Technikatörténeti érdekességek, műszaki-és mérnöki évfordulók 2022 februárjában.
50 éve kezdték építeni a tiszaújvárosi Olefin-1 üzemet
Tiszaújváros (hajdani Tiszaszederkény, majd Leninváros) múltja csupán néhány évtizedre nyúlik vissza, és erősen kötődik az ország második világháború utáni ipari fejlesztéséhez. A két folyó, a Sajó és a Tisza találkozásánál kedvezőek voltak a feltételek az energiaipar, a kőolaj-finomítás és különös tekintettel a vegyipar telepítésére. Az iparkörzet kialakítása sok ember számára ígért munkalehetőséget. Az ország minden részéről érkeztek családok, akik biztos és hosszú távú megélhetés reményében itt telepedtek le. A város születése kizárólag a Tiszai Vegyi Kombinát (TVK) létrejöttének köszönhető, a város története az elmúlt évtizedekben összekapcsolódott a vállalat történetével. Az eredeti tervekben PVC, nitrogén-műtrágya, szerves intermedierek és poliakril-nitrilszál gyártása szerepelt a Minisztertanács 1954. június 14-ei határozatában. Ezt követően 1954-55-ben a beruházási terveket számos alkalommal módosították és átcsoportosították, ezen viták során több alkalommal is felvetődött a Vegyi Kombinát építésének leállítása. A Vegyipari Minisztérium 1955. május 9-én a gyár Tiszapalkonya mellé telepítése mellett foglalt állást és ugyanazon év szeptember elején meg is kezdődik a kombinát építése. A TVK első működő egysége a Romániából érkező gáz fogadásához szükséges Gázüzem volt, amellyel párhuzamosan a központi szennyvíztisztító üzem is elkészült 1959-ben. A leendő műtrágyagyár nyersanyag ellátását biztosító földgázvezeték, amely a romániai Kissármásról indult, 1959. április 1-től üzemszerűen működött. Ez a vezeték biztosította a festékgyár földgáz igényét, majd 1964 őszétől a nitrogén-műtrágyagyár alapanyag szükségletét. A gázvezetékből és a gázfogadó állomásból álló üzemegység 1959. október 21-én kezdte meg üzemelését. A jellegzetes gáztartályokat a mai napig is idézi a TVK logója…
A polimerizációra alkalmas tisztaságú etilén előállítására tervezett Olefin-1 üzem megvalósításáról 1969-ben hoztak döntést. A döntéshez tartozott a magyar–szovjet kormányközi olefin egyezmény megkötése 1970. szeptember 15-én, és annak a 336 km hosszú etilénvezeték megépítésének eldöntése is, amely a Tiszaújvárosban megépített üzemet és a kalusi klórvinil gyárat köti össze. A petrokémiai vállalatnál az építkezést 1972. február 1-én kezdték, a termelés 1975-ben kezdődött. Az itt előállított etilénre és propilénre alapozva telepítették a későbbiekben a polietilén és polipropilén gyárakat, így lehetővé vált a műanyag alapanyag-termelés dinamikus fejlődése… (Fotó: Fortepan)
Rádiótechnikai fegyvernem napja február 6-án
Az először 1994-ben megtartott rádiótechnikai napon a szakemberek arra a bravúrra emlékeztek, hogy Bay Zoltán (1900-1972) magyar fizikus, feltaláló, az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. műszaki igazgatója, laboratóriumvezetője és neves szakemberekből álló kutatócsoportja 1946. február 6-án saját fejlesztésű radarral, – a világon akkor egyedülálló eljárással – megmérte a Föld és a Hold közötti távolságot. A feladat fizikai nehézségét az adja, hogy a radaregyenlet szerint a visszaérkező jel teljesítménye a távolság negyedik hatványával csökken, ezért a kb. 380.000 km-es Föld–Hold-távolságot oda-vissza megtett rádiójel annyira legyengült, hogy nem lehetett kiszűrni a zajból. Bay Zoltánék úgy oldották meg ezt a kérdést, hogy periodikusan ismétlődő jelsorozatot bocsátottak ki, a visszaérkező jeleket összegezték, és az így felerősödött jel mérhetővé vált. Mivel az adóberendezésük teljesítménye korlátozott volt, az impulzusok hosszabbításával növelték a kisugárzott energiát, de emiatt pontos távolságmérést még nem tudtak végezni. Ez a kiváló esemény tekinthető a magyar űrtevékenység kezdetének, valamint a rádiótechnikai fegyvernem napjának is.
