Gyorsabban és sűrűbben közlekedő buszok, hálózatbővítés, kevesebb szén-dioxid, sőt, városszerte kevesebb torlódás – egyebek mellett ezek az autómentes Lánchíd előnyei a Budapesti Közlekedési Központ által most nyilvánosságra hozott jelentés szerint. A BKK bemutatta azt a szakmai anyagot, amely összehasonlítja a korábbi közlekedési rend és az elmúlt hónapokban zajló tesztidőszak eredményeit.
Hamarosan véget ér a Lánchíd felújítása, a megnyitás előtt – Karácsony Gergely főpolgármester ígérete szerint – a budapestiek dönthetnek a híd végleges forgalmi rendjéről. Az elmúlt hónapokban ugyanis csak a közösségi közlekedés autóbuszai, a taxik, motorok, kerékpárok, rollerek, illetve a megkülönböztető jelzéssel ellátott járművek közlekedhettek a Lánchídon. A gyalogosok mindenképpen birtokba vehetik a hidat a megnyitás után, a személyautók azonban elképzelhető, hogy továbbra sem használhatják – legalábbis, ha a BKK közlekedési szakembereinek vizsgálati eredményeit is figyelembe veszik a budapestiek a döntés meghozatalakor.
Éltek a tesztelési lehetőséggel
„A BKK nemcsak mint beruházó vesz részt a Lánchíd felújításában, hanem közlekedésszervezőként az is a feladata, hogy a forgalmi vizsgálatok eredményeinek feldolgozása után és az elfogadott stratégiák mentén javaslatot tegyen a híd végleges forgalmi rendjére. Az elmúlt hónapokban a beruházási igazgatóság munkatársai mellett a mobilitásfejlesztés és adatmenedzsment szakemberei is rengeteget dolgoztak azért, hogy a felújított Lánchíd a legjobban szolgálhassa a budapestieket” – mondta el dr. Walter Katalin, a BKK vezérigazgatója a híd forgalmi rendjéről szóló jelentés bemutatásakor.
„Azt szeretnénk, ha a Lánchíd újra a haladás szimbóluma lehetne – hangsúlyozta Balogh Samu várostervező szakember, a főpolgármester kabinetfőnöke. – A Lánchíd jövője túlmutat saját jelentőségén, hiszen meghatározhatja azt, milyen irányban fejlődik Budapest a következő években. A stratégiai kérdés ugyanis ugyanaz a Lánchídon, a Rákóczi úton vagy akárcsak egy átlagos lakóutcában: az átmenő tranzitforgalom kiszolgálása vagy egy élhető város megteremtése a célunk a budapestiek számára. Építésekor a Lánchíd a város egyesítését vetítette előre, legyen most az élhető Budapest jelképe.”
2022 decemberében, a Lánchíd részleges megnyitásakor esélyt kapott egy Pestet és Budát összekötő közösségi közlekedési korridor tesztelése. A tesztidőszak eredményei alapján a felújított Lánchídon sűrűbb, gyorsabb és kiszámíthatóbb az autóbuszközlekedés, csökken a szén-dioxid-kibocsátás, a hídon közlekedő buszok másfélszer annyi embert tudnak elszállítani, mint korábban. A Lánchíd új forgalmi rendjének véglegesítésével a híd környezete is lehetőséget kap a zöldítésre, megújításra. Lezárása nem okozott dugókat, sőt, ebben az időszakban csökkentek a torlódások Budapesten, és csökkent a többi budapesti híd összesített autóforgalma is.
Gyorsabb buszok
A BKK tanulmánya szerint a tesztidőszak alatt gyorsabb, kiszámíthatóbb lett a közösségi közlekedés. 2021-ig két buszjárat, a 16-os és a 105-ös közlekedett a Lánchídon át. A híd csúcsidőben folyamatosan torlódott, a legforgalmasabb időszakokban egy irányba óránként 1080 fő tudott átkelni közösségi közlekedéssel. A dugók miatt kiszámíthatatlan volt a buszok menetideje.
A 2022 decembere óta tartó ideiglenes forgalmi rendnek köszönhetően a buszjáratok pontosabban, rövidebb menetidővel, azaz sokkal kiszámíthatóbban közlekednek. A 16-os és a 105-ös busz menetideje percekkel rövidült, megszűntek a torlódásokból fakadó késések. A 105-ös busz menetideje az Apor Vilmos tér felé 6 perccel rövidebb lett. Csúcsidőben óránként 1640 fő tud átkelni közösségi közlekedéssel. A korábbi 21 helyett most már óránként 27 busz halad át a Lánchídon csúcsidőben.
Zöldebb terek
Az új forgalmi rendnek köszönhetően zöld és gyalogosbarát tereket lehet kialakítani a híd két oldalán. A 2022 decembere óta tartó ideiglenes forgalmi rend önmagában és városi szinten is csökkentette a károsanyag-kibocsátást. A Lánchídon 2019 és 2023 között napi 19 600 járművel csökkent átlagosan a forgalom. Ez a híd környezetében 0,9 tonna/nap szén-dioxid-kibocsátás csökkenését eredményezte.
