Egyre nagyobb az érdeklődés az atomenergia iránt, a Roszatom az elmúlt négy év alatt 13 nagyteljesítményű atomerőművi blokk kivitelezését kezdte meg a világban, jelenleg 23 atomerőművet épít, és 11 országból 34 blokk építésére van megrendelése – hangsúlyozta Kirill Komarov, a Roszatom vezérigazgatójának nemzetközi üzletfejlesztésért felelős első helyettese az Atomexpót záró november 22-i sajtótájékoztatón, Szocsiban.
Kirill Komarov elmondta, a jelenlegi formájában 15 éve működő Roszatom a 2020-2030. közötti stratégiájában célul tűzte ki, hogy az atomenergia-termelés mellett az eddig szerzett tapasztalatokra építve új területeken jelenik meg, például szélerőmű parkokat épít, az új üzletágak között szerepel az energiatárolás, és üzletet látnak a hidrogéntechnológia fejlesztésében, alkalmazásában is. A stratégiai tervek szerint 2030-ra a Roszatom bevételének 40 százalékát adják majd az új üzleti területek.
Az Atomexpón Alekszandr Merten, a Paks II. projekt igazgatója, a Roszatom atomerőműépítéssel foglalkozó leányvállalata, az ASZE társaság alelnöke magyar újságíróknak hangsúlyozta, a paksi projekt a Roszatom egyik kulcsfontosságú projektje. A Paks II. beruházás ütemezésére vonatkozó kérdésre válaszolva Alekszandr Merten elmondta, a projektet abban a tempóban valósítják meg, amelyet a megrendelő kér. A megrendelő a Paks II. Zrt., a beruházáshoz szükséges engedélyek előkészítésében a Roszatom segít, de a Paks II. Zrt. az engedélyes, és megrendelőként a beruházás ütemét is ő meghatározza meg – hívta fel a figyelmet. A projekt igazgatója rámutatott arra, az uniós szankciók a Roszatomra jelenleg nem vonatkoznak, ugyanakkor a beruházás megvalósításában éreztetheti hatását a beszállítói hálózatok sérülékenysége és a recesszió. Hozzátette, az új blokkok tervezett üzembeállása 2030, de nagyon sok múlik a megrendelő Paks II. Zrt.-n, a magyar hatóságokon, illetve a döntéshozókon. Példaként említette, hogy az atomerőmű építkezéshez mintegy 2,5 millió tonna cementre lesz szükség, a terméket jelenleg extraadó érinti. Ez némi problémát jelenthet, ha sikerül a cement-kérdést megoldani, akkor a szükséges építőanyagot Magyarországon tudják beszerezni, ha nem, külföldről kell majd megvásárolni, ennek pedig időbeli és költségkihatásai is lehetnek. A magyar beszállítók bevonásáról Alekszandr Merten elmondta, hogy már most is vannak magyar cégek a projektben, amelyek nagyon jól dolgoznak. Példaként említette a Duna Aszfaltot, amely kellő minőségben és gyorsan kitermelte mínusz 5 méterig az alapozás előkészületeihez a földet, illetve a KÉSZ-csoportot, amely az üzemeltetési épületeket építi. Remélhetőleg több magyar cég is bekapcsolódik a projektbe, miután számos tender van folyamatban – jegyezte meg Alekszandr Merten.
Alekszandr Ugrjumov, a fűtőanyagot előállító Roszatom leányvállalat, a TVEL alelnöke magyar újságíróknak arról beszélt az Atomexpón, hogy a Paks I. és a Paks II. atomerőmű üzemanyaga méretben és dúsításban eltérőek, noha mindkét esetben nyomott vizes blokkokról van szó. A TVEL alelnöke hangsúlyozta azt is, hogy van tapasztalatuk és megoldásuk a kiégett nukleáris üzemanyag újrahasznosítására is. Az Atomexpón a Roszatom okosváros programjához kapcsolódó panelbeszélgetésen Szabó Péter paksi polgármester bemutatta az atomváros okos fejlesztéseit, köztük a közlekedéshez, és az e-mobilitáshoz köthető projekteket.
A Dunaújvárosi Egyetem és a Roszatom bázisegyeteme, a MEPhI (Moscow Engineering Physics Institute) oktatási együttműködési keretmegállapodást kötött az Atomexpón. (MTI, kép: Rosatom)
