Az elmúlt évek legjobb hangulatú és rendezésű küldöttgyűlését bonyolította le a Magyar Mérnöki Kamara május 19-én, a Hungexpo E-pavilon Zafír termében, ahol a megyei kamarák és a szakmai tagozatok 184 küldöttjéből 145 fő jelent meg. A tanácskozás – melynek helyszínén épp az Ipar Napjai és az Automotive Hungary szakkiállításokat is tartották – levezető elnöke ezúttal is Csohány Kálmán volt.
A határozatképesség megállapítását követően elsőként Wagner Ernő köszöntötte az éves beszámolóértekezlet résztvevőit. Az országos köztestület elnöke úgy fogalmazott: ezen a helyen a reálértelmiség élcsapatát üdvözölheti, melynek kamarája valódi érdek- és értékközösségként működhetne, nehéz azonban több mint negyven részérdeket összehangolni. „Hiszem, hogy van megoldás erre a parciális differenciálegyenletre, csak kell némi altruizmus. Az öncélú, másokra tekintettel nem lévő érdekérvényesítés összeségében mindenkit megfoszt az optimális érdekérvényesítéstől, és ha nincs egy csekély együttműködési szándék sem, akkor ez csak káoszhoz vezethet. Káoszra viszont csak egy törpe minoritás vágyhat, legfeljebb azok, akiknek imponál, hogy sosem volt ilyen jó, kötelezettségek nélküli likviditása a kamarának” – húzta alá az MMK elnöke. Hozzátette: a legnagyobb egység felé kell elmozdulnunk, mert minden lehetőségünk adott arra, hogy együttműködve elérjük a céljainkat.
A küldöttgyűlés tisztségviselőinek megválasztása és a napirend elfogadása után az MMK legfőbb döntéshozó szerve elsőként az elnökség 2022. évi beszámolóját tárgyalta, melyet Wagner Ernő egészített ki szóban, külön is kitérve két törvénytervezetre, az állami beruházások rendjéről szóló (melyet már benyújtottak az Országgyűlésnek), illetve a magyar építészetről szóló törvénykoncepcióra, valamint beszélt az előző küldöttgyűlés óta történt fontosabb kamarai eseményekről és feladatokról. Ugyancsak az MMK elnöke terjesztette a küldöttek elé a mérnöki köztestület 2022. évi gazdálkodási beszámolóját és közhasznúsági jelentését. Utóbbival kapcsolatban dr. Pillinger Eszter könyvvizsgáló elmondta: a korábbi években előforduló számviteli szabálytalanságok és anomáliák 2022-re megszűntek, a kamara jelenlegi számviteli, pénzügyi és bérszámfejtő munkatársai egy köztestülettől elvárható magas színvonalon látják el szakmai feladataikat.
A tanácskozás negyedik napirendi pontjaként tárgyalták a felügyelőbizottság éves beszámolóját, melyet Komjáthy László FB-elnök a helyszínen részletesen is ismertetett. Mint elmondta, az országos szakmai önkormányzat 2022. évi gazdálkodásáról megállapítható, hogy „jelentős lépések történtek a felelős gazdálkodás irányába, a kamara gazdálkodása megfontolt, takarékos, a jövőbeni működést biztosító volt.” A felügyelőbizottság elnöke úgy fogalmazott: a főtitkárság munkája sokat javult, szervezetté vált, jó irányítással működik, és a területi kamarákkal is jó az együttműködése; a főtitkárság egyre jobban segíti a tagozatok ügyvitelét, gazdálkodását, szerződéskötéseit, számlázását; szisztematikus munkával, megfelelő színvonalon történik az ügyiratkezelés és iktatás. A határidő tartása, valamint az IIR-rendszer országos egységes használata a jövő feladata – hangsúlyozta Komjáthy László.
Pohl Ákos, az MMK Etikai-fegyelmi Bizottságának elnöke a grémium múlt évi jelentését terjesztette a küldöttek elé, majd a 2023. évi költségvetési terv módosításáról született – ellenszavazat nélküli – döntés. A küldöttek a Magyar Mérnöki Kamara valamennyi beszámolóját egyhangúlag elfogadták.
A 2024. évi költségvetési tervhez két módosító indítvány (Hajdú-Bihar Vármegyei Mérnöki Kamara) érkezett. Az elsőről – amely az alapszabályban rögzített kamarai díjemelés halasztásáról szólt – rövid hozzászólásokat követően a küldöttek elutasítóan szavaztak, míg a második indítványt – ami a jövő évi kamarai költségvetési terv megtárgyalásának elnapolását kezdeményezte – nagy többséggel támogatták. A következő módosító indítványt, ami szerint „a küldöttgyűlés kivételével a kamarai szervek üléseiről, valamint egyéb döntéselőkészítő tartalmú (tagozati, területi részvételű) megbeszélésekről emlékeztetőt kell vezetni” a küldöttek nem támogatták, illetve ugyancsak elutasították azt az alapszabály-módosító indítványt, hogy legalább 50 kamarai tag kezdeményezhesse szakmai tagozat alapítását, valamint azt is, hogy az alapszabályból törlésre kerüljön: „ha a szakmai tagozat taglétszáma két egymást követő év január 1-jén nem éri el a 300 főt, a soron következő küldöttgyűlés dönt a tagozat megszüntetéséről vagy más tagozattal való összevonásáról”. A küldöttek végül úgy határoztak, ezen alapszabályi passzusba a „dönt” helyett a „dönthet” szó kerüljön.
