135 igen, 44 nem, 12 tartózkodó szavazattal az Országgyűlés december 12-én elfogadta a magyar építészetről szóló törvényt, amellyel négy korábbi jogszabályt – a mérnöki és építészkamaráról, az épített környezetről, a településkép védelméről és a kulturális örökség védelméről szóló törvényeket – vontak össze. A jövőben megújulnak az építészeti alapelvek és kamarai szabályok.
Az előterjesztő Lázár János miniszter célként jelölte meg a települések szerepének erősödését, a hatósági engedélyezés egyszerűsítését. A helyi tervtanácsok vétójogot kapnak, és az országos főépítészi hálózat az egész országot lefedheti a jövőben, bevezetik a balatoni főépítész fogalmát és Magyarországnak tájkertészettel foglalkozó főkertésze is lesz. Az építőanyag-gyártásban, -fejlesztésben és -kereskedelemben egy patrióta, a magyar piacot védő és a magyar vállalkozásokat támogató politikát akarnak bevezetni. Létrehoznak egy barnamezős katasztert, felmérik az ország összes barnamezős területét. A jogalkotók a reklámeszközök elhelyezésével kapcsolatban is új szabályozást vezetnek be. Kiegészül a törvény a kiemelt beruházásokra vonatkozó részletes szabályozással, a kormány felhatalmazást kap rendelettel meghatározni ezek körét. A törvényben meghatározták a 65 métert meghaladó magasépítmények létesítésének feltételeit is. Az illetékkedvezménnyel, adókedvezménnyel és támogatási rendszerrel preferálni szeretnék, ha valaki egy műemléképületnek a tulajdonosa. (MTI)
Lánszki Regő építészeti államtitkár (ÉKM) közösségi oldalán azt írta: „Az elmúlt másfél évben nem volt olyan nap, hogy ne dolgoztunk volna a törvényért. Példátlan szakmai és társadalmi együttműködés, hosszú előkészítő munka, több mint 6000 beérkezett javaslat megvizsgálása, megannyi egyeztetés, de megérte. A teljes építési ágazat egységes, modern, patrióta és minőséget szolgáló keretet kapott. Országos főépítészként, államtitkárként személyesen is ezt tekintem eddigi legfontosabb alkotásunknak.
A legfontosabb változások ezek lesznek:
– alapelveket rögzítettünk, ezzel az építészek munkáját kiszabadítottuk a számok és szabályok fogságából és a minőség, a kreativitás irányába vittük el
– a helyi főépítészek és tervtanácsok jogkörét megnöveltük, hogy érdemben tudjanak beavatkozni, annak érdekében, hogy a településképhez méretében, anyaghasználattában, minőségében és megjelenésében illeszkedő új épületek szülessenek.
– megtiltjuk további külterületek, belterületbe vonását és bevezetjük a zöld területek megőrzését és növelését szolgáló tanúsítványt
– adókedvezményekkel segítjük a műemlékek felújítását és hasznosítását
– támogatásokkal segítjük a használaton kívüli területek és elhagyott épületek felhasználását.”
