A beregi és a szamos-krasznaközi megépítése után elkezdődött a Tisza-Túr árapasztó víztározó kivitelezése a Felső-Tisza térségében, a 35,8 milliárd forint értékű árvízvédelmi beruházás nyitórendezvényét szeptember 24-én tartották a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kisarban.
Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) főigazgatója az eseményen elmondta, az árvízi biztonságot érintő fejlesztések ezen a vidéken haladnak a legkövetkezesebben, az elmúlt tizenöt évben lépcsőről lépcsőre épültek ki az árvízvédelmet szolgáló fontos beruházások. A Tisza-Túr árapasztó tározó egy olyan „szelep” lesz, ami biztonságossá teheti a védekezést és alacsonyabb vízszinten el tud nyújtani egy esetleges árvizet – fogalmazott a szakember. Mint elmondta, a hihetetlenül szélsőséges vízjárású Tiszán gyorsan és hirtelen érkező árhullámok mellett egyre több figyelmet kell fordítani a vízhiányos és aszályos időszakokra is, ezért az árvízi programot előbb-utóbb át kell fordítani egy vízpótló és vízellátó programra. A 2015 novemberében elkészült, kisebb árhullámok levezetését segítő beregi tározó használata során már próbálkoztak a Tisza vizével feltölteni a térségi vízrendszereket, a Tisza-Túr tározó pedig napelemes szivattyútelepeivel részben már ki tudja elégíteni a környék vízigényét.
Láng István a következő évek fejlesztései között a vízügyi szempontból fontos új tivadari Tisza-híd megépítését, a Tisza és a Túr árvízvédelmi töltésfejlesztéseinek befejezését, valamint az államhatáron túli, kárpátaljai tározók megépítését és a töltések erősítését nevezte kiemelt fontosságúnak.
Bodnár Gáspár, a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója arról beszélt, a Felső-Tisza valamennyi folyója vízhiánnyal küzd, vízszintjeik a valaha észlelt legkisebb vízszintek közelében vannak, ennek ellenére bármikor, bármilyen nagyságú árhullám érkezhet a hegyvidéki vízgyűjtőkről. Tavaly 32 kilométer hosszban sikerült a töltéseket az előírt mértékre kiépíteni, a rendszer fejlesztése pedig a Tisza-Túr árapasztó tározó megépítésével komoly állomásához érkezett, hatása a Vásárosnamény alatti szakaszokon is érezhető lesz. A komplex rendszer képes lesz a nagyvizek és a vízhiányos időszakok kezelésére, utóbbi révén a Tisza vizét öntözésre és az értékes természeti területek vízpótlására is lehet majd használni – mondta az igazgató.
Az OVF és a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság konzorciumának megbízásában épülő, a Széchenyi 2020 programban megvalósuló tározót a magyar-ukrán határ közelében, a 491-es főút mentén mintegy 17 négyzetkilométeres területen építik meg. A létesítmény egy árhullám esetén 40-50 centiméterrel képes csökkenteni a töltések között a Tisza vízszintjét és körülbelül 42 millió köbméter víz tározható el benne.
A tározó és a hozzá kapcsolódó létesítmények megépítése mellett kialakítják az üzemeltetéséhez kapcsolódó infrastruktúrát, fejlesztik a hírközlési, vízrajzi-monitoring és vízgazdálkodási létesítményeket, magasépítményi rekonstrukciót végeznek és eszközöket vásárolnak. A munkálatok részeként 18 kilométer hosszban új tározótöltést építenek, több zsilipet és szivattyútelepet alakítanak ki, 7 kilométeren a meglévő töltéseket fejlesztik. Helyi védelmi központ, új gátőrház és védelmi raktár épül, a térségi vízrendszer rekonstrukciója során pedig több mint 46 kilométeren a csatornahálózat medertisztítását és iszapolását egyaránt elvégzik.
A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése programhoz tartozó, száz százalékban uniós és hazai forrásokból finanszírozott beruházás jelenleg körülbelül tizenöt százalékos készültségű és a tervek szerint 2022 júniusára készül el. (MTI)
