3° C
Ma 2024. november 21., csütörtök, Olivér napja van.
3° C
Ma 2024. november 21., csütörtök, Olivér napja van.

Bejelentkezés

e-Mérnök Rendszer



Letöltés
MMK Középtávú stratégia
2021-2025


Főoldal 5 kamarai hírek 5 Építők Napja 2024

Építők Napja 2024

jún 11, 2024 | kamarai hírek, kiemelt kamarai hírek

Június első vasárnapja hagyományosan az Építők Napja. Idén június 7-én, a kőbányai Lechner Rendezvényközpontban, az egykori téglagyár helyén került sor az ágazatban dolgozók köszöntésére és a kimagasló szakmai teljesítmények elismerésére. Az ünnepi rendezvény levezető elnöke Wagner Ernő, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke volt.

Az oximoron egy olyan retorikai-stilisztikai kifejezőeszköz, ahol két egymásnak gyökeresen ellentmondó fogalom kovácsolódik egybe. Napjaink építésgazdasági állapotát is leginkább ilyen paradoxonnal lehet jellemezni – szögezte le megnyitóbeszédében az MMK elnöke. „Egyfelől olyan igazgatási, jogszabályi változások folyamatának vagyunk részesei, melyekre évtizedek óta vágyott a szakma, másfelől viszont ezek a változások egy korántsem ideális gazdasági környezetben zajlanak le. Nagyon fontos lenne, hogy ez a két folyamat esetünkben ne költői képként forrjon egybe, hiszen az az együtt állas, aminek most tanúi vagyunk, csak a véletlen műve. Magyarországon jelenleg több mint 85 ezer építőipari vállalkozás működik. Közülük nem kevés nulla létszámmal, vagy 1-2 fővel. Ez nyilvánvalóan a minőség rovására megy. Ausztria hasonló nagyságú ország, és ők beérik 36 ezer építőipari vállalkozással. Van mire szerénynek lennünk. Hiszem azt, hogy ez a helyzet pillanatnyilag a szakmai befektetők által tulajdonolt vállalkozások számára nem több, mint purgatórium. Olyan tisztítótűz, amely tényleg megerősíti az arra érdemeseket. Biztos vagyok abban, hogy az új jogi szabályozás is ezt célozza meg” – mondta Wagner Ernő, hozzátéve, hogy vannak jelek arra nézve, hogy jó úton járunk. „Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy a beruházási törvényt és a nem szép nevű építészeti törvényt már a születésüktől fogva próbálják megfúrni. Szerencsére a szakmai szervezetek ennek aktívan ellenállnak. Szerintem – és nem vagyok egyedül ezzel a véleménnyel – a közbeszerzési törvényen változtatni kell, azt szakmaibbá kell tenni. Ezt kívánja a társadalom érdeke. Tudomásul kell venni, hogy ez egy szakmai feladat, ahol a jog nem lehet cél, hanem eszköz. A tiszta verseny, az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmódhoz való jog eszköze. A szakmai szervezetek javaslatai az új beruházási törvényhez mind ezt a célt szolgálták. Ilyen volt például az egyenértékűség kérdése vagy az egységes szerződéses feltételek igényének megfogalmazása. Nem örülünk annak, hogy a Ptk diszpozitivitásának álruhájába csak és kizárólag egy irányba szeretnék néhányan elmozdítani a beruházások megvalósítása során a követelményeket, ha egyszer a törvény céljai sem ezek. Nem örülünk annak sem, hogy az egyenértékűség szakkérdéséből jogi kérdést akarnak fabrikálni. Nem örülünk annak, hogy lassan odáig jutunk, hogyha szög helyett csavart használunk vagy rózsaszín kapcsoló helyett fehéret akarunk beépíteni, akkor ahhoz szerződést kell módosítani. Ennek a kérdésnek van olyan vetülete is, amely néhány évvel visszaveti az innovációt, illetve nem hasznosítja a kivitelező szervezetekben is meglévő szaktudást. Ne feledjük, néha a tervezés és a kivitelezés között évek telnek el. Tizenöt évvel ezelőtt hiba volt nem kompakt fénycsöves lámpatesteket betervezni, tíz évvel ezelőtt hiba volt őket beépíteni. Örülünk viszont annak, hogy a szaktárcával ezekben a kérdésekben a jelek szerint messzemenőleg egyetértünk. A mi dolgunk az, hogy ha már új törvényeket kaptunk, annak a vívmányait óvjuk, és képviseljük együtt minden fórumon. És félreértés ne essék! Ez nem csak a mi szakmánk érdeke, hanem egyúttal közérdek is – még akkor is, ha ez utóbbi csak látens módon jeleníthető meg” – vélekedett az országos köztestület irányítója. Wagner Ernő úgy fogalmazott: legutóbb a közbeszerzési tanács ülésén teljesen magára maradt az összeférhetetlenség kérdéskörében. Véleménye szerint az új útmutatóval sokan megoldhatatlan helyzet elé kerülhetnek. „Teljesen természetes, hogy tiltakoznánk az ellen, hogy a tervező és a kivitelező bármilyen módon összefonódjon, de komoly aggályokat vet fel, hogy az új javaslat szerint közepes mértékű beruházás esetén egy közepes tervezőszervezet révén közel ezer összeférhetetlen személy keletkezhet. Szélsőséges esetben, ha egy tervezővállalkozás titkárnőjének a férje egy kivitelező szervezetnél dolgozik, akkor ez utóbbi, csak nagy nehézségek árán lehet ajánlattevő. Tudom, a helyzeteket egyenként kell mérlegelni. De vajon mennyit mérlegel egy katona a fronton? Mennyit mérlegel egy tanácsadó, ha a bírság rémképét előrevetítő útmutató áll a rendelkezésére? Magyarországon mintegy 17 ezer felelős műszaki vezető van. Ezt a számot vessük össze a 80 ezres nagyságrendű kivitelező szervezettel! Nyilvánvalóan nehézségbe ütközik a felelős műszaki vezetők folyamatos biztosítása, miközben ezt még tetézi az is, hogy a műszaki vezetők jelentős hányada egyben tervező is – tehát, ha úgy tetszik, bizonyos fokig összeférhetetlen.”

