Mintegy 300 szakember és több mint 20 érintett szervezet vett részt a közbeszerzései piac szereplőinek legfontosabb éves szakmai rendezvényén, a Közbeszerzési Expón. A Közbeszerzési Hatóság által szervezett interaktív tudásmegosztó esemény egyik központi eleme az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény közbeszerzési vonatkozásait taglaló panelbeszélgetés volt, amelyen részt vett Wagner Ernő, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke.
A Közbeszerzési Hatóság kiemelt feladatának tekinti a jogalkalmazók szakmai támogatását és a közbeszerzésekben részt vevő gazdasági szereplők közötti szakmai párbeszéd és tudásmegosztás erősítését. A szervezet ennek jegyében rendezi meg évről-évre a közbeszerzési piac szereplőinek legfontosabb szakmai fórumát, a Közbeszerzési Expót.
A szakkiállítással egybekötött konferenciának a tavalyi évhez hasonlóan ismét a Ludovika Campus adott otthont május 14-én. A rendezvényen mintegy 300 szakember vett részt, akik 23 szakmai szervezet standját is felkereshették, ahol lehetőség nyílt az érdeklődők kérdéseinek megválaszolására, a kiállító szervezetek – köztük a Magyar Mérnöki Kamara – tevékenységének közérthető, újszerű bemutatására. A kiállítói szekció mellett a látogatók kerekasztal-beszélgetéseken is részt vehettek, melyek egyben az állami közbeszerzési szaktanácsadók kötelező képzésének is részét képezték.
Újdonságként előzetesen szavazhattak a Hatóság honlapján az érdeklődők arról, hogy milyen témákról hallanának szívesen, a program ennek megfelelően állt össze. A rendezvény idén olyan aktuális témákkal foglalkozott, mint az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény közbeszerzési vonatkozásai, összeférhetetlenség a közbeszerzésekben, illetve a közbeszerzési szaktanácsadók rendszerét, feladatait érintő kérdések.
„Prevenció és ellenőrzés: a Hatóság gyakorlatában ezek a közbeszerzések szabályos lefolytatásának biztosítékai. A prevenció jegyében rendeztük meg a Közbeszerzési Expót idén is: úgy tapasztaljuk, a tudásmegosztó rendezvényeinkkel érdemi segítséget nyújtunk a szakembereknek a közbeszerzési hibák megelőzésében. A szigorú ellenőrzési rendszerünk pedig a lehetséges jogsértések kiszűrését szolgálja. E rendszer kiemelkedően fontos eleme a közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódó hirdetmények ellenőrzése. A hirdetményekkel kapcsolatos hiánypótlási felhívások száma tavaly rekordot döntött: összesen 28 441 db ilyen dokumentumot kaptak az ajánlatkérők. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos munkanapon 113 hiánypótlási felhívás kibocsátásával segítettük elő a hazai közbeszerzési eljárások jogszerűségét” – hívta fel a figyelmet megnyitóbeszédében dr. Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke.
A kormány célja, hogy erősítse a magyar gazdaságot és annak szereplőit, ezért vállaltan protekcionista politikát folytat, még ha ez konfliktusokkal jár is – mondta az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) parlamenti államtitkára a rendezvényen. Csepreghy Nándor hangsúlyozta: az állami beruházási kerettörvény, az építésgazdaság egészét formáló építészeti törvény vagy a közlekedés területén készülő új jogszabály is protekcionista, ugyanakkor a feltételrendszert ki lehet úgy alakítani, hogy Magyarország ne menjen szembe az Európai Unió közös szabályaival, de használja azokat az eszközöket, amelyeket más uniós tagállamok is alkalmaznak. Az államtitkár példaként említette, hogy protekcionista szabályozás érvényesül a francia mezőgazdaság és agráripar, a német nehézipar, valamint az osztrák építőipar területén is. Felhívta a figyelmet arra, hogy az állami építési és beruházási terület teszi ki a közbeszerzéseken keresztül elköltött közforrások meghatározó hányadát, és ennek hazai szabályrendszere jelentősen megváltozott az elmúlt időszakban. Csepreghy Nándor felidézte, hogy a kormányzat 29 ezer milliárd forintot költött az ország infrastruktúrájának fejlesztésére 2010 és 2022 között. Az állam aktív gazdaságpolitikájának eredményeképpen a vagyoni állapot is megváltozott, az állami vagyon értéke 11 650 milliárd forint volt 2010-ben, míg 2020-ra ez az érték 18 ezer milliárd forintra emelkedett – ismertette.
A közelmúltban elfogadott állami beruházási törvény kapcsán kiemelte: fel kell hagyni azzal a szempontrendszerrel, amelyben a közbeszerzési kiírás elnyerésének lehetősége kizárólag az ár alapján történik, mert így a kis- és közepes méretű gazdasági szereplők nem lesznek versenyképesek. Az államtitkár kitért arra, hogy a beruházási törvény kétlépcsős folyamatot nyit meg, az állami beruházásokat szakaszolni kell, és több ponton kap az állam beavatkozási lehetőséget. Különválik a tervezés és az építés fázisa, ezzel jelentősen csökken a bizonytalansági faktor, ami a gyengébb tőkeháttérrel rendelkező vállalkozásokat nagyobb kockázat vállalására kényszerítette. Az EKM arra számít, hogy a közeljövőben az előző tíz évhez képest nem jut majd akkora fejlesztési forrás a közberuházásokra, de most más típusú beruházásokra lesz szükség, az alap-infrastruktúra lényegében elkészült – jelezte. Csepreghy Nándor az építészeti törvényről elmondta, hogy az építési ágazat egészét befolyásolja, az alapanyag-ellátástól a kivitelezésén át a köz- és magánberuházásokig. Kiemelte, hogy szeretnék jelentősen emelni a magyar építőanyag-ipari ellátást, mert jelenleg 50 százalék alatt van a magyar alapanyagok aránya.
