„A legjobb nemzetközi gyakorlatok figyelembevételével készül az energetikai szabályozási tesztkörnyezet rendelettervezete, amelyet még idén konzultációra bocsájtunk. Célunk, hogy teret adjunk a műszakilag és gazdaságilag már érett, de idehaza még nem alkalmazott innovatív megoldások, akár párhuzamos tesztelésének is” – emelte ki Ságvári Pál a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) stratégiai és nemzetközi ügyekért felelős elnökhelyettese a Portfolio Energy Investment Forum-on tartott előadásában, október 10-én, Budapesten.
A MEKH szakmai támogatásával megrendezett konferencián a hivatal elnökhelyettese a magyar energiapiacok főbb szabályozási kérdéseit, terveit ismertette. Ságvári Pál elmondta, hogy az energiapiacok megnyugodtak, azokat az elmúlt időszakban a konszolidáció jellemezte, ugyanakkor az ukrajnai és közel-keleti konfliktusok továbbra is kockázatot jelenthetnek az árak tekintetében. A villamosenergia-piacok aktuális helyzetéről szólva a MEKH elnökhelyettese emlékeztetett, hogy hazai beépített fotovoltaikus teljesítmény az elmúlt hetekben lépte át a 7 GW-t, míg az évtized végére összesen már 12 GW megújuló kapacitás a szakpolitikai cél A napelemes kapacitás bővülése egyúttal olyan rendszerszintű kihívásokra világított rá, mint az extrém árvolatilitás, a kínálati szűkösség a szabályozási piacon vagy a hálózatokon jelentkező kapacitásszűkületek és feszültségingadozások – tette hozzá Ságvári Pál.
A MEKH elnökhelyettese rámutatott, hogy a szabályozói oldal már megtette az első lépéseket a meglévő hálózatok kihasználtságának növelése és az önellátás ösztönzése érdekében. Ide sorolta az egyes csatlakozási pontok tulajdonosainak publikálását, amely elősegíti, hogy a fogyasztók és a termelők az új fizikai csatlakozások időigényes és költséges kiépítése mellett egyfajta „ipari energiaközösségként” osztozhassanak egy már meglévő csatlakozási ponton. Szintén a gyorsabb csatlakozási hozzáférést hivatott biztosítani a napon belüli részleges kapacitáshasználat is, amely kiegyenlíti a napenergiatermelés napon belüli egyenetlen termelési görbéjét és az áringadozásokat.
A villamosenergia-rendszer költséghatékonyabb kihasználtságát segítette a háztartási méretű kiserőművek éves elszámolásának felmenő rendszerben történő átalakítása – jelentette ki Ságvári Pál, aki hozzátette, a számok azt mutatják, hogy a támogatott napelemtelepítés a bruttó elszámolás keretében is népszerű a lakosság körében. A MEKH elnökhelyettese kiemelte, hogy a hivatal előtt álló fontos feladat az új közzétételi eljárási módszertan kialakítása, amely hozzájárul ahhoz, hogy a kiosztható csatlakozási kapacitások Nemzeti Energia- és Klímatervhez (NEKT) igazított ütemezése ismeretében a hálózati engedélyesek és a potenciális befektetők is pontosabban tervezhessék fejlesztéseiket. Ezzel párhuzamosan az engedélyesekkel együttműködve folyamatosan keresik a megoldásokat a meglévő hálózati infrastruktúra minél hatékonyabb kihasználására is.
Ságvári Pál elmondta, hogy a hivatal még év vége előtt konzultációra bocsájtja az energetikai szabályozási tesztkörnyezet bevezetéséhez szükséges rendelettervezetét, november közepéig pedig a január 1-től érvényes átviteli és elosztói tarifákról szóló döntés is megszületik. A földgázszektor aktualitásairól szólva a MEKH elnökhelyettese rámutatott, hogy az ágazatban 2025-ben indul az új árszabályozási ciklus, a Hivatal szakemberei már dolgoznak a földgázhálózatok tarifáit megalapozó költségfelülvizsgálatokon, az előzetes referenciaár konzultációs anyag pedig már elérhető a hivatal honlapján.
Ságvári Pál 2025 egyik kiemelt szabályozói feladataként határozta meg a földgázhálózatok zöldítését ösztönző dekarbonizációs csomag hazai implementálását, ami várhatóan a hivatal hatáskörébe utalja majd a hidrogénszektor felügyeletét. Az ágazat trendjeiről szólva elmondta, hogy a hálózatba táplálható biometán iránt már érzékelhető a piaci kereslet, és a zöld gázok termelésének felfutását fogja támogatni az új származási garanciarendszer is, aminek működtetéséért szintén a MEKH felel. A hivatal ütemterve szerint a rendszer év végére készen áll a működésre, a termelők auditálásához szükséges tájékoztató pedig a következő hetekben jelenik meg a weboldalunkon – tette hozzá.
Ságvári Pál a fenntarthatóság irányába tett újabb lépésként értékelte a villamos energia származásigarancia-rendszer bővülését is, ami lehetővé teszi, hogy a nukleáris alapú-, illetve háztartási méretű napelemes termelés is származási garanciát kaphasson. A távhőszektorról szólva a MEKH elnökhelyettese bejelentette, hogy a hivatal az Energiaügyi Minisztériummal együttműködésben készíti elő az új árszabályozás alapjait, ami a háztartások által fizetendő díjakat nem érinti, ugyanakkor piaci alapú megtérülést nyújt a megújuló alapú hőtermelő egységek részére.
Ságvári Pál előadásában összegezte a 2021-ben bevezetett Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) tapasztalatait is. Kiemelte, hogy 2023 októbere és 2024 szeptembere között már 5,9 PJ értékű energiamegtakarítási projektet jegyeztek be a Hivatal nyilvántartásába a hitelesítők, míg egy évvel korábban ez az érték 2,7 PJ volt. A MEKH elnökhelyettese hangsúlyozta, hogy a hivatal folyamatosan nyomon követi az energiahatékonysági auditálás gyakorlatát a piac további zavartalan fejlődése érdekében.
