Kaposvár polgármestere, Szita Károly 2019-ben lépett be kamaránkba. Nagy Gyula MMK-elnök és Wagner Ernő, a területi kamara elnöke szimbolikusan is a mérnöki köztestület tagjai közé fogadták, amikor 2020. október 15-én ünnepélyes keretek között átadták részére mérnökigazolványát. A Megyei Jogú Városok Szövetségének elnökével ennek apropóján beszélgettünk hivatásról, a települési főmérnök helyéről és a somogyi megyeszékhely közlekedésének megújításáról.
Miért döntött úgy, hogy belép a mérnöki kamarába?
A Somogy Megyei Mérnöki Kamara elnöke, Wagner Ernő hívta fel erre a lehetőségre a figyelmemet, amikor részletes bemutatta, miként működik és milyen tevékenységet folytat a mérnöki köztestület. Alapvetően magam is mérnök vagyok, noha harminc éve nem gyakorlom a hivatást. Amikor eldöntöttem, hogy belépek a mérnöki kamarába, arra gondoltam: jó egy ilyen csapat tagjává válni.
Nagy Gyula MMK-elnök néhány napja itt Kaposváron adta át mérnökigazolványát. Használni fogja?
Még nem tudom, mindenesetre nagyon szép az igazolvány. Számomra ez egyszersmind a közösséghez tartozás jelképe is. Hogy azután a napi gyakorlatban használni fogom-e vagy sem, majd elválik.
Mielőtt politikai pályára lépett, a város környezetvédelmi főmérnökeként tevékenykedett. Hiányoznak még időnként a mérnöki-műszaki feladatok? Vagy városvezetőként eleve kamatoztatni tudja ezt a fajta tudást?
Három mérnöki diplomát szereztem, de már korántsem biztos, hogy újra le tudnék vizsgázni. A kilencvenes évek előtti gyakorlati tapasztalataimból persze sok mindent magammal tudtam hozni, polgármesterként is kamatoztatni tudom a mérnökként megszerzett tudást, de a helyzet az, hogy ma már elsősorban helyi politikusnak tartom magam, önálló praxist folytató mérnökként aligha tudnék helytállni a piacon.
Öt évvel ezelőtt a mérnöki kamara egy kormányelőterjesztés szintű javaslatot dolgozott ki a települési főmérnöki rendszer hazai bevezetésére, miután kormányhatározat született erre az „intézményre”. A történet azonban itt gyakorlatilag megállt, ma is csak elvétve találunk olyan helyhatóságot, ahol a főépítész mellett – a települések műszaki üzemeltetésével és fejlesztésével foglalkozó – városi mérnök is szolgálatot teljesít. Mi ennek az oka?
Megoldják másképp. Magyarországon valaha kiválóan működött a főmérnöki rendszer, minden jelentősebb településnek volt saját, az állam alkalmazásában álló főmérnöke. 1990 óta települési önkormányzati rendszer működik, melyben a városoknak főépítészt kell alkalmazniuk kell. A városüzemeltetés, a beruházások menedzselése azonban nem főépítészi, vagy a főépítész mellé rendelhető feladatkör. Kaposvárott volt önálló városi főmérnök, és most is létezik ez a státusz, mert úgy gondoljuk, lennie kell egy szakembernek, aki összefog minden műszaki, mérnöki feladatot. Ugyanakkor e tevékenységek operatív végrehajtása jelenleg a műszaki igazgatóságon, másrészt a városüzemeltetési káefténkben történik – jelenleg ebben a struktúrában képzeljük el ezt a fajta munkamegosztást. Persze dönthet úgy is a helyi politika, hogy a feladatot az alpolgármesternek adja oda, vagy dönthet úgy is, hogy a hivatali struktúrán belül máshová delegálja. Számtalan megoldás lehetséges. Vitathatatlan, hogy kell ilyen státusz, szükség van városi főmérnökökre, és tulajdonképpen most is létezik, csak mindez nincs átgondoltan és egységesen összerakva.