130 éve született Proszt János vegyész
Budapesten, 1892. február 6-án született Proszt János (1892-1968) Kossuth-díjas vegyész, akadémikus, tanszékvezető egyetemi tanár, akinek jelentős szerepe volt a vegyész-felsőoktatás megszervezésében. Tudományos kutatásaiban az elektrokinetikus jelenségek kérdései és a szilikonok előállítása foglalkoztatták. Több szabadalmazott eljárást dolgozott ki a Grignard-reakció alkalmazására a szilikonok előállításainál. Elsőként foglalkozott Magyarországon polarográfiával. Módszert dolgozott ki a polarográfiás áram deriválására. Nyugdíjba vonulása után is tevékeny szerepet vállalt, dolgozott a Szervetlen és Analitikai Bizottságban, a Magyar Kémikusok Egyesületében; elősegítette a Vegyészeti Múzeum létesítését.
110 éve született Sasvári Kálmán fizikus
Hidason, 1912. február 7-én született Sasvári Kálmán (1912-2013) fizikus. Gimnáziumba Pécsett járt, egyetemet pedig Szegeden végezte, matematika-fizika tanári szakon. Az 1931-ben alapított szegedi Eötvös Loránd Kollégium első tíz diákja között volt. A kollégium igazgatója, Náray-Szabó István (1899-1972) fiziko-kémikus, egyetemi tanár örömmel fogadta laborjában az érdeklődő egyetemistát, itt kezdte el röntgendiffrakciós kísérleteit. Náray-Szabó István irányításával készítette el szakdolgozatát, majd doktori disszertációját, amelyet egy Ortvay Rudolf(1885-1945) fizikus, egyetemi tanár által kezdeményezett kiegészítést követően Budapesten védett meg 1938-ban. Ugyanebben az évben jött Budapestre, s lett a Műegyetem Kémiai Fizikai Tanszékére kinevezett Náray-Szabó tanársegédje, majd adjunktusa. A háború évei alatt ösztöndíjat nyert a berlini Collegium Hungaricumba, de a háború ellehetetlenítette az ottani munkát. Itthon egy fejlesztés alatt álló, Bay Zoltán-féle elektronsokszorozóval mért – a világon először – röntgensugár intenzitást. Eredményeit csak a háború után tudta – Papp Györggyelegyütt – publikálni. Náray-Szabó 1947-es elítélését követően Millner Tivadar (1899-1988) vegyészmérnök, egyetemi tanár segítségével került az Egyesült Izzóba, s mentette át oda a röntgenberendezést. 1952-54-ben Pócza Jenő (1915-1975) fizikus, egyetemi tanár hívására az ELTE-n tartott röntgendiffrakciós speciális előadásokat. 1957-től kezdve a meghurcolt Náray-Szabóval együtt a Magyar Tudományos Akadémia Központi Kémiai Kutatóintézetében kezdhették újra a közös munkát. 1959-ben sikerült új, modern berendezéshez jutniuk, és lehetőség nyílt arra is, hogy Cambridge-ben, Manchesterben, majd Pittsbutgh-ban tanulmányozza a legmodernebb technikát. 1993-ban szerezte meg az MTA doktora címet.
150 éve született Windisch Richárd kémikus
Győrben, 1872. február 12-én született Windisch Richárd (1872-1943) agrokémikus, szakíró, a műtrágyázás kérdéseinek szakavatott elemzője. 1895-től a kassai gazdasági- tanintézetben tanársegéd, 1898-ban a magyaróvári gazdasági akadémiához került, onnan 1900-ban Keszthelyre helyezték át segédtanárnak, majd keszthelyi akadémiai tanár volt. A különböző takarmányok elemzésével és tápanyagfelvételükkel foglalkozott. Szakcikkei főként a Kísérletügyi Közleményekben, a Természettudományi Közlönyben és a Magyar Chemiai Folyóiratban, műtrágyázási cikkei a Mezőgazdasági Szemlében jelentek meg.
