A Helsinkitől nem messze fekvő Vantaában hatalmas földalatti puffertároló épül a megújuló energiák számára. A szélenergiából származó többletenergiát például vízmelegítésre használják majd, amelynek hőjét szükség szerint a távfűtési hálózatba táplálják.
A finn fővárostól, Helsinkitől nem messze található Vantaa városa alatt „energiaátalakítási történelmet” írnak. 2028-tól, 140 méteres mélységben, 140 °C-os hőmérsékleten tárolják majd a vizet, nyomás alatt, hogy az ne párologjon el, hanem folyékony maradjon. A 720 millió liter víz, amelyet elsősorban az időjárás miatt időnként „feleslegesen” bőséges szélenergiával fűtenek majd, az illékony energia puffereként szolgál. Szükség esetén a tárolt hőt lehívják és a város távfűtési hálózatába táplálják. A Varanto, ahogy a projektet nevezik, a város közel 240 000 lakosának nagy részét hivatott zöld fűtéssel és melegvízzel ellátni. Ez lesz a világ legnagyobb hőtárolója, amelyet a Vantaan Energia épít, ugyanaz a cég, amely a helyi távhőhálózatot is üzemelteti. Három, egyenként 300 x 40 x 20 méteres barlangot robbantanak a város alatti sziklába. Ezeket szigetelőanyaggal bélelik ki, hogy a tárolt hő ne tudjon kiszökni a sziklán keresztül. Amikor a barlangok megtelnek, lenyűgöző 90 GWh-t fognak tárolni.
A szél- és napenergia egyre fontosabbá válik
„A szél- és a napenergia fontos technológiákká váltak a fosszilis tüzelőanyagokról a tiszta energiára való áttérésben” – nyilatkozta Jukka Toivonen, a Vantaan Energia vezérigazgatója. Az energetikai átmenet legnagyobb kihívása ennek a nem azonnal felhasználható energiának a későbbi felhasználásra történő tárolása. Sajnos az olyan kis megoldások, mint az akkumulátorok nem elegendőek; nagyméretű, ipari méretű tároló-létesítményekre van szükség.
Időnként több a szélenergia, mint az atomenergia
Varanto, amelynek építése idén kezdődik és 200 millió euróba kerül, könnyedén teljesíti ezt az követelményt. A vizet két hatalmas, egyenként 60 MW teljesítményű kazánban melegítik. Ezek csak akkor működnek, ha több áramot táplálnak a hálózatba, mint amennyit jelenleg el tudnak fogyasztani. Ez főként viharos időben történik. A generátorok ilyenkor teljes teljesítmény mellett mintegy 7000 MW-ot termelnek, ami jóval több áramot jelent, mint az ország öt atomerőműve. Ezek kapacitása mintegy 4400 MW. Jelenleg a szélerőműveket viharos időjárási körülmények között ideiglenesen le kell állítani, hogy ne terheljék túlságosan a hálózatot. A jövőben 120 MW-ot lehet majd átirányítani zöld hőtermelésre.
30%-ban fosszilis forrásokból
Finnország negyedik legnagyobb településén a legtöbb háztartás a város több mint 600 kilométer hosszú távfűtési hálózatához csatlakozik, amely a meleg vizet az egyes épületek hőcserélőihez szállítja. A hő átadása után a lehűlt vizet visszavezetik a termelőüzembe, és újra felmelegítik, hogy a ciklus újra kezdődhessen. A finn távfűtési hálózatokban a hő mintegy 30%-a még mindig fosszilis tüzelőanyagból származik. Ez az arány a barlangokkal tovább csökken.
Toivonen szerint a Varanto nagy lépés a hibrid fűtési rendszer felé. Egy ilyen rendszerben bármikor kiválasztható a legintelligensebb energiatermelési módszer, és a különböző energiaforrások teljes mértékben kihasználhatók, beleértve az ipari hulladékhőt is.