A műszaki ellenőrökről szólva a kamarai vezető kijelentette: tevékenységüket a jövőben nem végezhetik felelősségviselés nélkül, nem lehetnek elvtelenek, nem tehetik meg következmények nélkül azt, hogy a szakmaiság minimumának mellőzésével foglaljanak állást és döntsenek emberek, cégek sorsáról. „Biztosíthatok mindenkit arról, hogy a műszaki ellenőrök egy része által képviselt gyakorlat 2025. január elsejével lezárul. A jövőben a hibajegyzékek készítését nem lehet diákokra bízni, nem lehet egyszerre élvezni a használatba vételi engedély előnyeit és egyben megtagadni a műszaki átadást. Ez súlyos etikai vétség, és ha kell hivatalból fogunk etikai eljárásokat kezdeményezni, mert a mérnök csak úgy képviselheti megrendelője érdekét, hogy nem sért szakmai szabályt” – húzta alá Wagner Ernő.

Lánszki Regő köszöntőjében arra emlékeztetett, hogy az építés egyidős az emberiséggel, az Építők Napján pedig nem csak egy szakmát, hanem az egyetemes emberi kultúra egyik legrégebbi, a mindennapjainkat leginkább meghatározó elemét, magát az építést ünnepeljük. „Közel százharminc éve, hogy a magyar építők megszervezték saját érdekvédelmi és szakmai szervezetüket, miközben a magyar épített kultúra ekkora, a sokszor felidézett 1897-es első építőmunkás kongresszus idejére már európai színvonalú lett. Amikor azonban az építés jelentőségét, vagy az építészet színvonalát hangsúlyozzuk, nemcsak a múltról kell beszélnünk. Mindezt visszatükrözte a Nemzetközi Ingatlanszövetség, a FIABCI múlt heti szingapúri kongresszusa, ahol az ingatlanfejlesztéseket, megvalósult beruházásokat elismerő különböző kategóriákban három magyar arany és egy ezüstérem született, ami kiemelkedő eredmény, különösen, ha hozzátesszük, hogy amióta részt veszünk ebben a megmérettetésben, Magyarországnál több elismerést egyetlen európai ország sem kapott. Jogosan mondhatjuk, hogy olyan szakma ünnepén vagyunk, amelynek képviselői világszínvonalú teljesítményre képesek. Nekünk, az építésügyért felelős minisztérium dolgozóinak az a feladatunk, támogassuk a szakmát, hogy ezek az eredmények megszülethessenek, és a mai építők számára olyan szakmai környezetet biztosítsunk, melyben tovább gyarapíthatják a nemzetgazdaságban is meghatározó építő kultúránk hagyományait. Mindannyian láthatjuk a nemzetközi politikai és gazdasági körülményeket, de ebben a helyzetben is küzdünk azért, hogy a magyar építőipari vállalkozásoknak és a szakembereknek munkát biztosítsunk, és nemcsak itthon, hanem külföldön is” – fogalmazott az építészeti államtitkár.

