Dalnoki Brigitta
– Mi volt a magyar mérnök csoport legnagyobb eredménye az egy hét alatt?
– Azt emelném ki, hogy közel 150 épületet meg tudtunk vizsgálni, mellyel szakmailag igen komoly támogatást tudtunk nyújtani a helyieknek. Ezzel összefüggésben pedig munkánkkal megnyugvást hozhattunk sok család számára.
– Pontosan milyen épületeket mértek fel?
– A kiérkezésünket követő első napunk a tengerparti Durresben telt, ahol néhány kisebb épület és két bankfiók állapotát ellenőriztük. Ezt követően Tiranában folytattuk a munkát, és itt mértük fel a már említett, közel 150 épületet. Ezek között voltak belvárosi társasházak, több szintes családi házak, panelházak, óvodák, és volt dolgunk kórházzal is.
– Milyen nemzetiségű kollégákkal dolgoztak együtt?
– Az első nap Durresben részt vettünk az övezet felmérését koordináló Európai Bizottság égisze alatt működő Európai Polgári Védelem és Humanitárius Segítségnyújtási Műveletek Főigazgatósága (European Civil Protection and Humanitarian Aid) tájékoztatóján, ahol a felméréshez szükséges legfontosabb információk hangzottak el. Itt találkoztunk a 80 fős nemzetközi mérnök csoport néhány tagjával, majd a tiranai felméréseket a helyi albán hivatalnokokkal és mérnökökkel közösen, 3-8 fős szakértői csoportokban végeztük.
– Milyen érzés volt magyarként kint tartózkodni, érezhető volt a helyiek megbecsülése?
– A lakosság bizalma megrendült saját építőipari szakembereikben, a külföldi mérnökök véleményére adnak és nekik hisznek. Mi magyarok, mind a mérnökök, mind a lakosság részéről sok elismerést kaptunk. Nagyra értékelték a munkánkat és szinte minden esetben hálásak voltak irányunkba. Lakossági fórumon nem vettünk részt, de a vizsgálatok során folyamatosan találkoztunk az adott épületek lakóival. Egy-egy nagyobb társasház esetén rendszerint körénk sereglettek és kérdésekkel bombáztak bennünket, amelyekre igyekeztünk türelmesen, közérthetően válaszolni.
– A fotókon tragikus a helyzet, mérnöki szemmel mennyiben menthetőek a megmaradt épületek?
– A hírekből úgy tűnik, mintha egész Albánia romokban heverne. Ez természetesen nincs így: épületek „csak” Durresben és a környékén dőltek össze vagy váltak teljességgel lakhatatlanná. Mi Tiranában a 150 házból 10-et ítéltünk lakhatatlannak, ami azonnali kilakoltatást jelentett. További 30 épületet ítéltünk erősen, vagy közepesen károsodottnak. Ezek helyreállítása komoly beavatkozásokat igényel, műszakilag menthetőek, ugyanakkor gazdaságilag ez már nem mondható el minden esetben.
A 2019. december 3-10. között Albániában tartózkodó első magyar mérnök csoport tagjai:
Dr. Joó Attila László – csapatvezető (BME), Karkiss Balázs – MMK, Dr. Mahler András (BME), Nagy Róbert (MMK), Pohl Ákos (MMK), Dr. Völgyi István Krisztián (BME).
– A lakosság hány százaléka költözhet vissza karácsonyra? Hol élnek a földönfutóvá lett emberek?
– A többség visszatérhet, de sokan a félelem miatt továbbra is távol maradnak otthonuktól. Többen a rokonaikhoz költöznek, akinek nincs erre lehetősége, azoknak az állam biztosít átmeneti szállást. A földrengést követő héten a legtöbben az autóikban aludtak az autópályák és az utak mentén.
– Minden a tervek szerint halad kint, végeznek a kárfelméréssel az év végi ünnepekre?
– Igen, úgy tűnik, addigra elfogynak az aktuális feladatok. A küldetés a nemzetközi csapatok számára karácsonyig befejeződik. Azt követően még nem tudjuk szükségük lesz-e a munkánkra.
– A kárfelmérés után mi a következő lépés?
– Az erősen és közepesen károsodott épületeket részletesen meg kell vizsgálni, számításokat és terveket készíteni a megerősítésről. Ez már elvileg a helyi mérnökök dolga. Arról nincs információnk, hogy erre van-e az albánoknak elegendő kapacitása.
– Hazaérkezésük után érkezett a hír, mely szerint a földrengés kapcsán több épülettulajdonost letartóztattak, illetve hivatali visszaélés vádja is felmerült. Hallottak erről konkrétumot a helyszínen?
– Hivatalosan nem, de a helyiek sokat meséltek a folyamatos visszaélésekről és korrupcióról az építőiparban. Gyerekcipőben jár az építésszabályozás Albániában, nincs olyan központi irányítás, ami megfelelő visszatartó erőt jelentene az illegális építkezés ellen, így arra sem, hová milyen tartószerkezeteket használva építkezhetnek. Az összedőlt épületek jellemzően a szabálytalan és hibás építési tevékenység miatt mentek tönkre. Már a kint tartózkodásunk alatt beszéltek arról, hogy a kormány felelősségre kívánja vonni az összedőlt épületek építőit. Nagyon fontos, hogy az építési szabályok megfelelőek legyenek és ehhez következetes ellenőrzés is társuljon. A jelenlegi tragikus helyzet már ezek hiányának a következménye.
– Nem egészen egy hete érkezett vissza, hogyan tudta emberileg feldolgozni az átélteket? Illendő ilyen esetben egyáltalán sikerélményről beszélni?
– Igen, sőt! Legnagyobb sikerként azt könyvelem el, hogy a helyi csapatokkal minden esetben nagyon jó emberi- és munkakapcsolatot tudtunk közösen kialakítani: kivétel nélkül minden esetben kikérték a véleményem, melyre erősen támaszkodtak. Szeretném kiemelni továbbá a Külügyminisztérium és a Tiranai Magyar Nagykövetség kollégáinak munkáját, akik minden támogatást megadtak ahhoz, hogy a munkánkat minél hatékonyabban tudjuk végezni.
