Technikatörténeti érdekességek, műszaki- és mérnöki évfordulók 2023 júniusában.
140 éve született Mende Jenő tanár
Bátorkeszin, 1883. június 3-án született Mende Jenő (1883-1944) fizikatanár, ismeretterjesztő, rádióamatőr. A budapesti Tudományegyetemen szerzett mennyiségtan-természettan szakos diplomát. A tanári munkáját 1905-ben Cegléden, az állami főgimnáziumban kezdte. 1912-ben a fővárosi Szent István Gimnáziumhoz, majd 1925-ben a Kölcsey Ferenc Gimnáziumhoz került. 1921-ben két könyve jelent meg: az egyiket a radioaktivitásról, a másikat a rádióról írta. Drótnélküli telegráfia c. könyve elnyerte a Természettudományi Társulat Bugát-díját. A továbbiakban még két könyve jelent meg a rádióról. Ismerve hallatlan precizitással előkészített fizikai kísérleteit, tudva, hogy ezekhez saját műszereket is használt, ő volt hazánkban az egyik első rádióamatőr. Sok száz írása jelent meg a Mathematikai és Physikai Lapok, a Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok, az Uránia, a Természettudományi Közlöny, és más szakmai lapok hasábjain.
200 éve született Hauch Antal mérnök
A galíciai Kossban, 1823. június 8-án született Hauch Antal (1823-1903) kohómérnök. A felsőfokú tanulmányait a lembergi egyetemen, és a selmecbányai Akadémián végezte. 1847-ben állami szolgálatba lépett. 1851-1856 között előbb, mint tanársegéd, majd mint helyettes tanár működött Selmecbányán. 1858-tól a szomolnoki kohóműnél szolgált. 1870-től 1884-ben történt nyugdíjazásáig Zalatnán volt a vegyelemző hivatal főnöke. Több, korában igen jelentős fém-kohászati eljárás feltalálása fűződik nevéhez. A felső-olaszországi Aranzában a réz- és ezüst-tartalmú fakóércek egyidejű értékesítésére kohóművet tervezett és épített. Zalatnán az ércek arany-, ezüst- és réztartalmának kivonására a melléktermékeket is hasznosító gazdaságos eljárást talált fel, melyre egész Európára kiterjedő szabadalmat szerzett. Az erdélyi tellurércek tellurfém-tartalmának nagyban való előállítására is új eljárást dolgozott ki.
Nemzetközi építéstudományi konferencia
Június 8-11. között Csíksomlyón rendezik az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) 27. Nemzetközi építéstudományi konferenciáját. Az idei ÉPKO-n megvitatásra kerülnek a legújabb tudományos szakterületi információk. A vállalkozásokban dolgozó építő- és építészmérnökök pedig arról számolnak be, miként alkalmazzák a XXI. század új, tudományos módszereit, melyek azok előnyei, hátrányai. Az elhangzó előadások anyagát a rendezvény kiadványában jelentetik meg. Bővebb infó: www.emt.ro/konferenciak
80 éves a golyóstoll szabadalma
Bíró (születésekor: Schweiger) László József (1899-1985) feltaláló több folyóiratnak volt a munkatársa, így került a nyomdák közelébe. Addig nézegette a nyomdagépeket, míg kitalálta, hogyan lehet összeállítani a folyamatosan író tollat egy tintával töltött hengerből és egy apró golyóból. 1938-ban két szabadalmat is bejegyeztetett Magyarországon a folyamatosan fejlesztett toll-találmányaira, a gyártáshoz folytatott kísérleteket azonban már külföldön végezte. Párizson keresztül Argentínába vezetett útja, és használható, ma is ismert golyóstollára (Biro pen) is itt kapott szabadalmat 1943. június 10-én. Elismertségét bizonyítja többek között, hogy választott új hazájában a születésnapja, szeptember 29. az argentin feltalálók napja.