A Lánchíd szerepének megváltozása miatt teljes városi szinten is csökkent a forgalom: összesen 24 000 kilométerrel kevesebbet tesznek meg személygépjárművel a városlakók, ami összesen napi 29,6 tonnával csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást. Ennek a forgalmi rendnek a véglegesítésével folytatódhatna az a komplex köztérmegújítási folyamat, amely fokozatosan teszi gyalogosbaráttá és zölddé Budapest történelmi belvárosát a Városligettől a budai Várig.
Jobb kapcsolatok
A hídon közlekedő buszok másfélszer annyi embert tudnak elszállítani, mint korábban. A folyamatosan az igényekhez szabott buszhálózat új, fenntartható és kiszámítható kapcsolatokat nyitott a budai hegyvidék, valamint a belváros és Angyalföld között. Míg korábban csak a 16-os és a 105-ös járatok közlekedtek itt, a felújítást követően, a 16-os, a 216-os, a 105-ös, a 178-as, május 1-től pedig a 210-es járat is elindult. Ennek köszönhetően 1080-ról 1640-re, azaz több mint 50 százalékkal nőtt az egy irányba menő csúcsórai kapacitás. A zavartalan és bővülő közösségi közlekedésnek köszönhetően a tesztidőszak alatt folyamatosan emelkedett a Lánchídon a közösségi közlekedést választók száma, felülmúlva a pandémiát megelőző időszak adatait. Míg 2019-ben, a pandémia előtt átlagosan naponta 14 340 ember haladt át a hídon közösségi közlekedéssel, 2023 áprilisában ugyanez a szám már 16 240 volt. Ez az adat annak a ténynek a fényében különösen kiemelkedő, hogy a pandémia óta a közösségi közlekedés utasai folyamatosan térnek csak vissza, a bázisnak tekintett 2019-hez képest, jelenleg 80-85 százalék az arányuk. A Lánchíd decemberi megnyitása óta a közösségi közlekedés utasszáma 41 százalékkal emelkedett, az újonnan induló járatokkal várhatóan pedig még többen fogják választani a közöségi közlekedést a Lánchídon át.
A Lánchíd az elmúlt pár hónap alatt fontos és kihasznált kerékpárhálózati elemmé vált. A felújítás előtt nem volt lehetőség biztonságos kerékpározásra a hídon: csak az útpályán lehetett haladni, osztozva a napi 25 ezer gépjárművel. Ezért sokan szabálytalanul, a szűk járdán haladtak, vagy nagy kerülőutakkal: a Lánchíd közelében lévő Duna-hidak közül csak a Margit híd északi járdáján van kijelölt kerékpárút. A Lánchíd kerékpáros forgalma a decemberi tesztidőszak elindulása óta (a téli időjárás ellenére) folyamatosan növekszik. A forgalmi adatok alapján a Lánchídon a kerékpáros forgalom már a tesztidőszak alatt meghaladta a Hungária körúton és a Március 15. téren mért forgalmat, és nem sokkal maradt el a jelentős kerékpáros forgalmat bonyolító Jászai Mari tértől és Árpád hídtól.
Kevesebb dugó
Mind a budapesti hidak összesített közúti forgalma, mind a torlódások mértéke összességében csökkent a Lánchíd lezárása óta. A Lánchíd szerepe a budapesti Duna-hidak között a közúti forgalom vonatkozásában már a felújítás előtt is az egyik legalacsonyabb volt: 6 százalék. A lánchídi torlódásokat nem a személygépjármű-forgalom jelentős aránya okozta, hanem a híd és a kapcsolódó úthálózat fizikai adottságai. 2019 őszéhez viszonyítva a Lánchíd lezárása alatti időszakban a fővárosi hidak átlagos munkanapi közúti forgalma 5 százalékkal, azaz több mint 19 ezer közúti járműáthaladással csökkent. A tesztidőszak ideje alatt a budapesti főbb Duna-hidak közúti forgalma tovább csökkent, a Lánchíd lezárása előtti adatokhoz képest több mint 40 ezer közúti járműáthaladással, a Lánchíd lezárásának időszakához képest pedig több mint 21 ezer jármű keresztezéssel.
A Waze adatai alapján a közúti forgalom torlódási mutatói a belvárosi kerületekre nézve összességében 6 százalékkal csökkentek. Mindez átlagosan közel fél perc nyereséget jelent utazásonként. A fenti eredmények ismeretében a BKK javaslata a tesztidőszak forgalmi rendjének megtartása a Lánchíd teljeskörű felújítását és átadását követő időszakra is.
Forrás: BKK, fotó: Nyirő Simon
