Könnyedén teljesíthető lenne az új Otthonfelújítási Program harminc százalékos energiamegtakarítási előírása pusztán fűtésre optimalizált klímaberendezésekkel. Ezek a berendezések az egyik legköltséghatékonyabb fűtéskorszerűsítési megoldásnak számítanak, mégis hiányoznak a jelenlegi rendelet tervezetből. A szakértők bíznak benne, hogy a végleges programban még helyet kapnak ezek a technológiák.
A magyarországi ingatlanállomány energetikai szempontból igen rossz állapotban van, a magyar családiházak közel kétharmada egyáltalán nincsen szigetelve. Különösen a rendszerváltás előtt épült ingatlanok esetében okoz problémát a hiányzó hőszigetelés, a nem megfelelő nyílászárók és az elavult fűtési rendszer. Az új Otthonfelújítási Hitelprogram 108 milliárd forintot tesz elérhetővé az 1990 előtt épült családiházak felújítására. Lakásonként 2,5-3,5 millió forintos támogatás érhető el, de ennek mértéke a járások fejlettségétől és az igénylő jövedelmétől is függ. Mindez kedvezményes vagy kamatmentes hitellel egészül ki, legfeljebb hétmillió forintig.
Ezek a támogatások olyan fejlesztésekre irányulnak, amelyekkel legalább 30 százalékkal csökkenthető a családiházak energiafogyasztása. Ezt a jelentős csökkentést például a régi fűtésrendszerek modern, fűtőklímákkal történő kiváltásával is el lehet érni. A négyévszakos klímaberendezések teljes értékű fűtőfunkcióval rendelkeznek, és számos előnyt kínálnak, különösen az energiahatékonyság terén.
„A modern inverteres klímák olyan hatékony hőszivattyúk, amelyekkel olcsóbban lehet fűteni, mint a földgázzal. Egy mai átlagos, A+ energiahatékonyságú klímával a lakossági, rezsicsökkentett áramárral negyedével olcsóbban lehet egy lakást kifűteni, mint a szintén rezsicsökkentett földgázzal. Ha valaki a kedvezményes H tarifát is igénybe veszi, ez a megtakarítás akár 50 százalékra is növekedhet” – emeli ki Medgyesi Tamás, a Polar Klíma komfortklimatizálási szakértője.
Fűtőklímával egy családiházban 3-4 millió forintból biztosítható a hatékony fűtési rendszer korszerűsítése, így még nyílászáró cserére és hőszigetelésre is maradhat a támogatási keretből. Ezzel szemben egy kondenzációs kazánra átállás, geotermikus energia használata, napkollektor és hőszivattyú bekötése már a pályázati keretösszegnél is több kerülhet.
Fafűtést és konvektort klímára éri meg cserélni
A népszámlálási adatok szerint még mindig egymillió olyan lakás van, ahol gázkonvektorral fűtenek. Szintén a népszámlálás mutatta meg, hogy a magyarok harmada rendszeresen fával is fűt még. Ezek kiváltására a fűtőklíma a leghatékonyabb, hiszen más műszaki megoldás, például radiátorok vagy padlófűtés kiépítése aránytalanul költséges. Különösen azokban a háztartásokban, ahol nincs lehetőség gázcsatlakozásra, a fűtőklímák kínálhatnak megújuló energiára alapuló, hatékony fűtéskorszerűsítési megoldást.
A már kiépített, földgázzal vagy vegyes tüzeléssel működő családiház fűtések cseréjénél a hőszivattyúk beépítése is lehetséges. Ez azonban nagyon alapos épületgépészeti tervezést igényel, mert csak akkor tud egy levegő-víz hőszivattyú hatékonyan működni, ha megfelelő a csövek és radiátorok méretezése, lehet hogy kiegészítő beruházásokra van szükség. „Akár meglévő radiátorok mellett is sokan választották a split klímás fűtési rendszert, mert a hőszivattyús rendszerek árának akár feléből is telepíthető, költséges gépészeti tervezés nélkül is” – emelte ki Medgyesi Tamás, a Polar Klíma komfortklimatizálási szakértője.
Ezért is vet fel kérdéseket, hogy a jelenlegi támogatási tervezetben nem szerepel a hőszivattyúk és a fűtőklímák telepítésének lehetősége. Az új Otthonfelújítási Program által biztosított forrásokat úgy lehetne a legtöbb magyar család rezsijének csökkentésére használni, ha a klímaberendezések használatát is engedélyeznék.
A lakosság nyitott, a szakmai bizakodó
A Magyar Hőszivattyú Szövetség javaslatokat fogalmazott meg a kormány által társadalmi egyeztetésre bocsátott a Otthonfelújítási Program szabálytervezetéhez, hogy a pályázat keretében ne csak a gázkazánok korszerűsítése legyen lehetséges, hanem a hőszivattyú technológiák felhasználását is tegyék lehetővé a fűtéskorszerűsítés során. A lakosság részéről megvan a kellő nyitottság fűtőklímákra: a népszámlálási adatok szerint minden harmadik magyar háztartásban van már klímaberendezés. Az új épületekben vagy felújításkor pedig szinte magától értetődik a klímák beépítése.