Energiapolitikai eszmecsere
Az Energiapolitika 2000 Társulat a hazai energiapolitika kérdéseinek megvitatására havi rendszerességgel Budapesten tartja az Energiapolitikai Hétfő Esték címet viselő előadás-sorozatát. A június 12-ei, 17-19 óra közötti 229. szakmai előadás témaköre: villany-ellátásunk helyzete. Előadó: dr. Járosi Márton.
Bővebb infó: enpol2000.hu
180 éve született Dohnányi Frigyes tanár
Szobotiston, 1843. június 13-án született Dohnányi Frigyes (1843-1909) matematika- és fizikatanár. A bécsi egyetemen 1868-ban szerzett mennyiségtan-természettan szakos tanári oklevelet. A körmöcbányai, besztercebányai, 1873-1905 között a pozsonyi r. k. gimnázium tanára volt. 1897-98-ban berendezte a gimnázium fizikaszertárában Pozsony első röntgen laboratóriumát, ahol a város katonai kórházából küldött csonttöréses sérülteket vizsgálta. Sajnos még nem használt ólomköpenyt, amivel védhette volna magát a sugárzástól. 1887-ben kelt vallás- és közoktatásügyi miniszteri rendelettel saját rendszerű gyorsírásának tanítására is jogosíttatott. 1887-1890-ben a Panstenographia c. folyóiratot szerkesztette Pozsonyban.
110 éves a Széchenyi gyógyfürdő épülete
Zsigmondy Vilmos, a kor nagyhírű bányamérnöke előzetes tanulmányozás után arra a következtetésre jutott, hogy Pest városában egy artézi kút sikeres fúrása legnagyobb valószínűséggel a Városligetben valósítható meg. Az elképzelést Pest város közgyűlése 1868. március 4-én elfogadta. A kút fúrásának helyéül a mai Hősök terén, az Árpád fejedelem lovas szobra előtti részt jelölték ki. november 15-én kezdték meg a mélyfúrásos kút megvalósítását. A vállalkozás sikerében sokan kételkedtek. Az 1878 januárjára sikeresen elkészült 970,58 méter mélységű kút az ismert artézi kutak között akkor a világ legmélyebb kútja volt. A munkákat sikeresen befejezve a kút naponta 1200 m3 hozamú 73,8 Celsius-fokos vizet szolgáltatott. Ebből a vízből kezdetben a Nádor-szigeten ideiglenesen kialakított Ártézi Fürdőt, majd később a szépen kiépített Széchenyi gyógyfürdőt látták el. A gyógyfürdő építését 1909-ben kezdték meg Czigler Győző tervei alapján, s kapuit 1913. június 13-án nyitották meg.
120 éve született Csajághy Gábor mérnök
Balatonfüreden, 1903. június 18-án született Csajághy Gábor (1903-1972) vegyészmérnök. Oklevelét a budapesti Műegyetemen szerezte. Vegyi üzemekben dolgozott, majd 1935-ben a Földtani Intézethez került. 1943-tól nyugdíjazásáig az Intézet vegyi laboratóriumát vezette, kiváló elemző vegyészként vált ismertté. Legfőbb munkaterülete a vízkémia volt. Rendszeresen elemezte hazai gyógyvizeinket. Mind a peloidok fizikai és kémiaí vizsgálati módszereinek bevezetésével, mind a (nyilvántartott) hazai gyógyiszapok minősítésével úttörő munkát végzett. Kőzetanalitikai munkásságát a kálitrachit káliumtartalmának és a bentonitok montmorillonitjának gazdaságos kiaknázására vonatkozó kísérletsorozatok tetőzték be. A Magyarhoni Földtani Társulat tisztségviselője, s emlékgyűrűjével kitüntetettje, a Magyar Hidrológiai Társaságnak egy időben alelnöke és Bogdánfy Ödön Emlékérmének tulajdonosa. Aktív tagja volt az MTA Geokémiai Bizottságának. Publikációiban sok érdekes és pontos vegyelemzés található.