Az államtitkár elmondta azt is, hogy készül a tárcánál a harmadik jogszabálycsomag, amely a magyar vasút átalakítását szolgálja. A tervezett program olyan volumenű lesz, amilyen az elmúlt tíz évben a gyorsforgalmi úthálózatok fejlesztésénél történt – emelte ki.
A Közbeszerzési Hatóság által rendezett, szakmai kiállítással egybekötött Közbeszerzési Expó lehetőséget biztosít a gazdasági szereplők és a jogalkalmazók találkozására, a közbeszerzési eljárásokban érdekelt szakmai szereplők közötti közvetlen kommunikációra, valamint az aktuális közbeszerzési kérdések megvitatására.
„Magyarország az Európai Bizottság által vezetett egységes piaci eredménytáblájában szereplő indikátorok összesítésében Finnországot követően a második legjobban teljesít, ami jól mutatja a hazai közbeszerzési rendszerrel kapcsolatban megfogalmazott kritikák alaptalanságát” – jelentette ki dr. Ágostházy Szabolcs, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára.
Ugyanitt Dr. Karácsoni-Pej Melinda, a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság vezetője rámutatott, hogy az Európai Unióval kötött megállapodásban rögzített vállalás alapján jogszabály hozta létre az új szervezetet 2022 őszén. Az igazgatóság saját módszertannal alakította ki az összeférhetetlenségi ellenőrzések rendszerét, kockázatelemzést végez, intenzív kapcsolatot alakított ki a büntetőeljárásokban részt vevő szervekkel, és elhivatottan folytatja az uniós források végrehajtásában részt vevő kollégák integritástudatosság-növelő képzéseit. Az igazgató leszögezte:célkitűzésük, hogy valódi értékkel járuljanak hozzá az uniós források szabályos elosztásának hazai mechanizmusához.
A Közbeszerzési Expó 2024 szakmai programja kerekasztal-beszélgetéssel folytatódott, melyen a résztvevők – dr. Paróczai Bernadett, Debrecen Polgármesteri Hivatala közbeszerzési osztályvezetője, dr. Nyerges Éva, a Közbeszerzési Hatóság főosztályvezetője, Dányi Gábor miniszteri biztos (ÉKM), Koji László ÉVOSZ-elnök, és Wagner Ernő MMK-elnök – az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény közbeszerzési vonatkozásairól beszélgettek.
Szakmai önkormányzatunk vezetője leszögezte: a mérnökök növekvő szerepvállalása a beruházási folyamatokban tulajdonképpen visszatérés az 1996 előtti időszakhoz, amikor a mérnököknek a beszerzés idején is még komoly szerepük volt. Wagner Ernő lényeges körülménynek nevezte a beszerzés tárgya szerinti szakértelmet, illetve ennek tartalommal való megtöltését. „Rengeteg kérdés merül fel a beszerzések idején, és ezek nagy része olyan döntéstechnikai kérdés, ami képes befolyásolni a beszerzési taktikát. Számtalan olyan kérdéssel találkoztam, ami nem konkrét problémát vetett fel, hanem kifejezetten arra irányult, hogy az eljárások során meg lehessen hosszabbítani a határidőket, és valljuk be, voltak és vannak dezinformációs kérdések is. Ha pedig sok a kérdés, az nem azt jelenti, hogy rosszak a tervek. A mi vizsgálataink ezt az állítást egyáltalán nem támasztják alá.” Az MMK elnöke hozzátette: a kamara fontosnak tartja, hogy a beruházási törvényben megjelenik a tárgyalásos eljárás, mint lehetőség, és „arra ösztönzök mindenkit, hogy a törvény adta keretek között próbáljanak meg tárgyalásos eljárásokat lefolytatni.” Wagner Ernő úgy fogalmazott: örülünk annak, hogy a mérnöki kamara javaslatainak túlnyomó többsége bekerült a törvénybe, az ÉVOSZ-szal közösen kidolgozott és javasolt beruházási folyamatok rendszere, illetve a tervezői-szolgáltatási rendszer, a szerződéses rendszerek tekintetében is együttes javaslatot nyújtottunk be a jogalkotónak. Jelenleg kilenc témában készül végrehajtási rendelet, a mi „édesgyermekünk” a műszaki egyenértékűség kérdésköre. Meggyőződésünk, hogy szükség van a termékek versenyére, ez pedig az egyenértékűség tekintetében tud megvalósulni. „Az nincs rendjén, hogy ha szög helyett csavart használok, máris szerződést kelljen módosítani. A mérnöki kamara készen áll arra, hogy ezeket a feladatokat ellássa, és nagyon lényeges tartjuk, hogy a mérnökök visszakerüljenek a beszerzés tekintetében arra a helyre, ahol korábban már szerepeltek” – hangsúlyozta a panelbeszélgetésen Wagner Ernő.
