Csernobilban, 1986. április 26-án történt a békés célú atomenergia-felhasználás, nukleáris bázisú villamosenergia-termelés mindeddig legsúlyosabb baleseteinek egyike. Az akkori Szovjetunión belül az ukrán–belorusz határon létesült erőmű IV. blokkjának reaktorában bekövetkezett folyamat nemcsak környezetvédelmi, de világpolitikai szempontból is kiemelkedő jelentőségű eseménye volt a hidegháború utolsó éveinek. A nukleáris baleset Európa-szerte komoly – bár máig vitatott mértékű – egészségügyi veszélyhelyzetet teremtett, de a késő kádári korszak amúgy is ellentmondásos tájékoztatáspolitikájában is komoly működési zavarokat okozott.
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) és a Kronosz Könyvkiadó közös gondozásában megjelent „Ez a sugárzás nem ismer határokat” – Dokumentumok a csernobili katasztrófa magyarországi következményeiről című kötetben a csernobili erőműbalesethez kapcsolódó, zömmel több mint harminc évvel ezelőtt készült iratok találhatók. Az erőműről, a baleset okáról és lefolyásáról ma már széles körben hozzáférhetők az információk, viszont a korabeli magyar hivatalos szervek által keletkeztetett iratokat, melyek megvilágíthatják a baleset magyarországi reakcióit és hatását, eddig még csak részletekben publikálták. Cseh Gergő Bendegúz, Haász Réka, Katona Klára, Ring Orsolya és Tóth Eszter szerzők ezt a hiányt igyekeztek pótolni úgy, hogy az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában és a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában őrzött vonatkozó iratanyagból készült válogatást a pécsi kiadó révén közreadják.