A Megyei Jogú Városok Szövetségének komoly súlya van, hogy az ügyet előmozdítsa…
Igen, de polgármester kollégáim is önállóak. Nem úgy van az, hogy kötelező jelleggel az önkormányzatok feladatává kell tenni. Ha meg tudják oldani, tegyék, hiszen én mindenképpen amellett érvelnék, hogy legyen városi főmérnöki rendszer.
A települési önkormányzatok és a területi mérnöki kamarák együttműködése lényeges kérdés. E tekintetben mi a helyzet Somogy megyében? Megfelelő színvonalú és tartalmú a kooperáció?
Szerintem nem, a mostaninál sokkal jobban igényelhetné a kamara az önkormányzat partnerségét, de ezt országos példaként is mondhatnám. Tanácsokra mindig szükségünk van. Csak a buta ember nem kér tanácsokat. Az már más kérdés, hogy megfogadja-e vagy nem.
Hamarosan elkészül a kaposvári intermodális központ. Hogyan alakult ki ennek a közlekedési csomópontnak a koncepciója, illetve mitől lehet példaértékű más települések számára?
Egyrészt azért, mert másutt még nem készült intermodális csomópont. A Modern Városok program kapcsán miniszterelnök úrral abban állapodtunk meg, hogy a helyi és helyközi autóbusz pályaudvart, illetve a vasútállomást olyan közlekedési központtá alakítjuk át, amely egyetlen peronrendszerrel, s valóban a XXI. század igényeinek megfelelő kiszolgálást biztosíthat az utazóközönségnek. Ugyanakkor ez egy fontos, több városrészt érintő, tizenhét milliárdos településrehabilitációs projekt is, közúti- és gyalogos felüljáróval, megújuló útszakaszokkal. Harminckétezer ember fordul meg naponta ezen a területen. s aki visszaemlékszik a két évvel ezelőtti állapotokra és megnézi ma a helyszínt, egyszerűen nem ismer rá. A megyeszékhelyek, a nagyvárosok nem csupán a helybéli lakosokat szolgálják, hanem mindig jelentős térségi feladatot is ellátnak. A kaposvári ipari üzemekben dolgozó munkavállalók vagy az iskolás korú gyermekek mindössze fele helyi lakos, másik fele a környező településekről jár be. Nekünk tehát arra is gondolnunk kell – ez megyeszékhelyi felelősségünkből is adódik –, hogy több ember érdekében kell megalapozott döntéseket hoznunk. E fejlesztőberuházás megvalósítása is ilyen volt.
Ha már közlekedés, Kaposváron egy ideje már gázüzemű autóbuszok járnak, a hírek szerint viszont jön az újabb fejlesztés, tovább zöldül a somogyi megyeszékhely, hiszen ide is elér a Zöld busz program…
Elkötelezettek vagyunk a klímavédelemben, Kaposvárnak több komoly kibocsátás-csökkentési vállalása létezik. A legnagyobb légszennyezettséget okozó közösségi közlekedésben járműpark-cserét hajtottunk végre. Korábban dízelüzemű járműveink voltak, egy esztendővel ezelőtt azonban – ami Európában is egyedülálló – a negyvendarabos buszflottánkat egyszerre, együtemben lecseréltük sűrített földgázüzemű buszokra, melyek emissziója töredéke a dízeljárművekének, ráadásul mi nem csupán sűrített földgázból tankoljuk a buszokat, hanem répaszeletekből készült biogázzal is. Az ország egyetlen cukorgyára Kaposvárott működik, itt fejlesztették ki a technológiát, és egyébként ezzel a biogázzal városi fürdőnket is fűtjük. Buszparkunkat idővel ismét kénytelenek leszünk lecserélni, de már most ráállunk arra, hogy pótlás, csere esetén ez kizárólag zéró-emissziójú elektromos hajtású buszokkal történjen.
