Zarándy Pál
Az internetes médiából (index.hu, 444.hu) értesültem arról, hogy Az LMP klímaügyben és környezetvédelemben öt témában kezdeményez népszavazást. Az energetikában valamelyest tájékozott mérnökként elgondolkodtam azon, hogy a kérdéseket felelős politikus ily módon felteheti-e, illetve, hogy a laikus „népszavazó” rendelkezik-e az azok felelős (nem érzelmi) megválaszolásához szükséges ismeretekkel. Írásomban kételyimnek adok hangot, remélve, hogy a kedves olvasót is továbbgondolásra késztetem. A feltett kérdéseket az alábbiakban szó szerint, vastag betűkkel idézem, de eltekintek a kezdeményezőnek a kérdésekhez fűzött kommentárjainak pontos idézésétől. Ezek megtalálhatók, többek között az idézet honlapokon.
Az öt kérdés:
• Egyetért-e Ön azzal, hogy az állami szervek a széndioxid-kibocsátásra közvetlenül vagy közvetve kiható minden döntési javaslatról az éghajlatváltozásra gyakorolt hatás vizsgálata alapján döntsenek?
Megjegyzések, kérdések: Mi az a „minden”és mi „az éghajlatváltozásra gyakorolt hatás”. Az állami szerveknek nap mind nap rengeteg döntést kell előkészíteniük és meghozniuk. Például az egészséges életmód, az életkor meghosszabbítását vagy a családok támogatását érintő ügyekben. A kérdést feltevők ideológiája szerint az éghajlatváltozásnak számottevő antropogén eredetű oka van. Az életkor meghosszabbítására irányuló törekvések e szerint hatást gyakorolnak az éghajlatra. Ilyenkor is indokolt lenne a hatásvizsgálat? Ki értékelné a vizsgálatot? Egy tömegsport-rendezvény résztvevői – lásd Budapest Marathon – megnövelik CO2 kibocsátásukat. A rendezvényt támogató döntést meg kellene előznie hatásvizsgálatnak? Tartok tőle, hogy a vizsgálat szükségességének megítélése és az eredmények értékelése a mindenkori ellenzék és a mindenkori kormány politikai viszonytól függene. A politikai obstrukció lehetőségei bővülnének, a klíma kedvező befolyásolásának esélyei pedig egyáltalán nem.
• Egyetért-e Ön azzal, hogy 2022. január 1-jét követően Magyarországon kizárólag megújuló energiaforrásból termelt villamos energiát előállító erőművek létesítése legyen engedélyezhető?
Megjegyzések, kérdések: Először is, tisztázni kellene, hogy a kérdező melyik energiaforrásokat tekinti megújulóknak. A leegyszerűsített és szándékosan manipulált világkép szerint a nap és szélenergia. A zöldmozgalmak ízlése szerint sorolódik ide a biomassza (ennek is sok változata van), a földhő, a vízenergia és az egyéb módon nem hasznosítható hulladék, valamint a szennyvíz-iszap. Leszögezem, hogy különbséget kell tenni a megújuló (nap, szél) és a bizonyos korlátok között és feltételek mellet megújítható energiaforrások (pl. biomassza, földhő) között. A kérdés a villamos termelő erőművekre vonatkozik, a hőtermelésre nem. Az én kérdésem, hogy a kapcsoltan hőt és villanyt termelő – igen jó hatásfokú, és ezért kívánatos – egységek létesítését tiltaná-e a határozat. Tiltaná-e továbbá azon földgáz üzemű erőműveket, amelyekre éppen az időjárásfüggő villamosenergia-termelő részarányának növekedése miatt lenne szükség, a rendszer szabályozhatósága érdekében? A tiltás hatására megnőne a villamosenergia-import részaránya (olyan erőművekből, amelyek az LMP osztályozása szerint nem „klímabarátok”). A tiltás eredményeként előálló hiány, rövidtávon, nem lenne pótolható megújuló erőforrásokkal. Romlana a villamosenergia-ellátás biztonsága. A megújulók támogatói elhallgatják azt a tényt, hogy a közgazdasági hatásokon (áremelkedés, támogatási források iránti igény növekedése) és az ellátás biztonsági kockázatokon túlmenően, a szóba jövő megújuló források részarányának számottevő növekedése a villamosenergia-rendszerben nagymértékben növelné annak környezeti „lábnyomát”. A megújuló forrásokat hasznosító villamos energiát termelő berendezések hatásfoka és az erőforrások energiasűrűsége nagyon alacsony. Az értékesíthető villamos energia mennyiségére vonatkoztatott, az életciklusuk során felhasznált anyag- és energiamennyiség igen nagy.
• Egyetért-e Ön azzal, hogy 2030. január 1-jét követően Magyarországon kizárólag megújuló energiaforrásból termelt villamos energiát előállító erőművek működése legyen engedélyezhető?