125 éve született Korodi Albert mérnök
Budapesten, 1898. június 20-án született Korodi Albert (1898-1995) mérnök. A BME gépészmérnöki karán kezdte egyetemi tanulmányait 1906-ban, majd már villamosmérnökként a Berlin-Charlottenburgi Műszaki Egyetemen végzett. Már hallgató korában asszisztens lett a BME Elméleti Elektrotechnika Tanszék laboratóriumában. Tanulmányai során szoros barátság fűzte Szilárd Leóhoz, akivel sokat beszéltek munkájukról. 1921-ben, villamosmérnöki oklevelének megszerzése után először egy berlini gépgyárban, azután egy évig egy kutatóintézetben dolgozott, ahol nagyfeszültségű elektromos terekben végzett mérésekkel foglalkozott. Itt találkozott ismét Gábor Dénessel, akivel már a Markó utcai gimnáziumban megbarátkoztak, és aki nagyfeszültségű hálózatokban kialakult tranziensek mérését dolgozta ki. 1922-ben Szilárd Leó hívására átment az AEG (Allgemeine Elektricitäts-Gesellschaft) Kutatóintézetbe, ahol egy csoport vezetésével bízták meg, folyékony fém elektrodinamikus szivattyúzásával működő hűtőgép megvalósítására. Ennek kapcsán ismerkedett meg 1928-ban Albert Einsteinnel, aki jelentősen hozzájárult e hűtőgép-típus szabadalmához (ami azonban elmaradt). 1933-ban jött vissza Magyarországra. Először egy évig állástalan volt, majd a Vatea-cégnél dolgozott egy szabadalma tárgyát képező mérőerősítő megvalósításán; a munkát azonban abbahagyta, amint megtudta, hogy azt USA-ban már megvalósították. 1934-ben a magyar Philips rádiógyárban kapott állást. Philips-közleményekből és egyéb műszaki irodalomból ezt a szakmát is megtanulta. Ehhez angol, német és francia nyelvtudása mellett hollandul is megtanult. 1936-tól 1938-ig egy rádiókészülékek minőségellenőrzésével foglalkozó csoport szervezése és vezetése volt a feladata; 1938-tól megindult a készülékek gyártása, amikor is főkonstruktőr és a laboratórium vezetője lett, egészen 1950-ig. 1950-ben lett az akkor megalakult Távközlési Kutatóintézet (TKI) tudományos főmunkatársa és csoportvezetője. Ebben az intézetben számos haditechnikai feladattal bízták meg, amelyekről nyilvános közlemények nem jelenhettek meg. Elsősorban a mikrohullámú rádióösszeköttetések kutatásával kapcsolatos problémákon dolgozott. Nyugdíjasként, 1968–1978 között a TKI tudományos tanácsadója volt. Elsők között foglalkozott Magyarországon információ-elmélettel. Előadásokat tartott a Mérnöki Továbbképző Intézetben, a TKI szemináriumain és esti egyetemen. A szakirodalom első főiskolai jegyzetének szerzője (Bevezetés az információ elméletébe, 1954). Írásai közül igen sok nem publikus belső kiadványban jelent meg. Tudományos tevékenysége még feltáratlan (2016-os közlés). Több fiatal kollégáját indította el a tudományos kutatás útján. Tudományos disszertációk kidolgozását irányította, részt vett disszertációk bírálatában is.
170 éve született Edelmann Sebő fizikus
Győrben, 1853. június 21-én született Edelmann Sebő (1853-1921) fizikatanár. A csornai premontrei kanonokrend keszthelyi gimnáziumában kezdett tanárként dolgozni. 1877-ben került Szombathelyre, ahol a gimnázium tanára, majd 1895-ben igazgatója lett. Mint fizikus, egy mechanikai műhelyt rendezett be az intézetben, ahol maga készítette azokat az eszközöket, melyek az 1887. évi szombathelyi, majd budapesti tanszermúzeumi kiállításon is szerepeltek. 1907-ben vonult nyugalomba. Bekapcsolódott a város kulturális és gazdasági életébe is. A Vas Megyei Elektromos Művek részben az ő kezdeményezésére jött létre, melynek éveken át elnöke volt. Több tudományos egyesületnek is tagja volt, többek között a Bécsi és a Berlini Elektrotechnikai Egyesületnek.
