Az Egyesült Királyság építőipari ágazatában egyre több a modern rabszolgasággal kapcsolatos eset, és a felszámolásához több szinten is lépéseket kell tenni.
A modern rabszolgaság súlyos bűncselekmény, de gyakran észrevétlenül marad. Ez a munkavállalók kizsákmányolását jelenti, akik akaratuk ellenére, gyakran kevés fizetésért vagy fizetés nélkül végeznek munkát vagy feladatokat. A modern rabszolgaság áldozatai közül sokan külföldről származnak, és az esetek száma egyre nő. A brit Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (National Crime Agency, NCA) jelentése szerint a kormány modern rabszolgasággal kapcsolatos segélyvonalához érkezett bejelentések alapján 2022-ben 141 esetben volt szó potenciális kizsákmányolásról az Egyesült Királyság építőiparában. Ez 53%-os éves növekedést jelent a 2021-es adatokhoz képest, és 543 potenciális áldozatot érint. Az NCA úgy véli, hogy az építőipar dinamikus jellege – a munkavállalók a projektek életciklusa során belépnek és távoznak – azt jelenti, hogy a kizsákmányoltak gyakran észrevétlenek maradnak.
Oliver Higgins, az NCA modern rabszolgaságért és emberkereskedelemért felelős igazgatóhelyettese szerint: „A modern rabszolgaság gyakran rejtve marad; a szervezett bűnözők űzik a profitszerzés érdekében. Az áldozatokat az emberkereskedők munkára kényszerítik, és félelemmel, erőszakkal és adósrabszolgasággal irányítják őket.” Alasdair Reisner, a Civil Engineering Contractors Association (CECA) vezérigazgatója hozzáteszi, hogy a modern rabszolgaság az építőiparban a kiterjedt ellátási láncok használata miatt elterjedt. „A kockázat végső soron annál nagyobb, minél lejjebb haladunk az ellátási láncban” – állítja.
Higgins szerint: „Az építőiparban a munkaerő kizsákmányolása mind a kisebb léptékű építési projektek, például tetőtér-átalakítások és bővítések, mind pedig a nemzeti és nemzetközi cégek ellátási láncaiban megfigyelhető. A modern rabszolgaság elleni küzdelem létfontosságú, és az NCA rendszeresen hajt végre egy-egy adott bűncselekménytípusra irányuló országos műveleteket, rendőri és ipari partnereinkkel az áldozatok azonosítása és védelme érdekében. A modern rabszolgaság elleni küzdelem létfontosságú az építőiparban. A modern rabszolgaság áldozatai visszahúzódónak vagy félénknek tűnhetnek, és rossz minőségű vagy koszos egyéni védőfelszerelést vagy ruházatot viselhetnek. Az elkövetők arra törekedhetnek, hogy alákínáljanak más beszállítóknak, és valószínűleg ellenőriztetik a munkásaik mozgását és kommunikációját másokkal a helyszínen. Szükségünk van a nyilvánosság és az iparág segítségére az áldozatok azonosításához és védelméhez, valamint az elkövetők bíróság elé állításához. Ennek érdekében az NCA iránymutatást adott ki, hogy segítsen az építőipari munkáltatóknak azonosítani a kizsákmányolt munkavállalókat.”
Vállalati szintű intézkedések
Reisner úgy véli, hogy a kérdést vállalati szinten kell kezelni. „Végső soron a vállalatok jogi felelőssége, hogy ellenőrizzék ezt a modern rabszolgaságot” – mondja. 2015 óta a 36 millió fontot meghaladó árbevételű munkáltatóknak törvényileg kötelező éves modern rabszolgasági nyilatkozatot készíteniük. Ennek tartalmaznia kell, hogy a szervezet milyen lépéseket tett a pénzügyi év során annak biztosítására, hogy a modern rabszolgaság és az emberkereskedelem ne forduljon elő a vállalkozásukban vagy az ellátási láncukban. „Úgy gondolom, hogy az Egyesült Királyságban minden egyes nagy vállalkozó külön-külön megvizsgálta, hogy mit kell tennie, de nem hiszem, hogy ez a megközelítés mindenre egyformán alkalmazható, mivel a különböző vállalatok ellátási láncai eltérőek” – mondja Reisner,
A Balfour Beatty egy globális első osztályú építőipari vállalat, amely 2022-ben 1,5 milliárd fontot költött kis- és középvállalkozásokkal és helyi beszállítókkal. Célja, hogy vezető szerepet vállaljon a modern rabszolgaság elleni küzdelemben az építőiparban. A vállalkozó minden alvállalkozójától modern rabszolgaságról szóló nyilatkozatot kér, és – elismerve, hogy ez egyesek számára bonyolult lehet – segítséget nyújt a nyilatkozat elkészítéséhez.
