Kilencvenkét éves korában elhunyt Callmeyer Ferenc Prima és kétszeres Ybl Miklós-díjas építész, a Magyar Építőművészek Szövetségének alapító tagja, a Magyar Építész Kamara első elnöke, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) levelező tagja.
„A rossz épületet könnyű leírni és megfogalmazni. A jó épületet nagyon nehéz. Odaállok, szeretem – és nem fogom tudni elmesélni, hogy miért” – vallotta Callmeyer Ferenc, aki az építészetre úgy tekintett, mint jelhagyásra, egyben örök mulatságra. Callmeyer Ferencet a Magyar Művészeti Akadémia saját halottjának tekinti – olvasható az MMA közleményében. A halálhírt az epiteszforum.hu szakportál közölte először.
Callmeyer Ferenc Miskolcon született 1928. április 3-án. Családneve felmenői dán származását őrzi. A Műegyetem építészmérnöki szakán végzett, több évtizedig oktatott is itt, volt a MEZŐTERV, majd 1963-ig az IPARTERV építésze. Fiatalon Ybl-díjat kapott.
Az 1956-os forradalom meghatározó élményévé vált: a Kossuth téri sortüzet a helyszínen élte túl. A rendszerváltozást követően maga állított emlékművet a sortűznek a helyszínen.
Emblematikus épületeket alkotott a Balaton-fejlesztés keretében: a badacsonyi Poharazó, illetve a Tátika étterem, a tihanyi Rege presszó és a magtárból kialakított Németh László Művelődési Ház a magyar modernizmus fontos alkotásai. 1963 és 1965 között a londoni Sheppard Robson & Partnersnél dolgozott. 1965-től 1989-ig a Tervezésfejlesztési és Építészeti Intézet főosztályvezető-helyettese, 1990-től 1998-ig a Callmeyer és Tsa Építésziroda tulajdonosa. Nevéhez kötődik a Kossuth téri irodaház, az újpalotai lakótelep és számos iskolaépület. Több szakkönyve is megjelent. Az 1990-es választásokon az MDF színeiben indult Budapest főpolgármesteri pozíciójáért. Az 1996-ban újra megalapított Magyar Építész Kamara első elnöke volt. Munkásságáért 1993-ban másodszor is megkapta az Ybl Miklós-díjat, majd 2008-ban Prima díjat vehetett át. Az MMA Építőművészeti Tagozat díjasa, Jean Monnet-emlékérmes volt.
Sokrétű és sokirányú alkotói tevékenységének két érzékletes példája az ideális házról alkotott elképzelése, és az “iskolautca”. Személyes és építészeti tapasztalatai nyomán az vált meggyőződésévé, hogy az ideális ház jurtaszerű, közepe van, amelyet körbe lehet járni, de nincsenek válaszfalai. A másik, a nevéhez kötődő „via schola”, az iskolautca típusú építészeti elgondolás, melyet később külföldön is átvettek. Mintegy 40 iskolát tervezett. (MTI)
Fotó: Magyar Művészeti Akadémia