190 éve született Bielek Miksa mérnök
Svábócon, 1833 június 22-én született Bielek Miksa (1833-1917) gépészmérnök, műegyetemi tanár, aki több éven át töltötte be a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet gépészmérnöki szakosztályának elnöki tisztét. Tanulmányait a bécsi műegyetemen végezte 1852-57-ben. Előbb az osztrák államvasutak szolgálatában állott, majd 1864-től 1906-ban történt nyugalomba vonulásáig a pesti műegyetemen a mechanika és a gépszerkezettan ny. r. tanára volt. Jelentős volt ipari gyakorlati tevékenysége és főleg oktatási működése.
120 éve született Dulovits Jenő konstruktőr
Ipolyságon, 1903. június 22-én született Dulovits Jenő (1903-1972) matematikus, középiskolai tanár, fényképész és konstruktőr, a fotótörténet és fotótechnika történet világviszonylatban is egyik kiemelkedő alakja. Nevéhez számos találmány kötődik. 1931-ben jegyzi első szabadalmát Tóth Miklós mérnökkel együtt, a Duto (Dulovits-Tóth) lágyító előtétlencsét. 1943-ban szabadalmaztatta számos, alapvetően új megoldást alkalmazó fényképezőgépét, Duflex néven. Ez egy kisfilmes, egyaknás-tükörreflexes, vízszintes betekintésű, tükörprizmás, oldalhelyes prizmakeresős, fémszalag-redőnyzáras, cserélhető objektíves gép volt. A gép szemmagasságból fényképezett, oldalhelyes és egyenes állású keresőképet adott. Az itt először alkalmazott beugróblende Tavasz István szabadalma volt. A Duflexet 1947-ben kezdte gyártani a budapesti Gamma Művek, de a gyártást egy év múlva politikai nyomásra fel kellett függeszteni, mert a szovjetek nem nézték jó szemmel, hogy Magyarországon olyan finommechanikai remekmű készül, amely veszélyeztetné a szovjet fényképezőgépek szinte teljes monopóliumát. A gép újdonságait később világszerte lemásolták (például Contax, Exakta Warex).
140 éve alakult a BME OMIKK egyik jogelődje
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár (BME OMIKK) két könyvtár, a BME Központi Könyvtárának és az OMIKK egyesülésével 2001. július 1-én alakult meg a BME keretein belül. Néhány infó a BME Központi Könyvtár életéből: május 9-én Eötvös József kultuszminiszter egy ötkötetes könyvet küldött a BME egyik elődintézményének, a József Ipartanodának. Ezt az időpontot tekintjük a könyvtár megalakulásának, amely az 1930-as évekig a hazánk egyetlen technikai és természettudományi szakkönyvtára volt. 1909-ben költözött jelenleg is otthonául szolgáló épületébe, melyet Pecz Samu műegyetemi professzor tervezett. A könyvtár vezetését kezdetben az egyetem professzorai látták el, 1936-ban nevezték ki az első főállású igazgatót. A könyvtárat eleinte csak az egyetem tanárai használhatták, a hallgatóság előtt 1869-ben nyitotta meg kapuit. 1884-től már az egyetemhez nem tartozók is látogathatták a könyvtárat. A II. világháborúban állományának a legértékesebb könyveket tartalmazó 5-6%-a elpusztult, vagy elveszett, és épülete is megrongálódott. Mindezek ellenére a könyvtár 1945 szeptemberében megkezdte a rendszeres működést. 1952-től szabadpolcos részleget alakítottak ki, amelyen elsősorban szépirodalmi és ismeretterjesztő műveket helyeztek el. A könyvtár a BME könyvtári hálózatának központja, valamint a matematikai és fizikai tudományterületek országos alapkönyvtára volt. Néhány infó az OMIKK életéből: 1883. június 24-én Trefort Ágoston miniszter nyitotta meg a Technológiai Iparmúzeumot, melynek alapfeladata a gyűjtemények kialakítása mellett egy szakkönyvtár fenntartása volt. Több egyesítést követően 1952-ben elnyerte az intézmény az Országos Műszaki Könyvtár nevet, mely 1982-ben Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtárra (OMIKK) módosult. Az OMFB elnöke 1994-ben adta ki az OMIKK statútumát (alapdokumentumát), majd az 1997. évi CXL. törvény az OMIKK-ot országos szakkönyvtárként nevesítette. 1999-ben a gazdasági miniszter kiadta az OMIKK alapító okiratát.
