Befejeződött a Dunántúli-középhegységben a karsztvízszint-emelkedést vizsgáló európai uniós projekt – közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF).
Hozzátették: a Dunántúli-középhegység fő karsztvíztárolója a túlzott kitermelés – 1960 és 1989 közötti – időszaka után, az 1990-es évek eleje óta regenerálódik és a karsztvízszint emelkedik. A fő karsztvíztároló regenerációja a túlzott kitermelés időszaka után önmagában tekintve kívánatos jelenség, ugyanakkor problémákat is okoz – írták. Az OVF a karsztvedelem.ovf.hu oldalon a projekttel kapcsolatban azt írta, a karsztvízszint csökkenése, majd visszaemelkedése jelentős változásokhoz vezet, például a karsztvíz elönt olyan területeket, amelyeknél erre nem készültek fel, vagy – különösen a peremeken – a felszínre bukhat a karsztvíz és megfelelő vízelvezetés hiányában akár lakott területeket is veszélyeztethet. Emellett a felhagyott mélyműveléses bányák víz alá kerülése felszínmozgásokat indíthat el – például Dudar vagy Várpalota környezetében –, illetve ronthatja a térségi ivóvízbázis vizének a minőségét. Hozzátették: az elmúlt 40-50 évben az akkori lesüllyesztett karsztvízszint fölé elhelyezett hulladékokat, veszélyes anyagokat eláraszthatja az emelkedő karsztvíz, és a kioldódható anyagok nagymértékű kockázatot jelentenek. Az emelkedő karsztvízszint emellett a területek, vízfolyások, ökoszisztémák állapotát alapvetően változtathatja meg, és a karsztvízszint emelkedése a Hévízi-tó kedvező hozamemelkedése mellett a hévízi termálkutak és a forrásbarlang kevert vizének hőmérséklet-csökkenésével járhat. A karsztvízszint emelkedése és a vízszintemelkedés miatti káros jelenségek miatt már évek óta jelzi panaszait több érintett önkormányzat is, mint Tata, Bodajk, Fehérvárcsurgó, Csór, Várpalota-Inota, Öskü, Pápa-Tapolcafő.
Az Európai Unió 400 millió forintos támogatásából megvalósuló projektben felmérték a Dunántúli-középhegység karsztvízállapotát, és elkészült egy modell is, amely előre jelzi a karsztvíz szintjének alakulását. Meghatározták, hol okozhat környezetvédelmi, természetvédelmi, földtani, vízkészlet-gazdálkodási problémát a karsztvíz emelkedése, megoldási és hasznosítási javaslatokat dolgoztak ki. A projektben emellett felmérték az észlelőhálózat állapotát is, ez alapján javítják, fejlesztik a hálózat elemeit.
A projekt eredményeinek felhasználásával a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek intézkedései megalapozottabbak és költséghatékonyabbak lehetnek. (MTI)
