömbből faragták, egy oroszlán három részből áll össze. A darabjaikra bontott pesti oroszlánokat még tavaly augusztus elején, ezt követően a budaiakat pedig szeptemberben szállították el a hídfőkben lévő őrhelyeikről. A kőelemeket egyesével, toronydaruval emelték le a háromméteres gránittalapzatukról.
Mire elkészül az útpálya, az oroszlánok is visszatérnek a Lánchídhoz. A szobrokat ugyanúgy három részben emelik a talapzatukra, majd ott, a munkaterületen illesztik és „ragasztják” össze őket homok, valamint a kiválasztott kötőanyag keverékével. A restaurátorok utolsó lépésként olyan végső felületvédelemmel látják el az oroszlánokat, amely késlelteti, hogy azok felületén újra szennyeződés jelenjen meg.
A Lánchíd felújítása már nem tűrt halasztást, ezért 2021 tavaszán elkezdődött a dunai átkelő rekonstrukciója az A-Híd Zrt. kivitelezésében. Hazánk egyik legfontosabb kulturális örökségének és jelképének korszerűsítése a tervek szerint 2023-ig tart, de az útpálya már idén év végén elkészül.
Forrás: Budapesti Közlekedési Központ / fotó: Nyírő Simon (BKK)