Mindig irigyeltem azokat, akik építenek, hiszen mi jogászok mindössze papírokat gyártunk – jelentette ki dr. Rétvári Bence. „Gyerekkoromban sokat jártunk Aradra, ahol a dédszüleim házában egy megsárgult fényképet láttam az aradi hídról, ami alatt ott álltak a szerkezet tervezésében és kivitelezésében részt vevő emberek, a híd pedig tele volt megrakott szekerekkel és teherautókkal. Anno megoldották, hogy nem kellett felelősségbiztosítást kötni, nem voltak szabványok, hanem az építők odaálltak az elkészült műtárgy alá, és ha rosszul építették meg, a nyakukba szakadt” – emlékeztetett a Belügyminisztérium miniszterhelyettese. Rétvári Bence rövid köszöntőjében külön is köszönetet mondott azoknak a szakembereknek, akik az elmúlt időszakban különböző árvízvédelmi és vízépítési fejlesztések megvalósításán dolgoztak, valamint azoknak, akik kilencven vidéki kórház és több mint ötven rendelőintézet modernizálásában, részleges vagy teljes felújításában vettek részt.

A kormány célja, hogy 2030-ra Magyarország legyen az Európai Unió öt legélhetőbb országának egyike, ehhez pedig leginkább az életminőség növelésére van szükség – húzta alá köszöntőjében a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium miniszterhelyettese. Dr. Latorcai Csaba közölte, ebben stratégiai partnereik az építés területén dolgozók, akiknek azonban a munkájuk kiteljesedéséhez, és így a kormányzati célok megvalósításához is forrásokra van szükségük. Mint kiemelte, Magyarország számára a mostani európai uniós fejlesztési időszakban csupán a Terület és település fejlesztési operatív programon belül 1962 milliárd forint jár, ehhez képes 800 milliárd forint áll rendelkezésre, a kormány ugyanakkor elkötelezett abban, hogy a hiányzó, az országot megillető forrásokat haza hozzák és minél hamarabb az önkormányzatok és azokon keresztül az építőipar számára rendelkezésre bocsássák, hogy „közös erővel építsük és fejlesszük Magyarországot” – fogalmazott. A rendezvényen megjelent építőipari szakemberekhez fordulva kijelentette: „számítunk önökre, önök is számíthatnak ránk”.

Dr. Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára beszédében azt hangsúlyozta, hogy 2022-ben Magyarország energiaszámlája 17 milliárd euró volt, békeidőben ez mindössze 7 milliárd, vagyis mintegy 10 milliárd eurónyi, 4 ezer milliárd forintnyi extrapénzt fizettünk ki a 2020-as évhez képest. „És ha ez nem lenne elég drámai, 2022-ben 200 milliárd euróval többet fizetett Európa az energiáért, mint két évvel korábban. Reméljük, csitulóban van a válság, bár a mi állításunk az, hogy energiaárak nem fognak visszaállni a krízis előtti szintre, fel kell készülnünk egy tartósan magas árkörnyezetre.” Czepek Gábor elmondta: a szaktárca az elektrifikációban hisz, abban, hogy középtávon a villamosenergia lesz a fő energiahordozó. „A mai 43 TWh fogyasztásunk 2030-ra elérheti a 60 TWh-át, a szuverenitás jegyében pedig az energiapolitikánkat a nukleáris- és a napenergia kettősére alapozzuk. Paks I üzemidejét meghosszabbítjuk, 2032-2037 között jár le a 2000 MW-os atomerőműi blokkok üzemideje, ezt újabb húsz évre, a 2050-es évek elejéig tervezzük meghosszabbítani, ezen kívül a 2030-as évek elejére a Paks II beruházásnak el kell készülnie. A másik fő célkitűzésünk a napenergia-termelés elterjesztése, jelen pillanatban 6 ezer MW-nyi beépített kapacitás működik Magyarországon. Szintén az építőipar teljesítményét dicséri, hogy 2010 óta épült, száz négyzetméternél nagyobb lakóingatlanok több mint negyedén van már napelem. Az államtitkár hozzátette: a jövő energetikai kérdése és egyúttal Achilles-sarka a kiegyenlítés kérdése, mert minden időben biztosítani kell a termelés és a fogyasztás közötti egyensúlyt. „Sok utópisztikus elképzelés kering Európában is, de jelenleg három olyan eszköz és technológia létezik, amik valóban segítenek a kiszabályozásban: a gázüzemű erőművek, az akkumulátorok és szivattyús-tározós erőmű” – magyarázta. „A magyar energiapolitika mindháromra hangsúlyt fektet, 2027-ig 1500 MW-nyi gázüzemű erőművet építünk a Mátrában és a Tiszánál, vizsgáljuk egy 600 MW-os szivattyús-tározós erőmű építésének lehetőségét, illetve az akkumulátoros tárolás a záloga annak, hogy Magyarország ennek az innovatív technológiának a birtokában legyen. De nem elég hatékonyan energiát termelni, hatékonyan kell felhasználni is, ebben pedig óriási tartalékok rejlenek a hazai épületállományban.” Czepek Gábor végül arról számolt be, hogy júliusban hirdetik meg az otthonfelújítási programot, amely az 1990 előtt épült családi házak felújítását szolgája. Ingatlanonként 6 millió forintos támogatás kapható, amely vissza nem térítendő támogatásból és kamatmentes hitelből áll. A program több mint 130 milliárd forint megrendelésállományt biztosít a hazai építőiparnak.

Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke arról tájékoztatta az ünnepi rendezvény résztvevőit, hogy az építőipar jelenleg 380 ezer ember foglalkoztat, az értéklánc többi részével – anyaggyártók, kereskedők, tervezők – együtt azonban csaknem 500 ezret. Elmondta, hogy a hazai ágazat egy évben 25 ezer lakás felépítésére és több mint 200 ezer felújítására képes, ezért már nagyon várják a programot. Az építőipari értéklánc az országban évente 8000 milliárd forintnyi érték megteremtésére képes. Az ÉVOSZ elnöke példaként említette, hogy tavaly Budapesten világszínvonalú létesítményeket adtak át – ilyen volt a Nemzeti Atlétikai Stadion és a felújított Lánchíd, az idén átadott mérnöki műtárgyak közül pedig a Kalocsa-Paks új Duna-híd. „Az igényes megrendelők új elvárásokat fogalmaznak meg, ami a fenntartható, körforgásos, innovatív, energiatakarékos, zöld és környezetbarát jelzőkkel írható körül. Ezekhez az építésgazdasági értéklánc minden szereplőjének összehangoltan kell alkalmazkodni. Ma már a kormányzati oldal is elkötelezett a BIM bevezetése mellett, ettől az évtől tervezi a nagy értékű állami beruházások BIM alapú előkészítését és megvalósítását. Ezzel egy új kaput nyit ki az építőipar számára, szintet lépve a minőség irányába. Minőségi megrendelő nélkül nincs minőségi építőipar” – hangsúlyozta Koji László. Az ágazat 2024-ben is új kihívások előtt áll. Csökkenő munkalehetőségek mellett kell a hatékonyságot növelni, a képzett munkaerőt megtartani. Az előregyártott modern építési termékek, az új technológiák és a digitalizáció egyszerre jelentenek kihívást a megrendelőknek, az építési beruházások megvalósítóinak és az üzemeltetőknek egyaránt. Meg kell felelni az új megrendelői tudásigényes elvárásoknak! Olyan fenntartható építésgazdaságra van szükség a jövőben, ahol csökken a fajlagos energiafelhasználás, az épített környezet széndioxid-kibocsátása, az építési hulladékokat újrahasznosítjuk, innovatív építőanyagokat használunk.

A rendezvény második felvonásában kitüntetések adására került sor. Miniszteri elismerő okleveleket adott át Lánszki Regő és Rétvári Bence, illetve Tóth Péter, az MMK Építési Tagozatának elnöke is, aki több évtizedes kimagasló szakmai tevékenysége, valamint a mérnöktársadalom és az építési szakmai szervezetek munkájának eredményes koordinálásában végzett példamutató munkájának elismeréséül Zsigmondi Andrásnak nyújtotta át a szakmai tagozat által alapított Kardos Andor-díjat.

kamarai hírekkiemelt kamarai hírek

Műszaki Értelmiség Napja, Debrecen

A Hajdú-Bihar Vármegyei Mérnöki Kamara – a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Kar, valamint a Magyar Tudományos Akadémia DAB Műszaki Szakbizottsága közreműködésével – a Magyar Mérnöki Kamara védnöksége alatt október 15-én konferenciát...

kitekintő

New Yorkban lebegő úszómedencét építenek a Brooklyn hídnál

Hamarosan egy különleges úszómedence lesz New York új attrakciója, melyet a 35-ös mólónál építenek meg Manhattan Lower East Side-ja közelében, a Brooklyn hídnál. Ám a megvalósítás előtt a biztonságos úszás megteremtése érdekében, a város az állammal közös...

digitális mérnök újság


Mérnökigazolvány
Kamarai kedvezmények


Keresés

Melyik kategórián belül szeretne keresni?(Kötelező)