Megismételem az előző javaslathoz tett megjegyzéseimet és kérdéseimet azzal, hogy Magyarország villamosenergia-ellátása közép- és hosszú távon sem oldható meg kizárólag megújuló forrásokra alapozva. Ilyen kötelezettséget az energia ellátásért felelős kormány nem vállalhat. A javaslat felelőtlen populizmus. Megjegyzem, az EU parlamentje és bizottsága a dekarbonizációt célzó elkötelezettségük mellet stratégiájuk részének tekintik a nukleáris alapú villamosenergia-termelés fenntartását, ami, ugyebár, nem tekinthető megújulónak.
• Egyetért-e Ön azzal, hogy 2025. január 1-jét követően nem visszaváltató csomagolószerként műanyag – a teljes egészében megújuló forrásból származó alapanyagból készült biológiai úton lebomló műanyag kivételével – ne legyen felhasználható és forgalomba hozható?
A javaslat nem közvetlenül energetikai kérdés, nem szólok hozzá.
• Egyetért-e Ön azzal, hogy az állami vagy önkormányzati tulajdonban álló közlekedési társaságok fosszilis üzemanyaggal működő járműveket utas szállítási célra ne szerezhessenek be?
Megjegyzésem: a javaslatnak kizárólag a helyi légszennyezés vonatkozásában van értelme, amennyiben a villamosenergia-ellátás biztonsága megoldott. Az éghajlatváltozáshoz, mint globális problémához, nincs köze a javaslatnak. A villamosenergia-rendszer karbon semlegessége nem a helyi közlekedés kérdése, hanem annak, hogy milyen a villamosenergia-termelés forrásösszetétele. Jóllehet, a települések levegőtisztaságának javítását fontosnak tartom (a közlekedés mellet a hőtermelés és az egyedi fűtés is nagyobb figyelmet érdemelnének), egy általános, az önkormányzatok hatáskörét a mindenkori helyi viszonyoktól függetlenül korlátozó döntés felvetését nem indokolt. Érdemes még várni a technológiák fejlődésére (tisztán elektromos hajtások, hidrogén, mint üzemanyag, tüzelőanyag cellák.)
Összefoglalva: Az energetikai, ezen belül a villamosenergia-ellátás tervezése akár rövid- akár hosszabbtávon szakértemet igényel. Elengedhetetlen a lehetőségek és kockázatok, valamint a folyamatosan változó társadalmi és környezeti hatások, valamint a technológiai lehetőségek komplex, szakszerű elemzése. Ez nem pótolható politikai szómágiával. Nem szabad a laikus közvélemény számára olyan kérdést feltenni, ami bizonyíthatóan valótlan állításokat tartalmaz. Ilyen az az általános felvetés, hogy Magyarország villamosenergia-ellátása alapozható kizárólag megújuló forrásokra.
A javaslatok rejtetten azt is feltételezik, hogy ami villanyt itthon nem tudunk megtermelni (fosszilis, nukleáris és megújuló forrásokból), az majd beszerezhető importból. Ez nem garantált, sem az energia, sem a tartalékkapacitások vagy a tároló képességek vonatkozásában.
A „megújuló források”, mint hívó szó, szintén csalóka és félrevezető. Tisztázni kellene, hogy a kérdező mit ért ez alatt. A nap és a szél tőlünk függetlenül, tényleg „megújulnak” (már amikor rendelkezésre állnak), a biomassza (fa, szalma, biogáz…) nem megújuló, hanem, bizonyos korlátok között megújítható, amennyiben felelősséget viselünk a környezet iránt. (Emlékeztetőül: környezetvédők kemény politikai támadásokat indítottak egyes, tűzifát és szalmát tüzelő erőművek ellen. A politika volt-e a cél, vagy a klímaváltozás miatti aggodalom?) A földhő is csak korlátosan vehető igénybe a mindenkori helyi geológia viszonyok függvényében. Magyarországon villamosenergia-termelésre gyakorlatilag számottevően nem alkalmazható. A kérdést megfogalmazók szerint megújuló forrás igénybevételének számít-e az egyéb módon újra nem hasznosítható hulladékok energetika hasznosítása? (Szerintem igen, bár a villamosenergia-rendszer szempontjából nem képvisel jelentős kapacitást.)
A kérdések úgy vannak megfogalmazva, mintha a szimpatikus és szerethető megújuló források alkalmazásának nem lenne, vagy elhanyagolható lenne a „környezeti lábnyoma”. Ez nem igaz. A megújulókat hasznosító villamosenergia-termelő egységek (naperőművek, szélerőművek) terület, anyag- és energia felhasználása életciklusuk során (előállítás, üzemeltetés, lebontás, ártalmatlanítás), az élettartamuk során megtermelhető villamos energia mennységére vonatoztatva többszöröse például az atomerőművekének, és akkor még nem beszéltünk az időjárás függő megújulók rendszerszintű alkalmazásához szükséges tárolókról. A válaszadók, az esetleges „népszavazók”, ezt nem tudják, és nem látják át, a hatásokat nem képesek mérlegelni. Nem volna jó a mindenkori kormányok kezét megkötni rosszul feltett kérdésekre adott rossz válaszokkal a stratégiaalkotásban és tervezésben.
