Magyarország az augusztus végi határidőre benyújtotta a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv REPowerEU önálló energetikai fejezetére vonatkozó javaslatát. A programelemek az energiaszuverenitás erősítése és a kiegyenlített energiaátmenet érdekében vázolnak fel stratégiai, szabályozási és beruházási terveket – közölte az Energiaügyi Minisztérium (EM) szeptember 1-én.
A több mint 2300 milliárd forint összértékű fejlesztések elsősorban a villamosenergia-hálózat korszerűsítését, az ipar zöldítését, a geotermikus energia szélesebb körű hasznosítását, a zöld gazdaságban foglalkoztatható szakemberek képzését és az energiahatékonyság javítását célozzák. A REPowerEU fejezetben helyet kaptak az energetikai digitalizációt, a vállalkozások elektromos járműbeszerzéseit és a hazai e-töltőinfrastruktúra további bővítését szolgáló beruházások is – emelte ki közleményében a tárca. A minisztérium felidézte, hogy az Európai Bizottság az orosz-ukrán háború okozta nemzetközi energiaválságra reagálva terjesztette elő a REPowerEU tervet. A tagállamok Helyreállítási és Ellenállóképességi Terveiket REPowerEU fejezetekkel egészítik ki, amelyek új vagy kibővített intézkedéseket, beruházásokat tartalmaznak főként az energiamegtakarítás elérése, az energiaellátás diverzifikálása, a megújulók térnyerésének felpörgetése érdekében. Az Energiaügyi Minisztérium a tervek szerint intézkedéseket tesz a többi között az energiaközösségek kibővítésére, az energiatárolás elterjedésére, a biogáz, biometán szélesebb körű hasznosítására. A szabályozási eszközök mellett fejlesztési támogatás is élénkítheti a földhő és a hidrogén hazai alkalmazását.
A beruházások közül a legnagyobb forrásmennyiség a villamosenergia-hálózat korszerűsítésére jut. A megújulók biztonságos rendszerbe kapcsolását hagyományos és intelligens hálózatfejlesztések szolgálják kapacitásbővítéssel, a működési megbízhatóság javításával. Ötven új meteorológiai állomás telepítésével készülhetnek pontosabb időjárás-előrejelzések a naperőművi termelés eredményesebb becsléséhez. A javaslat a hazai ipari parkok számára lehetőséget teremthet arra, hogy energiafelhasználásuk zöldítésével nagyobb mértékben legyenek képesek az önellátásra. A zöld gazdaság a gyártókapacitások megteremtésével, tiszta technológiák alkalmazásával, a szakemberek átképzésével járulhat hozzá egyszerre az energetikai-klímavédelmi és a növekedési-versenyképességi törekvések valóra váltásához.
A vállalkozások, középületek és lakóingatlanok energiahatékonyságának javítása éves szinten összesen 343 gigawattórával csökkentheti a primerenergia felhasználását. A környezetkímélő és energiatakarékos vasút üzembiztonságát, szolgáltatási színvonalát a Szeged-Röszke vonal villamosítása, hét vidéki alállomás berendezéseinek cseréje, felújítása emelheti.
Az EM jelezte: a nyáron társadalmi egyeztetésre bocsátott változathoz képest a benyújtott tervezetben újdonságként jelenik meg az energetikai digitalizáció támogatása. E beruházási csomag az iparág 35 cégénél növelheti a szolgáltatások biztonságát, erősítheti informatikai eszközellátottságukat. A fejlesztések az integrált digitális csatornák kiépítésével, korszerűsítésével járulnak hozzá az ügyfelek kényelméhez, egyszerűbb és gyorsabb ügyintézéséhez.
A tiszta és csendes e-autózás további térnyerése érdekében a tervek szerint elektromos járművek beszerzéséhez kaphatnak támogatást hazai vállalkozások. Az elektromos autózás elterjedését ösztönzi továbbá, hogy több mint száz új állomással gyarapodhat a magyarországi e-töltő-infrastruktúra, az elektromos nehézgépjárművek számára is megteremtve az átjárhatóság feltételeit.
Az Európai Bizottság és Tanács már korábban elfogadta Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervét (RRP). Az RRP közel 2300 milliárd forintos, vissza nem térítendő forráskeretéből 460 milliárd forintot meghaladó értékben valósulnak meg egyebek mellett a hálózatfejlesztést, a megújuló energiatermelés és -felhasználás fokozását célzó beruházások. A Helyreállítási Tervet kiegészítő REPowerEU fejezetben Magyarország ezen felül további 1750 milliárd forintos fejlesztési keretre nyújtott be javaslatot. Az uniós forráshoz kapcsolódó önrésszel együtt ez összesen több mint 2300 milliárd forint összértékű energetikai beruházásokat alapozhat meg. A kormány döntése szerint az 1461 milliárd forintos (3,9 milliárd eurós) RRF hitel főként az energiaátmenet sikeres végrehajtására fordítandó. A REPowerEU tervezetben előirányzott fejlesztések nagyobb részben ennek terhére valósulnának meg – ismertette közleményében az EM. (MTI)