125 éve született Ziegler Károly mérnök
Kolozsváron, 1898. június 25-én született (1898-1985) vízépítő mérnök. Az első világháborús frontszolgálat után 1924-ben Budapesten szerezte meg a mérnöki oklevelét. 1924-40 között a Szekszárd-Bátai Ár-mentesítő Társulat mérnöke, majd 1948-ig a Hosszúfoki Ár-mentesítő Társulat igazgató-főmérnöke volt. A társulatok államosítását követően a szolnoki, gyulai folyam-mérnöki hivatalok vezetője lett. 1953-tól volt az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) osztályvezetője, majd főigazgatóhelyettese (1958-60 között). Fő szakterülete az ár-védekezés és belvíz-védelem, a belvízrendezés. Behatóan foglalkozott az árvédelmi töltések altalajának vizsgálatával, a Felső-Duna árvédelmi biztonságának fokozásával. Kimagasló szerepet vállalt az 1954, 1956-os valamint az 1965-ös dunai árvizek elleni védekezés központi irányításában. A Vízgazdálkodási Szakosztály elnökeként a Magyar Hidrológiai Társaság (MHT) vezetőségi tagja is volt.
130 éve született Káposztás Pál mérnök
Rozsnyón, 1893. június 29-én született Káposztás Pál (1893-1957) bányamérnök. Tanulmányait 1912-ben a selmecbányai akadémián kezdte, majd 1920-ban a soproni bányászati főiskolán szerzett mérnöki oklevelet. 1920-tól lett a királd-putnoki szénbányák üzemi mérnöke. 1927-ben a budapesti tudományegyetemen földtanból doktorált. 1927-1934 között a szerbiai majdanpeki rézércbánya igazgató főmérnöke volt. Visszatérése után a budapesti vízművek újpesti Duna alatti alagútépítésének volt szakértője. Elsőként hívta fel a figyelmet a sűrített levegőben végzett méréseknél fellépő fénytörés hatására, 1938-tól az aknamélyítés és bányászati mélyépítés munkálataiba kapcsolódott be. Jelentős találmányai és újításai: a Káposztás-féle dobzsilip, a táróhajtás úszóhomokban vasbordákkal és a táróhajtás úszóhomokban zárt pajzzsal.
Tudomány- és technikatörténeti konferencia
Június 29. és július 2. között Nagyszalontán rendezik az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) XVI. Tudomány- és technikatörténeti konferenciáját (TTK), mely fórumot teremt a matematika, műszaki- és természettudományok, valamint az ipar történetével foglalkozó Kárpát-medencei kutatók számára. Az elhangzott előadásokat a szerzőik megjelentethetik a Historia Scientiarumban. A rendezvény velejárója az egynapos (idén a június 30-ai) kirándulás a helyszín környékén, ahol ipartörténeti, építészeti és tudománnyal kapcsolatos nevezetességeket tekintenek meg a résztvevők. Bővebb infó: https://ttk.emt.ro
160 éve született Giergl Kálmán építész
Pesten, 1863. június 29-én született Giergl Kálmán (1863-1954) építész, a magyar eklektika korszakának jelentős alakja. Tiroli eredetű, művészeti tevékenységéről ismert pesti polgári család tagja volt. A pesti Műegyetemen, és a berlini Kunstakademie-n végezte tanulmányait, majd Berlinben dolgozott. Hazatérve Hauszmann Alajos (1847-1926) építész, egyetemi tanár tanársegédje és tervezőirodájának munkatársa lett, itt több fontos tervezésben (New York palota, budavári királyi palota) jelentős szerepe volt. 1893-ban Korb Flórissal (1860-1930) kiváltak a Hauszmann-irodából és társultak. Első nagyobb szabású közös alkotásuk a Pesti Hírlap budapesti székháza volt. Együtt tervezték az 1896-os Ezredéves Kiállítás több, utóbb lebontott pavilonját. Az Erzsébet híd pesti hídfőjénél az építtető Klotild főherceg-asszonyról elnevezett két 1901-ben épült iker-palota és az 1902-ben emelt Király-bérház tervezése is hozzájuk fűződik. Több munkájukban (pld. városligeti híd, szegedi víztorony stb.) Zielinski Szilárd (1860-1924) építőmérnökkel működtek együtt. A Zeneakadémia tervezésére az 1902-es pályázat nyerteseiként kapták a megbízást. Ez az 1904-1907 között kivitelezett Liszt Ferenc téri épület tekinthető fő alkotásuknak. A rákövetkező években készült el terveik szerint a budapesti Mária utcai Szemészeti Klinika, majd az Üllői úti Sebészeti- és Belklinika.