Ezen túlmenően a vállalkozó egy ellenőrzési folyamatot is létrehozott a beszállítói lánc számára, hogy segítsen ezen vállalatoknak azonosítani a modern rabszolgaság eseteit, amelyek a hálózatukban előfordulhatnak. Az auditáláshoz a Balfour Beatty egy sor egyszerű kérdést is feltesz a beszállítóinak, elemzi a bankszámlakivonatokat, és tanácsot ad nekik a modern rabszolgaságra vonatkozó mutatókról. „Nem arról van szó, hogy rajtakapjuk az embereket, és megpróbálunk megbuktatni a beszállítói láncunkat. Arról van szó, hogy oktatjuk és támogatjuk ellátási láncbeli partnereinket, hogy elkezdjék felismerni, hol állhat fenn kizsákmányolás” – magyarázza Evan Sutherland, a Balfour Beatty beszerzési és ellátási láncért felelős igazgatója.
Tavaly év elején a Willmott Dixon kivitelező cég partnerségre lépett a Construct.id digitális platformmal, amely egy helyen mutatja be a munkavállalók személyazonosságát, képesítéseit és készségeit. A platform ingyenes, a kormányzati előírásoknak megfelelően frissített, a munkavállaláshoz való jog ellenőrzését is kínálja, ami segíthet a munkavállalók jogellenes foglalkoztatása elleni küzdelemben. A Wilmott Dixon azóta kötelezővé tette az alkalmazás használatát a beszállítói láncán belül, így biztosítva, hogy jobb információkkal rendelkezzenek az alvállalkozók munkavállalóiról, és hogy azok jogosultak-e az Egyesült Királyságban dolgozni.
Összehangolt fellépés
Miközben a nagyobb vállalatok ilyen lépéseket tesznek, szélesebb körű megközelítésre van szükség. Tavaly júliusban az NCA a rendőrséggel, az építőiparral és a munkaerőpiacot ellenőrző szervekkel közösen elindította az Aidant műveletet, amely az építőiparban történő munkaerő-kizsákmányolásra összpontosított. Az ügynökség világosabb hírszerzési képet akart kialakítani annak megértése érdekében, hogy a munkavállalók miként válnak kizsákmányolt munkaerővé, és hogy felismerjék az e területen működő szervezett bűnözői csoportok megzavarásának lehetőségeit.
Az Aidant művelet részeként az NCA együttműködött a helyi rendőrhatóságokkal, kormányzati ügynökségekkel, jótékonysági szervezetekkel és nem kormányzati szervezetekkel (NGO-k), hogy célba vegye a modern rabszolgasággal kapcsolatos tevékenységeket. A kezdeményezés több mint 900 letartóztatásban és több mint 1200 potenciális áldozat védelmében csúcsosodott ki valamennyi iparágban. A program részeként az NCA a továbbiakban arra összpontosított, hogy felhívja a közvélemény figyelmét a modern rabszolgaság mutatóira, amikor kisebb projektekhez vállalkozókat vesz igénybe. Az NCA együttműködött az iparággal az olyan folyamatok megerősítése érdekében is, mint például annak ellenőrzése, hogy a munkavállalók kaptak-e szerződést, ragaszkodtak-e ahhoz, hogy rendelkezzenek az építőipari készségeket tanúsító rendszer kártyáival, és ellenőrizték-e, hogy ezek a kártyák nem hamisítottak-e.
Kitartó éberség
Bár az építőipar felismerte a problémát, és sokat tesz a felszín alatt zajló bűnözés felszámolása érdekében, Reisner szerint a kemény munka nem állhat meg. A civil szervezetek és a kormányzat nagyon sok jó munkát végzett ezen a téren, hogy folyamatosan erősítsék az üzenetet. „Ez nem olyasmi, amit csak egyszer lehet megcsinálni. Folyamatosan új intézkedéseket kell bevezetni. Arról van szó, hogy a modern rabszolgaságot az emberek figyelmének középpontjában tartsuk, mint olyasvalamit, amit nagyon fontos kézben tartani” – magyarázta.