210 éve született Bobics (Bubics) Károly mérnök
Alsólendván, 1812. február 13-án született Bobics (eredeti nevén Bubics) Károly (1812-1887) mérnök.
A gimnáziumot Veszprémben, Székesfehérvárott és Pesten végezte. 1833-ban Pesten mérnöki oklevelet kapott. Előzőleg pár hónapig, mint föld- és vízmérnök a Kapos-szabályozási királyi biztosságnál működött Beszédes József mérnök mellett, majd az Eszterházy hercegi uradalomban, mint mérnöksegéd, 1837-től pedig rendszeresített mérnöki állásra nevezték ki. Itt nem lévén megengedve a 30 évkor előtti nősülés, leköszönt és a Komárom megyei csicsói uradalomban előbb id. Zichy István grófnál, majd vejénél, Waldstein János grófnál, mint uradalmi mérnök nyert alkalmazást. Komárom megye 1847. január 27-én tiszteletbeli 1849 októberében pedig megyei rendes mérnökké nevezte ki. 1853-ban állami mérnök lett és Komárom költözött. december 19-én Bécsben kelt oklevéllel véglegesített császári és királyi mérnöki kinevezést nyert, melyben nevét hibásan Bobicsnak írták. Ettől az időponttól e nevet használja. Az alkotmányos magyar kormány helyreálltával magyar királyi folyammérnöknek nevezték ki s 1876. július 1-ig, nyugdíjazásáig szolgált, majd 1877-ben koronás arany érdemkereszt kitüntetést kapott.
125 éve született Árkos Frigyes mérnök
Pterle-ben, 1897. február 18-án született Árkos Frigyes (1897-1967) vaskohómérnök, a magyar kohászati vállalatok termelésirányító szervezetének kidolgozója. 1921-ben Sopronban szerzett mérnöki oklevelet. 1921-45 között a diósgyőri vasgyár mérnöke volt, ahol bevezette a Hollerith elszámolási rendszert. 1945 után az újonnan megalakult Iparügyi Minisztériumban dolgozott, majd 1948 végén az új Kohóipari Központ műszaki osztályának élére került. A vaskohóipar céltudatos fejlesztési irányelveinek kialakításában fejtett ki eredményes munkát. 1951–53-ban a Lőrinci Hengerműben, majd a százhalombattai Dunai Vasműben főmérnök, majd műszaki igazgató volt. Nyugdíjba vonulásáig (1964) a Kohászati Értékesítő Vállalat igazgatója volt. Nyugdíjasként is tovább dolgozott az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) kötelékében a hazai vaskohóipar távlati fejlesztésének tervein. A Kohászati Lapoknak 1957-től 1966-ig volt főszerkesztője.
120 éve született Tibor Mátyás csillagász
Szentmihályfalván (ma Šarišské Michal’any, Szlovákia) 1902. február 23-án született Tibor Mátyás (1902-1995) matematika- és fizikatanár, csillagász. 1920-ban belépett a jezsuita rendbe. Tanulmányait a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte, csillagászatból doktorált 1932-ben. 1936-tól 1940-ig a vatikáni obszervatóriumban, Castelgandolfoban dolgozott. Jelentős eredményeket ért el a Tejútrendszer szerkezetére vonatkozóan. Kettőscsillag- és kisbolygó-megfigyeléseket is végzett. 1940-től Kassán a Hittudományi Főiskolán matematikát és fizikát tanított, az 1945/46-os tanévben a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem csillagászati tanszékének asszisztense volt. 1947-től az 1950. évi államosításig a kalocsai Haynald-obszervatórium igazgatója volt. Itt újból csillagpárok mérésével foglalkozott. 1950-től a csillagászati munka minden lehetőségétől megfosztották. 1947-től a Szent István Akadémia tagja volt. 1992-ben a Magyar Csillagászati Egyesület tiszteletbeli tagjává választotta.