140 éve született Barthos Gyula mérnök
Nagykanizsán, 1883. június 30-án született Barthos Gyula (1883-1971) erdőmérnök. Mérnöki oklevelét a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémián szerezte. Először a Retyezát-hegység erdeiben dolgozott. 1906-1919 között Malomvizen a Kendeffy-uradalom erdészetének vezetője volt. Nagykanizsán 1919-től lett uradalmi erdőmester. 1945 után az Erdőgondnokság vezetője maradt 1948-ig, nyugdíjba vonulásáig. 1941-ben északi utat tett, madártani megfigyeléseket végzett. A Madártani Intézetnek és az Országos Erdészeti Egyesületnek is tagja volt. Vizsgálatai Nagykanizsa madár- és erdő-faunájára terjedtek ki.
Felhasznált irodalom:
MMK Történeti (Bizottság) Munkacsoport: Magyar mérnökök évfordulói 2023-ban
Internet: mmk.hu/kamarai/historia
Évfordulóink a műszaki és természettudományokban
MTESZ Tudomány- és Technikatörténeti Bizottsága sorozatának egyes kötetei
História – Tudósnaptár – Természettudósokhoz kapcsolódó évfordulók
Internet: tudosnaptar.kfki.hu/historia
Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) Informatikatörténeti Fórum
Internet: itf.njszt.hu
Dr. Hajtó Ödön: A mérnöki hivatásért
2021. – Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara
Nagy Ferenc szerk.: Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig
1997. – BETTER – MTESZ – OMIKK
Kenyeres Ágnes szerk.: Magyar Életrajzi Lexikon I-IV. 1967-1990. – Akadémiai Kiadó
Internet: arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) és a jogelőd Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) kiadványai
- Mérnök Újság (MÚ) és MÚ Online História rovat (Magyar Mérnöki Kamara)
Internet: mernokvagyok.hu és mernokvagyok.hu/blog/category/historia - Mérnöki évfordulók, emléknapok és programok – 2014. január 1-től havi bontásban
Internet: mmk.hu/kamarai/historia - EMT Tudomány- és Technikatörténeti Konferenciák kiadványai
(Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság) Internet: ttk.emt.ro - Fejér László szerk.: Vizeink Krónikája (Vízügyi múzeum 2001.)
Internet: library.hungaricana.hu/hu/view/VizugyiKonyvek_067/?pg=0&layout=s - A Magyar Hidrológiai Társaság kitüntetettjei 1917-2017 között (MHT, 2019.)
Internet: hidrologia.hu/mht/letoltes/LEXIKON_WEB.pdf
- Kozák Péter író, szerk.: © Névpont, 2022. Nemzeti életrajzi adatbázis, virtuális sírkert
Internet: nevpont.hu/
- Egyéb szakmai életrajzok és műszaki források
Készítette: Sipos László József villamosmérnök, minőségügyi szakmérnök
Magyar Mérnöki Kamara (MMK) Történeti (Bizottság) Munkacsoport tagja
