Santa Barbarában elhunyt Pavlics Ferenc NASA-díjas gépészmérnök, kutató, az 1971-ben a Hold felszínét kutató holdjármű, a Lunar Rover tervezője – közölte honlapján a BME.
Pavlics Ferenc 1928-ban született a Vas megyei Balozsameggyesen (ma Meggyeskovácsi). Szombathelyen érettségizett a Faludi Ferenc Reálgimnáziumban. 1946-1950 között a Budapesti Műszaki Egyetem (akkor József Nádor Műegyetem) Gépészmérnöki Karának Gépgyártás-technológia Tanszékén tanult. Itt szerzett gépészmérnöki diplomát 1950. szeptember 15-én. 1950-1956 között Budapesten a Gépipari Tervező Intézetben lett mérnök, emellett Kazinczy László meghívására tanársegédként oktatott a Műegyetem Gépészmérnöki Karának Gépgyártás-technológia Tanszékén.
1956-ban hagyta el az országot, az Egyesült Államokban telepedett le, 1957-ben a General Motors kutatórészlegén vállalt munkát, közben a Michigani Egyetemen tanult tovább.1961-ben a vállalat Santa Barbarában lévő kutatóbázisára helyezték át. Műszaki igazgatóként felelős volt az Apollo-programban megvalósult holdjármű (Lunar Roving Vehicle) tervezéséért és kivitelezéséért. A világ első Földön kívüli járműve, a holdi talajviszonyokra tervezett különleges kerekének köszönhetően, három napig sikeresen működött a Holdon 1971-ben, az Apollo–15 űrhajó holdra szállása alkalmával, majd másik két példánya 1972-ben az Apollo–16 és az Apollo–17 űrhajók járműveként is. Mindhárom jármű a Holdon maradt.
1971-ben NASA-díjat kapott az Apollo-program sikeréért. Pavlics Ferenc rendszeres kapcsolatot tartott Magyarországgal. 2000-ben aranydiplomát, 2010-ben gyémántdiplomát kapott a Műegyetemen, 2005-ben a magyar autógyártás kezdetének 100. évfordulóján a Műegyetemen megtartott ünnepség díszvendége volt. 2008. március 15-e alkalmából megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (polgári tagozat) kitüntetést. 2010-ben a Magyar Mérnöki Kamara tiszteletbeli tagjává választották, a szervezet Gépészeti Tagozata pedig Botka Imre-díjjal ismerte el munkásságát.
Forrás: BME Rektori Kabinet Kommunikációs Igazgatóság, képek: Wikipédia