130 éve született Faller Gusztáv mérnök
Hegybányán, 1892. február 23-án született Faller Gusztáv (1892-1968) bányamérnök, földgázkutató. A selmecbányai Bánya- és Kohómérnöki Főiskolán 1914-ben szerzett mérnöki oklevelet. 1919-től a Nagyalföldi Magyar Királyi Bányászati Kutató Intézetben dolgozott, mint üzemi mérnök, 1922-től hivatalvezetőként a földgázkutató mélyfúrásokat irányította. 1938-tól az Ipari Minisztérium bányászati osztályán a bükkszéki olajbányászat, valamint a mezőkövesdi és a kőrösmezői olajkutatás referense volt. 1924-30 között ő vezette a Pávai Vajna Ferenc (1886-1964) geológus által kitűzött két hajdúszoboszlói mélyfúrást, s az utóbbi volt Európában az akkori egyik legmélyebb fúrás, melynek eredménye a 78 °C-os jódos-sós víz. Az 1929-34 között végzett két debreceni mélyfúrás eredménye a 63-65 °C-os jódos-sós víz volt. Ezek mellett még jó néhány mélyfúrás (Szeged, Karcag, Debrecen, Szolnok) irányítása fűződik a nevéhez, amellyel számos hazai gyógy- és meleg-fürdő kialakítását tette lehetővé. A Nemzetközi Mélyfúrási Egyesület dísztagjává választották. Élete végén főként a hévvizekből nyerhető geotermikus energia hasznosításának kérdései foglalkoztatták. Javaslatára létesültek az alföldi hévvízkutak mellett az első hévvizekkel fűtött kertészetek.
20 éve alakult a Magyar Mérnöki Kamara Történeti (Bizottság) Szakcsoportja
A Magyar Mérnöki Kamara (MMK) Elnökségének kezdeményezésére 2002. február 26-án alakult Történeti Bizottság három ösvényt jelölt ki, amelyen a munkáját elindította: 1. A Mérnöki Kamara szervezeti történetének feltárása; 2. A jeles, hajdani mérnökök emlékének ápolása, különös tekintettel kamarai munkásságukra; 3. A tevékenységi körébe tartozó infó-áramlás elősegítése.
110 éve született Vincze István matematikus
Szegeden, 1912. február 26-án született Vincze István (1912-1999) matematikus. Matematika-fizika szakos középiskolai tanárként végzett Szegeden 1935-ben, majd biztosítási matematikusként dolgozott. 1949-ben ő is alapító tagja volt a Rényi Alfréd (1921-1970) matematikus, egyetemi tanár kollegája által kezdeményezett matematikai kutatóintézetnek, ahol a statisztikai osztályt vezette egészen nyugdíjazásáig. Mellette a Budapesti Műszaki Egyetem (BME), majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) hallgatóit avatta be a matematikai statisztika rejtelmeibe. Ezt a tudományágat ő maga is számos új eredménnyel gazdagította. Kiterjedt nemzetközi kapcsolatai révén sok országba elvitte a magyar matematika jó hírét, de itthon is számos nemzetközi konferenciát szervezett. Több nemzetközi statisztikai folyóirat szerkesztőbizottságának volt tagja, száznál is több tudományos publikáció és tíz könyv szerzője, illetve társszerzője is volt.
Felhasznált irodalom:
- MMK Történeti (Bizottság) Munkacsoport: Magyar mérnökök évfordulói 2022-ben
Internet: mmk.hu/kamarai/historia - Évfordulóink a műszaki és természettudományokban
MTESZ Tudomány- és Technikatörténeti Bizottsága sorozatának egyes kötetei - História – Tudósnaptár – Természettudósokhoz kapcsolódó évfordulók
Internet: tudosnaptar.kfki.hu/historia - Nagy Ferenc szerk.: Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig
1997. – BETTER – MTESZ – OMIKK - Kenyeres Ágnes szerk.: Magyar Életrajzi Lexikon I-IV.
1967-1990. – Akadémiai Kiadó - Mérnöki évfordulók, emléknapok és programok – 2014. január 1-től havi bontásban
Internet: mmk.hu/kamarai/historia - Egyéb életrajzi és műszaki források
Készítette: Sipos László József villamosmérnök, minőségügyi szakmérnök
Magyar Mérnöki Kamara (MMK) Történeti (Bizottság) Munkacsoport tagja
